A koronavírus örökítőanyagának szennyvízben mért mennyiségével kapcsolatban Müller Cecília elmondta, az adatok országos szinten stagnálást mutatnak, ami jó hír az elkövetkező hetekre nézve. Hírlevél feliratkozás Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat! Feliratkozom a hírlevélre
Dr. Müller Cecília arról beszélt a napokban a TV2 Mokka című műsorában, hogy a nemzetközi koronavírus-helyzetet folyamatosan vizsgálva az a tapasztalat, hogy hazánkban is emelkednek az esetszámok, naponta 2-3 ezer az új fertőzött. Jelenleg a Covid-fertőzések 90%-áért az omikron lopakodó variánsa tehető felelőssé – emelte ki az országos tiszti főorvos. Elmondta azt is, hogy a tapasztalatok alapján a pozitív esetek többsége a 60 év felettiek közül kerül ki. Ez a koronavírus-térkép akkor készült, amikor a világon 180 milliót közelítette a fertőzöttek száma Forrás: "Ezért rendkívül fontos a 3. védőoltás beadása. Korábban azt mondtuk, hogy az alapimmunizálás 2 oltásból áll jellemzően. Most már én azt mondanám inkább, hogy 3-ból áll, és ezt tekintsük alapnak, noha a szakirodalom ezt emlékeztetőnek nevezi. De mindegyik oltóanyag vonatkozásában a megelőző oltás beadását követő 4. hónaptól azt látjuk, hogy csökken a szervezet védelme, tehát most nagyon fontos, hogy a harmadikat felvegyék " – hangsúlyozta a szakember.
Őket egy akcióban próbálják meggyőzni az oltás fontosságáról, mert jelenleg a vakcina az egyetlen hatékony eszköz a koronavírussal szemben - emelte ki. Megjegyezte: a fertőzésszámok egyelőre alacsonyak, de az esetszámok az elmúlt hetekben 20 százalékkal emelkedtek és mostanáig 58 esetben azonosították a koronavírus delta variánsát a magyar mintákban. Nincsenek kétségeik afelől, hogy ez a variáns veszi át a "vezető szerepet" és ez okozza majd a megbetegedések 80-90 százalékát. Müller Cecília hozzátette: az emelkedés a szennyvízadatokban is megmutatkozik; mind a három budapesti mintavételi helyen, illetve négy vidéki nagyvárosban - Pécs, Miskolc, Szekszárd, Salgótarján - nőtt a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a vízmintákban. Jelezte, van olyan európai ország, ahol ugrásszerűen megnőtt a fertőzések száma, amiért egyértelműen a delta variáns okolható, azonban ezek az országokban nem annyira jó az átoltottság, mint Magyarországon. Kiemelte, azzal, hogy több mint 5, 6 millió ember megkapta az első és 5, 3 millió a második dózist Magyarországon, továbbra is Európa élvonalába tartozunk átoltottságban.
Bármelyik oltóanyagnál szükség lehet a harmadik oltásra Az RTL megkérdezte az operatív törzstől, hogy változtatnak-e az oltási protokollon úgy, hogy az igazolt fertőzöttek csak egy oltást kapjanak. Müller Cecília válaszában elmondta: tudjuk, hogy a védőoltás sokkal erőteljesebb immunválaszt választ ki, mint a szervezet reakciója a fertőzésből való kigyógyulás után. Ezért annak érdekében, hogy erőteljesebb és hosszabban tartó legyen a védelem, mindenki meg fogja kapni az összes oltást – válaszolta. Az RTL-től egy másik kérdést is beolvastak a sajtótájékoztatón, nevezetesen, hogy biztosan kelleni fog-e a harmadik védőoltás a következő hónapokban. Az országos tiszti főorvos elmondta, hogy erről megoszlanak a vélemények. Bármely oltóanyagnál szükség lehet egy harmadik oltásra – mondta Müller Cecília. Hozzátette: egyelőre még nincs elegendő információnk ahhoz, hogy pontosan mely oltóanyagoknál kell ezt beadatni. De ha tudományosan beigazolódik, hogy kell a harmadik oltás, akkor Magyarországon is ehhez fog igazodni – zárta mondandóját.
Súlyosan megbüntették Will Smith-t a pofon miatt Tíz évre eltiltották az amerikai filmakadémia rendezvényein, köztük az Oscar-gálákon való részvételtől Will Smith-t,... Nagy-Britannia további 100 millió font értékű fegyvert ad Ukrajnának Nagy-Britannia további 100 millió font (több mint 45 milliárd forint) értékű, védelmi jellegű fegyverszállítmányt kü... Betiltják ezt Barcelona összes strandján Júliustól tilos lesz a dohányzás a második legnagyobb spanyolországi város, Barcelona összes strandján.
