A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Házunk vendégi hol maradnak, A gólya, fecskepár? Megérezvén a tél fuvalmát, Elmentek messze már. Szálló darvak nyújtott csoportja Eltűnt a szemhatáron... Ó, hány sóhajtás ment utánok, Ó, mennyi édes álom! Dértől fagyasztott barna réten Nem zeng többé a dal, Mély fájdalomtól sújtva hallgat A sárguló avar; Halkan zizegve hull a fáról Levél, gally sorra... sorra... Mintha egy lélek sok csalódott, Tűnő ábrándja volna. Az alvilág mélyén videa. A napra felhők tornyosulnak, Nagy szürke fellegek, Mint sárkányszörnyek a mesében, Csatáznak, küzdenek; Az alvilági félhomályban Hasító károgással Borzalmat keltő gyászmenetként Ezernyi varjú szárnyal. A nappalok mind rövidebbek, Jön a tél csendesen, Átokvert lélek, fagyos szélvész Sír a kéményeken, Ökör, szamár, ló összebújva, A széllel versenyt ordít, Az ember búsan gondba mélyed, S a tűz mellé huzódik.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A földnek mélye olykor meg-megrándult, Amint ment zúgó száz tárnákon át; Már rég feledte szabad thrák honát, Míg lent morzsányi zöldesfényű láng dúlt És aknák mélyén zöldes szörnyek lesték, Feléje nyújtva hosszú pikkelyes kart, S a földalatti villám, nagy eres kard, Átszegezte ezt az elátkozott estét. És Orpheus csak ment, magábahullva, A pusztulás nagy leckéjét tanulva, Mely gyötrött szédülésbe merevíté, Míg végre naptól felfénylett egy oszlop. Orpheus megfordult és szertefoszlott Tündérfehér árnyékként Eurydiké.
Sötét kietlen éj, az ég csillagtalan, A holt világ felett vad vész üvölt, rohan; Mint egy őrült szellem, mely felriad s kinek Nincs teste, mégis oly borzalmas, oly hideg. A falvak házai megannyi sírhalom, Mely hóval fedve van s nincs a szomszédba nyom; Itt-ott fa áll, mint egy virasztó remete, Kinek az ég felé nyulik száraz keze. Üvölt, üvölt a vész a szörnyü éjjelen, Pusztít, ijeszt, ahol dühével elmegyen; A veres erdőnek tájéki rengenek, Mint egy elkárhozott, nyög, zug a rengeteg. Körűl a láthatár sötét, mint a korom; Fagy s álom vész erőt a fáradt vándoron, Kit a vihar s az éj utjában meglepett, Csupán a hit tart még szivénél meleget. A veres erdőben két szomszéd sziklaszál, S egyiknek tetején magas feszűlet áll. E két orom felett találkozik vala A gonosz lélekkel az Urnak angyala. Az alvilág mélyén. Egyik szelíd alak s mint a galamb fehér, Másik vad és sötét, minő a denevér; A jó angyal megállt az egyik tető felett, A rosz lélek szinte mellé ereszkedett. De mint az orvmadár, ha rejtett tőrbe csap, Vijjogva felriad egy percnél hamarabb; Kinek a szent kereszt nagy borzalmára van: A szomszéd kőszálon űl meg magánosan.
Nem üzemi a baleset, ha kizárólag a sérült ittassága miatt következett be, ha munkahelyi rendbontás következménye, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka esetén, az úti balesetek körében, ha nem a legrövidebb útvonalon történt a közlekedés, illetve a baleset az utazás indokolatlan megszakítása miatt következett be. A foglalkozási megbetegedés Foglalkozási megbetegedésről akkor beszélhetünk, ha a betegség, egészségkárosodás a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett, a munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett tartós egészségromlás. Üzemi baleset, munkabaleset, úti baleset -. Az ellátások típusai A társadalombiztosítási szempontból elismert baleset bekövetkezése esetére az egészségbiztosítás az alábbiak igénybevételét teszi lehetővé: természetbeni ellátásokat: orvosi ellátást, magasabb gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás ártámogatást, illetve a balesetből eredő keresőképtelenség idejére a táppénznél kedvezőbb feltételű baleseti táppénzt. A baleseti egészségügyi szolgáltatás Az egészségbiztosítás baleseti egészségügyi szolgáltatása keretében a jogosultak üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodása miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához száz százalékos mértékű társadalombiztosítási támogatás jár.
Az egészségbiztosító/járási hivatal/TB. kifizetőhely a fentiek alapján fog dönteni arról, hogy a baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek elismerhető-e. Akár igen, akár nem, arról az Ákr. és az Ebtv. értelmében határozatban kell dönteni, a döntést pedig részletesen indokolni kell. 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. 217/197 (XII. 31. Kormányrendelet 43. Baleseti táppénz - MEOSZ. § (2) A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben (KPE 170. sz nyomtatvány) rögzíteni. A jegyzőkönyv itt érhető el: Az OEP Főigazgatójának/MÁK Elnökének tájékoztatása értelmében a munkáltatónak az úti baleset kivizsgálásakor az alábbiak figyelembevételével kell eljárnia: Ha a baleset üzemisége a felsorolt okmányok, illetőleg igazolások alapján nem tisztázható a munkáltató további igazolásokat, nyilatkozatokat kell, hogy beszerezzen.
Mindennapjaink során számos váratlanul bekövetkező sérülést vagy egészségkárosodást okozó esemény érhet bennünket. Társadalombiztosítási szempontból vizsgálva azonban balesetnek, csak a munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett balesetek minősülnek. Ha a munkavállaló a munkavégzésével összefüggésben egészségkárosodást szenved, baleseti egészségbiztosítási ellátást vehet igénybe. Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodásokra nyújtott egészségbiztosítási ellátásokra kedvezőbb szabályok vonatkoznak. Mi az üzemi baleset?
Baleseti táppénz esetén az minősül keresőképtelennek, aki az üzemi balesettel, illetve a foglalkozási betegséggel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt, vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud. Igényérvényesítés: A baleseti táppénz iránti kérelem benyújtása, és ezen kérelem elbírálása és folyósítása a kifizetőhely, illetve kifizetőhely hiányában a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének hatáskörébe tartozik. A baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében keresőképtelen lesz, vagy ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik. Azaz baleseti táppénz – szemben a táppénzzel – passzív jogon is jár, hiszen a biztosítás megszűnését követően is megállapítható. Ellátás: A baleseti táppénz mértéke magasabb táppénznél. Míg a táppénz mértéke 50 százalék, illetve 60 százalék, addig a baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka, úti baleset esetén annak 90 százaléka.