KONTEÓ 432 Hz Kategóriák: Spiritualizmus "432 Hz a normál "A" hang legoptimálisabb frekvenciája, az erre épülő skála az ún. Verdi-skála (lásd lentebb). A 440 Hz-es nemzetközi szabvány bevezetése előtt különféle normál "A" hangokat használtak, ami kamarazenénél problémát jelentett a nehezen (pl. zongora) vagy nem hangolható (egyes fúvósok) hangszerek esetében. A komolyzene ma szigorúan 440 Hz-es hangolást használ, a könnyűzenében azonban előfordulhatnak másfajta hangolások is, a könnyűzenében általában használatos hangszerek (gitár, szintetizátor, elektromos zongora és hegedű) egyszerű hangolhatóságának köszönhetően. " — Irányítók-wiki Tóth Bálint oknyomozó wikije pofátlanul átveri a hangok fizikájához nem értő olvasót. Persze Bálintnak sincs gőze róla, nem véletlen, hogy benyalta az átverést. Lássuk először, miért jó a 432 Hz-es 'A' hang, utána, hogy hogyan vertek át vele. 432 Hz A zenekarok az "A 4 " hanghoz hangolják a hangszereket - ez közismert tény. De nem mindegy, hogy ez az A hang milyen frekvenciát jelent.
A digitális korszak előtt a 440 Hz-en rögzített hangfelvételeket nem feltétlenül 440 Hz-es hangoláson hallgatta a közönség. A lemezjátszóknál és magnóknál a hálózati tápfeszültség (walkmanek esetében az elemek töltöttsége) is befolyásolta a lejátszási sebességet, a magnók pedig általában "húzták" is a szalagot, tehát a zenét lassabban, alacsonyabb frekvencián játszották le. A magnók egy részén (főleg a riportermagnókon és diktafonokon) a lejátszási sebességet fokozatmentesen állítani lehetett. Külső hivatkozások [] Zene, mint fegyver az emberi tudatra ébredés ellen: [1] David Icke weboldala: [2] "Back to 432 Hz": [3] Omega 432: [4] "A rejtélyes 432": [5]
432 Hz a normál "A" hang legoptimálisabb frekvenciája, az erre épülő skála az ún. Verdi-skála (lásd lentebb). A 440 Hz-es nemzetközi szabvány bevezetése előtt különféle normál "A" hangokat használtak, ami kamarazenénél problémát jelentett a nehezen (pl. zongora) vagy nem hangolható (egyes fúvósok) hangszerek esetében. A komolyzene ma szigorúan 440 Hz-es hangolást használ, a könnyűzenében azonban előfordulhatnak másfajta hangolások is, a könnyűzenében általában használatos hangszerek (gitár, szintetizátor, elektromos zongora és hegedű) egyszerű hangolhatóságának köszönhetően. Víz rezonanciaképe két, különböző módon hangolt zenére A 432 Hz frekvencia jelentősége [] A DNS másolási frekvenciája és a Föld alap rezonanciája is 8 Hz. Ez utóbbit Schumann rezgésként ismerik, amelyik egy globális elektromágneses rezgés a Föld felszíne és az ionoszféra között. A zene alapvető eleme különböző hangok harmonikus összecsengése. Amennyiben a zene alapja a korábban említett 432 Hz, az egyvonalas "C" hang frekvenciája 256 Hz, amely a 8 Hz-es természetes frekvenciának öt oktávval magasabb felharmonikusa.
528 Hz és 432 Hz - Csoda és gyógyítás (zene, rezgés, zaj, hang, frekvencia) - YouTube
A zeneelméletben a két legmeghatározóbb szám a 3 és a 2*2=4, ezzel szemben a 11-nek szinte egyáltalán nincs közvetlen szerepe. Beethoven - Moonlight Sonata Beethoven: MoonLight Sonata ( 440 Hz) 432Hz - Moonlight Sonata Beethoven: MoonLight Sonata ( 432 Hz) Verdi és a 432 Hz [] 1884-ben Giuseppe Verdi írt egy levelet az Olasz Állami Zenei Bizottságnak, amelyben kéri tőlük a normál "A" hang 432 Hz-en történő rögzítését, amit matematikai okok miatt tartott szükségesnek. Annak ellenére, hogy nem járt sikerrel a kérése, ő saját maga ezt a 432 Hz-es hangolást használta. Ezt a hangolást azóta is Verdi-hangolásként ismerik. A 432 Hz történelmi háttere [] Azokat az archaikus egyiptomi hangszereket, amiket eddig kiástak, 432 Hz-re hangolták. A görög mitológiában Orfeusz zenéjével lecsillapította a vadállatokat, táncra indította a sziklákat, megállította a folyókat. Héthúrú lantján állítólag olyan harmóniákat volt képes megszólaltatni, amely megindította az alvilág őreit is. Értette a természet nyelvét, tudott beszélni az állatokkal.