Pók atka levélkárosodás Közöttük: Pók atka. Lével táplálkozik, és a gyomtól a szőlőig könnyen átjut. Minél jobban érintett a lomb, annál hamarabb sárga, majd barna színt kap, kiszárad és leesik. Ha alaposan megnézi, a lepedő belsejéből láthatja a kártevőket, és a legvékonyabb pókhálót láthatja. Viszketés (atka). Nagyon nehéz kártevőnek tekinteni, olyan kicsi. De az élet tevékenységének nyoma nagyon észrevehető. A levélen tipikus rögös duzzanat jelenik meg. A levelek először ráncosodnak, majd göndörségre, vörös árnyalatra, majd barnára válnak. Minden hólyag vagy hólyag paraziták telepe. Filoxéra. A parazita leggyakrabban a nagy szőlőkben található. A gyökérzónában él. Ahol a filoxéra átszúrta a kérget, jellegzetes duzzanat vagy növekedés keletkezik, amely aztán rothad. A szőlő betegségei és kártevői, valamint azok elleni védekezés Sok gyógyszer egyszerre több betegségben segít, ezért felváltva használják őket. A szisztémás kezelések maximalizálják a kórokozók széles körének lefedettségét.
hidegtűrő fajok Vitis amurensis – amuri szőlő Vitis amurensis – amuri szőlő [6] Vitis coignetiae – rozsdásszőrű szőlő (díszszőlő) [6] Vitis thunbergii egyéb fajok Vitis davidii (syn. : Vitis armata) – tüskés szőlő [6] Vitis flexuosa – bozontos szőlő [6] Vitis hexamera Vitis piasezkii Vitis retordii Vitis romanetii trópusokon is élő fajok Vitis blancoii Vitis lanata Földközi-tenger melléki (európai) fajok [ szerkesztés] A szőlőtermesztés és bortermelés számára legfontosabb fajok, alfajok és változatok tartoznak ide. Vitis vinifera (syn. : Vitis vinifera subsp. sativa) – bortermő szőlő (szőlő, kerti szőlő, európai szőlő) [6] Vitis vinifera var. antiquorum (syn. : Vitis antiquorum) – makkszőlő [6] Vitis vinifera cv. Apiifolia (syn. : Vitis laciniosa) – díszeslevelű szőlő [6] Vitis vinifera var. pontica (syn. : Vitis mediterranea, Vitis pontica) – csókaszőlő (cigányszőlő) [6] Vitis vinifera subsp. sylvestris (syn. : Vitis silvestris, Vitis sylvestris) – ligeti szőlő (erdei szőlő) [6] A szerkesztők által eddig be nem sorolt további fajok [ szerkesztés] Termésük [ szerkesztés] Minden szőlő gyümölcsei 6-300 szemből álló fürtökben rendeződnek el.
A szőlő, mint bármely más kerti növény, hajlamos a betegségek és kártevők negatív hatásaira. A szőlőtermesztő számára, ha szőlőt akar termeszteni saját szükségleteihez, és különösen értékesítéshez, fontos meghatározni azon intézkedések összetételét, amelyekkel megmentheti a szőlőt, és nem veszítheti el a termést. A késedelem ebben az esetben az összes leszállás megsemmisülését veszélyeztetheti. A szőlő betegségek és kártevők általi károsodásának külső jelei A beteg növényt egészségestől megkülönböztetni nagyon egyszerű. Ha a lombozat egyenletes zöld színű, más árnyalatú foltok nélkül, a levéllemez egyenletes dudorok és száraz területek nélkül is, a fürtök egészek, a bogyók ugyanolyan színűek, foltok és rothadás nélkül, akkor az ideális szőlő a kertész előtt van. Minden más esetben van valamilyen betegség vagy kártevő károsodásának kezdeti szakasza (vagy már folyamatban van). Szőlő: levélbetegségek és kezelések A szőlőt nemcsak vírusok és baktériumok, hanem gombák is befolyásolják. Minden betegségnek megvannak a maga jellegzetes megnyilvánulásai, amelyeket egy tapasztalatlan kertész is könnyen felismer.
