2022-01-13 13:56 A magyar nemzetiségű fotósok nemzetközi szemléjének 21. évfolyamában Moholy-Nagy László halálának 75. évfordulója, a magyar nemzeti jelképek és a "barátom a bor" önálló kategóriát alkottak, a természetfotóknál pedig a perspekíva volt ezúttal a lényeg. Tizenötödik alkalommal nyitották meg a Barta Gyula Galériában január 12-én a Nemzet-közti Magyar Fotószalon 21. évfolyama fotóinak 44 képből álló, válogatott anyagát, amelyet vándorkiállítás formájában Dunaszerdahelyen, Komáromban, Léván, Naszvadon, Füleken is bemutatnak, de Ózdon és Miskolcon is láthatja a közönség. Most 124 szerzőtől összesen 1500 fénykép érkezett a nemzetközi szemle budapesti szakmai zsűrijéhez, többek közt az Egyesült Államokból, Kanadából, Szerbiából, Magyarországról és Szlovákiából. A szalonra a világon bárhol élő magyar nemzetiségű fotós benevezhet, életkortól és foglalkozástól függetlenül. A bíráló bizottság ezúttal összesen 288 fényképet tartott kiállításra méltónak, a rangos mezőnybe Szlovákiából öt szerző 11 fotója került be – közölte a párkányi megnyitón Nagy Tivadar fotográfus, szervező.
A pozsonyi német–magyar társadalom az áldozatokról évente megemlékezett (sajtócikkek, koszorúzások, misék) és az adományozási mozgalmak is ébren tartották ezt az emléknapot. Zárszó A szlovák hatalmi elit további diszkriminatív lépései, így a magyar nemzeti jelképek betiltása, a statárium március 25-ei kihirdetése, az internálások kezdete, mind a feszültségek növekedését jelezték. Pozsonyban a konszolidációra, a békés időszakra még sokáig várni kellett. Ez a tragikus 1919-es év azonban mégis magában hordozta a pozsonyi magyar kisebbségi önszerveződés első csíráit politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Megjelent a Magyar7 2022/6. számában. Megosztás Címkék
A "véres szerda" A február 12-ei tragikus esemény fő kiváltó oka a "szlovák kormány" február 4-re bejelentett megérkezése volt, mely gyakorlatilag megerősítette volna az új szlovák főváros státusát. A város őslakossága azonban már az Erzsébet Tudományegyetem január 29-i önhatalmú bezárását, a tanári kar katonai felügyelet alá való helyezését, a magyar nyelv és nemzeti jelképek tiltását, a személyi jogok, a sajtószabadság és az egyesülési jog korlátozását is sérelmezte. Február 4-én, a szlovák kormány ünnepélyes bevonulásán a város őslakossága tüntetőleg nem vett részt. Pozsony ekkor egyedüli tömegtámogatást élvező politikai csoportosulása a szociáldemokrata párt volt. Ez a párt volt a szervezője a február 12-re tervezett munkássztrájknak, egyben polgári engedetlenségnek. A Wittich Pál vezette munkástanács 11 pontból álló követelései közösségi-polgárjogi és szociális jellegűek voltak. A Zoch-féle adminisztráció részéről azonban nem érkezett érdemleges válasz a követelésekre, sőt a párbeszéd legapróbb jelei sem mutatkoztak.
Történeti áttekintés A hazánkban található útjelzések színei és jelei a kezdetekben ötletszerűen lettek kialakítva - számokat, különböző alakzatokat és színeket használtak. Amikor az elismert geológus, térképész és barlangász Strömpl Gábor előállt az úgynevezett egységesített turistajelzés rendszer ötletével, Magyarországon már nem voltak magas hegységek, ezért a nehézségi vagy veszélyességi szempontok helyett turista fontosság alapján rangsorolták a turistautakat. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az országos jelentőségű fő útvonalakat kék vagy piros, a helyi jelentőségűeket pedig sárga vagy zöld sáv jelöléssel látták el. Az egyes mellékutak funkcióit és célját pedig különböző alakzatú jelképek határozták meg. Kikötötték, hagy a zavar elkerülése érdekében két hasonló jelzés nem futhat egymás közelében és nem ágazhat el. Ekkor dőlt el az a mai napig is alkalmazott irányelv, hogy minden jelképet fehér alapra kell festeni, amelynek a mérete akkor még a 24 x 18 cm volt. A Magyar Turista Szövetség kezdeményezésére és Dr. Strömpl Gábornak köszönhetően 1929. december 2-án megszületett az az egységesített, néhány év alatt az egész országban bevezetett turistaút jelzésrendszer, amelyet a mai napig látunk és használunk (kivétel ez alól a Mecsek, ahol csak az 1960-as évektől kezdték alkalmazni).
