A XI. Dürer matematikaverseny első fordulói 2017. november 10-én zajlottak. Iskolánk csapatai nagy lelkesedéssel vettek részt ezen a versenyen, hiszen szervezői egy valóban ötletes, érdekes versenyt találtak ki. A verseny népszerűségét az is növeli, hogy csapatokban lehet gondolkodni, egymást erősíteni. Ebben a fordulóban tanulóink a következő helyezéseket érték el: 5-6. évfolyamosok: 1. hely: Hünlich Lotte 5. d Szuromi Mihály 6. a Fodor Áron István 5. a 2. hely: Pájer Álmos 5. d Balla Csaba 5. d Albert Szidónia 6. a 4. hely: Molnár Sándor 5. a Sajószegi Anna 5. c Illés László 6. b 5. hely: Sánta Boldizsár 5. a Thuróczy Tibor Roland 6. b Bagosi Brigitta 5. a 7-8. évfolyam: Ambrus Benedek 8. Ambrus Boróka 7. a Stumpf Dénes 8. c Hünlich Hédi 7. b Poroszka Zsófia 7. b Méhész Dániel 8. c 3. hely: Perényi Anna 8. b Durányik Csaba 7. a Neupauer Paulin 8. c Gergácz Éva Emese 8. a Kajati Szabolcs 8. b Borsós Máté 7. b 6. hely: Répási Hadúr Vencel 8. c Hauser Réka 7. b Tóbiás Levente 7. b 7. hely: Vigyikán Dorka 7. Programok, helyszínek « Dürer. b Krenyitzky Kristóf 7. b Szabó-Velejti Csenge 8. c Az 1-2-3. helyezett csapatok bejutottak a 2018. január 5-6-án megrendezendő országos döntőbe!
A versenyek szabályrendszere szerint háromfős, hangsúlyozottan nem csupán fiúkból álló csapatok jelentkezhetnek. A sajátos "női kvótának" nagyon tudatos szemléletformáló szerepet szánnak a szervezők. A verseny célkitűzése, hogy a lányok is megmutathassák képességeiket egy férfidominált reáltudományos területen, ráadásul a csoportmunka hatékonyságát illetően kifejezetten előnyösnek mutatkoznak az ilyen vegyes csoportok. A levelező fordulók után a legjobb 8-12 csapat kap meghívást a három napos miskolci döntőre. Az első napon öt feladat közös, indoklással együtt benyújtott megoldása és a szervezőkkel közös stratégiai játékok mérik fel a versenyzők tudását. A második nap a váltóversenyeké, a harmadik napot pedig eredményhirdetés zárja. A verseny programját tudományos előadások és vetélkedők színesítik. Idén Farkas Ádám radioaktivitással kapcsolatos kísérleteket mutatott be a fiataloknak, ezzel egy időben a pedagógusok Kovácsné Dr. Nagy Emese gondolatébresztő előadásán vettek részt, mely a tehetséggondozás új irányait ismertette.
Az országos fordulóban az első három helyen végzett csapat könyvjutalomban részesül.
A német kultúra modern fellegvára lett a szülője a magyar impresszionizmusnak, legalábbis egyes személyeken keresztül. Ferenczy Károly: A Bertalan-kert Az 1824-ben alapított Képzőművészeti Akadémia padjait sok magyar koptatta. Sőt, akadt magyar professzor az intézményben: Benczúr Gyula. 1886-ban Hollósy Simon magánakadémiát alapított Münchenben. Itt tanult egy Freud Károly nevű festő, aki később magyarosította nevét Ferenczyre. Létezik-e magyar impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról. A bánáti német családból származó ifjú előbb a magyaróvári akadémián tanult mezőgazdászatot. Ám a fiatalember jobban szerette rajzolni a természetet, mintsem – a szó szoros és átvitt értelmében – igába hajtani. Így jött az ötlet, hogy festészetet tanuljon. Mint minden festőtanoncnak a korban, az útja az "Isar-parti Athénba" vezetett. Az ugyancsak a bajor fővárosban tanuló Réti István Bohémek karácsonya című 1893-as festménye hűen visszaadja az idegenbe szakadt magyar művészek összetartását. 1896-ban hat festő – Ferenczy, Hollósy, Réti, Thorma János, Csók István és Iványi-Grünwald Béla – együttes döntésével művésztelep alakult Nagybányán.