A közelmúlt vizsgálatai azt mutatták, hogy jelenleg még több a sztolbur fitoplazma az ültetvényekben, mint a FD, de az utóbbi terjedésével ez az arány megváltozhat. 1. ábra: A szőlő aranyszínű sárgaság betegség tünetei (forrás: Székely Tamás, Nébih) 2. ábra: A szőlőn előforduló fitoplazmás betegségek (forrás: Székely Tamás, Nébih) A szőlő aranyszínű sárgasága fitoplazma vektor és szaporítóanyag útján terjed. A vektora az amerikai szőlőkabóca, amely a szőlőn közvetlen kárt nem okoz, de annál súlyosabb kárral fenyeget közvetett úton, a fitoplazma terjesztésével. A vektor a szőlő mellett megél iszalagon és égeren is. 3. ábra: Az amerikai szőlőkabóca ( Scaphoideus titanus) (forrás: Székely Tamás, Nébih) Miután a fertőzött tőkéket meggyógyítani nem lehet, értelemszerűen a védekezés a megelőzésre korlátozódik. A hatóság többlépcsős eljárási tervet dolgozott ki és követ e betegség terjedésének megállítására. Ennek része a készenléti terv a Nébih szintjén, a cselekvési terv a megyei Kormány Hivatalok szintjén, a szakmai fórumok az integráló és ernyőszervezetek bevonásával és a tájékoztatók a termelők és érdeklődők részére (közvetlen szóbeli tájékoztatás, írásos, képes szóróanyagok, interneten elérhető anyagok).
A növény minden érintett része elsötétül és kiszárad. Fekete folt. Kezdetben fekete pontok jelennek meg az erek mentén a levéllemezen. Aztán foltokká nőnek. A lepedő göndörödik, repedezik. Ugyanez a sors vár hajtásokra és bogyókra. Egyetlen növény árthat, de kezelés nélkül a betegség az egész kertet lefedi. Heg. Először olívafoltok jelennek meg a leveleken, amelyek érintésre gyorsan bársonyos virágzással borulnak. A szőlő lombja kiszárad és elpusztul, a bogyók szétmállnak, megrepednek, foltosak lesznek. Fekete szőlőfolt A szőlő vírusos megbetegedései közül a leggyakoribbak: Rövid csomópont vírus. A legveszélyesebb betegség részletes leírással. Növényről növényre terjed a levével együtt. Gyakran fertőzés fordul elő a palánták oltása során. Ezenkívül a fonálférgek szőlőbetegséget hordoznak. Még nem tanulták meg, hogyan lehet ezt a vírust 100% -os hatékonysággal gyógyítani, ezért az érintett növényeket leggyakrabban elpusztítják. A betegség a szőlő növekedésének lelassulásában nyilvánul meg.
Mindezek ellenére a szőlő továbbra is túl gyorsan fejlődött: május végén már virágzott, június végétől pedig megindult a zendülés. Nádudvari Éva, a Syngenta termékmenedzsere szerint a lisztharmatjárvány okozta a legnagyobb gondot. Április végén Egerben tömeges aszkospóraszóródás történt, majd ezután Szekszárdon is megtalálták ennek a betegségnek a kezdeti tüneteit. A szakember szerint még soha nem volt ilyen korai tünetészlelés. Az is sok gondot jelent, hogy sokan nem vették komolyan ezeket a kezdődő betegségeket és éppen ezért túl későn kezdtek védekezni, amikor már megjelentek a bogyófertőzések. Viszont nemcsak a korán jelentkező lisztharmat ellen kellett védekezni, hanem megjelent a peronoszpóra is, bár ez a kórokozó nem okozott járványt. Az amerikai szőlőkabóca szinte minden ültetvényt megtámadott. A csapadékos nyár miatt még a szürke rothadás ellen is védekezni kellett, ami ha elég teret nyer, az nem valami szép látvány. Reménykedhetünk, hogy nem okoztak túl sok kárt ezek a betegségek az idei termésben, de az biztos, hogy érezni lehet majd a hatásukat.
Fürtjei jól bírják a szállítást és a tárolást. Ezzel szemben a borszőlők vékony héjúak, lédúsak és sok cukrot tartalmaznak. Hazai bor- és csemegeszőlő fajtáinknak egyik őse a ligeti szőlő, mely főként Délkelet-Európából származik. Származása, elterjedése [ szerkesztés] Megkövesült magok tanúságai szerint a nemzetség ősi fajai a pliocén időszakban legalábbis az északi flórabirodalom a (meleg) mérsékelt égövben mindenfelé nőttek. Termőterületük a jégkorszakban drasztikusan összezsugorodott, a Mediterráneumban és attól északra csak elszigetelt menedékekben élhettek túl. A holocén időszakban a refúgiumokban egymástól genetikailag eltávolodott szőlőfajok ismét terjeszkedni kezdtek. A nemzetség eközben holarktikus maradt: a mintegy hatvan faj többsége Kelet-Ázsiában, illetve Észak-Amerikában él. A legnagyobb karriert az apró szemű, savanyú bogyójú ligeti szőlő (Vitis silvertis) futotta be. Ezt időszámításunk előtt 4000–5000 évvel vonták termelésbe a Kaukázuson túl, a mai Irán, Örményország, Azerbajdzsán vidékén.