Videóreceptjeinket IDE KATTINTVA találod! KÖVESS minket a FACEBOOK -on INTAGRAM -on és a YouTube -on is! Gyümölcsös túrótorta sütés nélkül Megérkezett a videó és a recept is a sütés nélküli túrótortához! Lehet is készíteni és várom a fotókat! ;)Cukormentes kekszel készült, bár én csempésztem bele egy kis porcukrot, de akinek nem szabad hagyja el, mert a keksz, önmagában is fantasztikus ízt ad neki! :)Recept az alábbi linken: gluténmentes tartalom! Közzétette: GastroHobbi – 2017. Túrótorta sütés nélkül - Könnyed és villámgyors finomság az ünnepekre | Femcafe. augusztus 16., szerda
Ünnepek után, a kimerítő sütés-főzés nem kifejezetten csábító tevékenység, ilyenkor szívesebben állítunk össze praktikus, egyszerű, ám mégis finom fogásokat. Munkát, de nem kifejezetten emésztőszerveket kímélő recept a túrótorta, amely sütés nélkül készíthető. A recept különlegessége, hogy a húsvéti kiszáradt sütemények újra felhasználhatók. Gyümölcsös túrótorta sütés nélkül - VIDEÓVAL! - GastroHobbi. Túrótorta sütés nélkül Hozzávalók: -50 dkg túró -12 evőkanál porcukor -2 citrom reszelt héja -2 csomag vaníliás cukor -8 dl tejszín -2 csomag zselatin -gyümölcs ízlés szerint -1 csomag mézeskalács, vagy háztartási keksz (ünnepek után megmaradt sütemények) -5 dkg vaj Elkészítés: A túrót áttörjük, összekeverjük a porcukorral, a vaníliás cukorral és a citromhéjjal. A tejszínt felverjük habbá, majd óvatosan keverjük hozzá a túróhoz. A zselatint 2 dl hideg vízben feloldjuk, felmelegítjük, és lassan hozzácsurgatjuk a túróhoz. A mézeskalácsot, vagy kekszet összemorzsoljuk, "összegyúrjuk" a felolvasztott vajjal, és a tortaforma aljába egyenletesen szétnyomkodjuk.
A víz egy része helyett a cseresznyés gyümölcslevet keverjük hozzá, így szebb színe lesz, ezzel bevonjuk a gyümölcsöt. A sütit lehűtjük, majd szeleteljük. Megosztásokat köszönöm forrás
Azonnal tálalható, nagyon finom, gyönyörű és könnyű édesség.
Egy órát a hűtőben pihentetjük. Ha kihűlt az alapunk, belekeverjük az apró darabokra vágott gyümölcsöt, és beleöntjük a tortaformába. Ismét lehűtjük, majd óvatosan kiborítjuk, és tálaljuk. A tetejét ízlés szerint díszíthetjük egyéb gyümölccsel is. Néder István Hozzászólás Powered by Facebook Comments
Hozzávalók gyümölcskonzerv babapiskóta 1 evőkanál zselatin 2 dl tejszín 1 nagy doboz gyümölcsjoghurt (1/2 liter) Elkészítés A joghurtot elkeverjük a z Sütemények sütés nélkül, gyorsan! Akár minden hétvégén megörvendeztetheted a családodat valami nyalánksággal, ha kipróbálod receptjeinket. Túrótorta sütés nélkül darált keksz. Ráadásul még a sütőt sem kell bekapcsolni hoz Hűsítsd magad fagyival: Semifreddo alla straciattela recept hozzávalók / 10 adag 400 g tejszín 3 tojás 75 g cukor 1 cs vaníliás cukor 200 g nugátkrém (nutella) 50 g keserű csokoládé 1-2 ek cukrozatlan kakaópor Bejegyzés navigáció ← A tökéletes szilvás gombóc receptje! Rumos-meggyes kókuszgolyó! → Hozzászólások
A gyümölcsös túrótorta üdítő desszert melegebb napokon. Lehet sütés nélküli, sült, gyümölcsös vagy éppen zselés. A tejszíntől és a joghurttól finom lágy lesz. Bármilyen idénygyümölcsöt tehetsz a tetejére. Áfonyával, meggyel, eperrel, szederrel is mennyei. Gyümölcsös túrótorta Hozzávalók Alaphoz 30 dkg keksz 12 dkg vaj Töltelékhez 60 dkg túró 25 dkg joghurt 5 evőkanál porcukor 2. 5 dl tejszín 1 tasak zselatinpor 2 tasak zselatin Zseléhez 60 dkg áfonya 2 evőkanál cukor 2 dl víz 4 g zselatin kukoricakeményítő Előkészítési idő: 10 perc Elkészítési idő: 20 perc Elkészítés: Ha szükséges, a kekszet daráld le, vagy törd apróra. Keverd össze az olvasztott vajjal, majd nyomkodd kapcsos, vajjal kikent tortaformába úgy, hogy az oldalára is jusson. Tedd a hűtőbe, amíg elkészíted a túrókrémet. A cukrot keverd össze túróval és a joghurttal. Túrótorta sütés nélkül. A tejszínt verd kemény habbá, majd forgasd össze a túrókrémmel. A zselatinport keverd el a hideg vízzel, és alacsony hőfokon oldd fel, dolgozd el két-három evőkanál túróval, majd rakd a masszához.