Képeivel több nemzetközi kiállításon is nyert. A MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) alapító tagjaként pedig 1908-ban Szinyei Merse Pállal és Rippl-Rónai Józseffel hármasban ő szervezte a MIÉNK első kiállítását, majd 1911-ben a Művészház első tisztújító közgyűlésén az igazgatóság tagjává választották, a megalakuló Nagybányai Festők Társaságának pedig első elnöke lett. Krónikus betegsége azonban egyre súlyosbodott, így több helyen: Sziléziában, Svájcban és Szlavóniában is kezelték. Azt azonban még megélte, hogy közös tárlata lehessen tehetséges gyermekeivel az Ernst Múzeumban. Irányítószám/Pécs/Névadói/Csók István – Wikikönyvek. A Szépművészeti Múzeumban ravatalozták fel, majd a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra. Síremlékét fia, Ferenczy Béni tervezte, és apja 100. születésnapján, 1962-ben avatták fel. Napfény és emberalak Ferenczy Károlyt a magyarországi impresszionizmus legjobb mesterének tartják, bár első korszakában inkább naturalistának mondható, zsánertémákat dolgozott fel dekoratív stíluselemekkel kombinálva.
Ne feledjük el, hogy mikor Ferenczy betöltötte ötödik életévét, Párizsban már kiállítást rendeztek Courbet, Manet, Monet és Pisaro újabb műveiből. Az ifjú magyar, aki a legelső hevülések korszakán túl, huszonnégy éves korában, tehát festőknél szokatlanul későn kezdte mesterségét tanulni, egy kis ingadozás, párizsi és müncheni kirándulás után, szinte meglepő nyugalommal, nemes ízléssel fogadta magába a nyugati irányzat minden értékes elemét. Első sikerei után bizonyára maga sem gondolt arra, hogy nemsokára forradalmárnak nevezik és a magyar művészettörténelemben az új irány zászlóhordozójaként fog mindenkor szerepelni. Még azt sem lehet mondani, hogy egyedül állott, mint az új irányzat eltévedt, korán jött, elkallódott, vagy idegenbe menekült magyar hívei. A hozzá hasonló hitvallású, nem is jelentéktelen tehetségek egész kis tábora tömörült körülötte és vívta meg a harcot a merőben iskolázatlan magyar kritikával, akadémikus festőkkel és a még iskolázatlanabb közönséggel. Impresszionisták, a fény festői - Alkotásutca. Sőt azt is hozzá kell tenni, hogy ő maga sohasem harcolt a művészetpolitikában, csak festett és a képeivel tett vallomást, vásznaival mutatott irányt és foglalt állást.
Az ilyenfajta eget és az alatta levő tájat és benne a tárgyakat teljesen más megfesteni, mint amikor az egész ragyog a napsütésben, vagy amikor a fény váltakozik napsütötte és árnyékos részek között. Nagyon erős napsütést csak az impresszionistáknál fogunk látni, ugyanis az ilyen fényben a tárgyak teljesen elveszítik a kontúrokat, tünékennyé vállnak. Mészöly Géza: Balatoni fürdőház, 1875 Bellák Gábor két képet említett meg, amin láthattuk, hogyan kezelték a festők a napsütést: Mészöly Géza Szigetvár és Paál László Fontainbleau-i erdőrészlet c. Magyar impresszionista festők. festményét. Mészölynek ennek a képén az egész táj napsütésben fekszik, viszont itt is egyenletes az ég, csak a vár árnyékáról sejtjük, honnan jön a fény. Paál László festménye azért nem impresszionista, mert az erdő belsejének a megfestése nem volt jellemző az impresszionistákra, ugyanis egyfelől egy zárt teret képez, másfelől pedig sötét. Paál is játszik a fénnyel – miközben egy teljesen árnyékos sétány tárul elénk, itt-ott megjelennek fényfoltok a lombozaton áthatoló napsugaraktól.
E látszólagos ellentmondások után joggal kérdezhetjük meg, miért mondja a lexikon és a skatulyázó szellem Ferenczyt forradalmárnak és miért ismeri a legtöbb művészet iránt érdeklődő magyar ember a naturalista és impresszionista festés úttörőjének. A felelet egyszerű és körülbelül tökéletesen jellemzi a művészt. Ferenczy Károly sokkal több volt az új művészet forradalmárjánál: a legbecsületesebb művésznek és férfinak született, aki nem folytatta az újítást a dekadenciáig, nem csapott át újabb forradalmi irányba, hanem önmagával vívott vég nélküli küzdelmet. E küzdelemnek, nemes elmélyülésnek következménye az a néhány korszak, amelybe életműve szorítható, ha éppen skatulyázni óhajtunk. Maga volt az őszinte meggyőződés, a sohasem ingadozó, lelkiismerete elkábítására sohasem kapható egyéniség. Valóban nem törődött vele, mit írnak róla, mint vélekedik a közönség képei felől, csak festett, célját, vágyát, akaratát követvén, hasonlatosan a régi nagyokhoz, akik a legöntudatosabbak és legöntudatlanabbak voltak.