Ugyanakkor az összes többi hang frekvenciája nem lesz ilyen szép egész szám, de ezt ők nem értik. Nem mindegy? A zenész egy furcsa állatfaj. Aki ismer igazi zenészt, az tudja. Hogy mennyire nem mindegy, hova hangolnak, azt jól mutatja a "standard A" frenkvenciájának kalandos útja az elmúlt 300 évben. Maga a fogalom, hogy Herzben mért frekvenciához hangolunk, csak a huszadik század terméke - 1930 előtt nem létezett ez a mértékegység. Az is igaz, hogy a korábbi mértékegység egyenértékű a Hertzcel, így a korábbi adatok is pontosan ismertek. A magasabbra hangolás nem csak játék a számokkal: a hangszereknek élesebb, fényesebb hangja lesz, míg alacsonyabbra hangolás esetén a hangszerek tompább hangon szólnak. Ezért nagyon egyszerű megkülönböztetni a digitálisan, számítógéppel elhangolt zenét attól, amit tényleg "félrehangolt" hangszerekkel vettek fel. Nem csak a hangmagasság, de a hangszín is változik. Ez egy teljes zenekarnál különleges összhatást ad. És ezért nem mindegy. Hangolások a történelem folyamán [4] Az egyiptomiakról nincs feljegyzés, hogy milyen mértékegyég szerint hangoltak - bármit is állítanak az ezobuzik -, első információk az 1700-as évekből vannak.
Tesz ugyanakkor valamit, ami mégis szokatlannak hat abban a közegben. Történeteit a fantasy, a sci-fi, vagy a krimi, tehát olyan szórakoztatóirodalmi zsánerek stílusjellemzőin át vezeti elő, ami ebben az arányban meglepően szokatlanul hat, ugyanakkor képes megtalálni a komolyabb irodalmat kedvelő, és a zsánerirodalmat előnyben részesítő közönséget is. Mindezen túl ráadásul sokszor látott, vagy olvasott sablonokat használ, vagy kever újra, melyek mégsem hatnak fárasztó módon, hiába érezzük úgy, hogy hangulatilag tapasztaltuk már őket korábban Arthur C. Dick, esetleg Ursula K. Le Guin világaiban. Az író dedikál Londonban Trükkös Dave Alighanem éppen ez utóbbi adja Mitchell elképesztő írói erejét is, ahogy észrevétlenül képes összemosni e két területet, amit olykor a sztori szédületes tempót diktáló irama, máskor a gyönyörű írói képek és leírások visznek el a hátukon. Mitchell igazi trükkmester, hiszen nem csak a különböző zsánerek toposzaiban mozog otthonosan, de szinte végtelen azon narrációs típusok száma, melyeket észrevétlen és irigylésreméltó könnyedséggel alkalmaz.
Keserű csucsor Képzeljünk el egy, a ködös Albionból nyáron hozzánk költöző személyt, aki diktatórikus, ingerlékeny és csak saját problémáiról beszél. Hogy még szimpatikusabb legyen ez az egyén, láthatjuk, hogy mindenféle váladékkal küzd – sárgás masszív orrváladékkal, hörghuruttal -, és mivel angol ugyebár, reumásak az ízületei is. Meglepetésünkre vendégünkkel csodát tesz a magyar klíma, meggyógyul a magyar nyárban, és már majdnem beadja a letelepedési engedélyét, amikor hirtelen beköszönt a nyirkos, hideg ködös ősz. Egy csapásra újra minden tünet előjön, sőt még uszodaszemölcse is lesz, amiért a magyar uszodai higiénés viszonyokat vádolja. Pedig nem kellene. Egyszerűen csak Dulcamarára van szüksége. A Dulcamara jól használható uszodaszemölcsök kezelésére A Dulcamarát az ősz szerének is hívhatnánk, ugyanis a Dulcamarára nagyon jellemző, hogy bármilyen panasza az idő nyirkossá, ködössé, hidegre fordultával romlik, vagy csak ilyenkor jelentkezik. Ezek a tünetek a különböző mucosus membránok masszív sárgás váladékozása, reumatikus panaszok megjelenése, illetve különböző bőrtünetek előfordulása (pl.
El a ködös Albionból - YouTube
Saját hatáskörén kívül azonban általában gyanakvó magatartást vesz fel. Gyakran kritizál másokat, és rendíthetetlenül kitart saját álláspontja mellett. Az anaemnesis-felvétel során elég nehezen kezelhető páciens, nagyjából csak arról hajlandó beszélni, amiről ő akar, nem pedig arról, amiről esetlegesen mi kérdeznénk (ez persze a Sankarani anaemnesis-felvételnél megelőzi a kínos csendek kialakulását). Általános tünetek: A Dulcamara tünetei a fent leírtaknak megfelelően romlanak nyirkos, hideg idő, vagy huzat hatására. Súlyos esetben az ilyen idő akár bénulásos tüneteket is provokálhat (arcidegbénulás, hólyagbénulás, stb. ). Jellemző lehet a panaszok indulására, hogy kiizzadás, kimelegedést követően hideg helyre megy a páciens. Szintén tüneteket provokálhat a kiütések elnyomása is. Fej: A Dulcamarára jellemző a különböző vaskos, sárga váladékozások kialakulása, pl. kötőhártya-gyulladás, nátha, illetve orrmelléküreg-gyulladás esetén, melyek általában a fenti etiológiával alakulnak ki. A hurutos folyamatok általában hajlamosak a krónikussá válásra is.