Szelektív hulladékgyűjtés- tanulságos kisfilm - YouTube
Ez azt jelenti, hogy a lakótelep, társasház vagy kertes ház szelektív edényeiben folyik a gyűjtés, amit meghatározott napokon ürítenek. Vidéken gyakran találkozunk a zsákos gyűjtéssel, amikor a hulladékok egy speciális zsákba kerülnek, és azokat szállítják el. Azért is fontos fokozottan figyelni arra, hogy mi kerül az egyes tartályokba, mert amennyiben a konténerek nem az előírás szerinti megfelelő hulladékot tartalmazzák, az FKF Nonprofit Zrt. nem tudja a hulladékot elszállítani. Házhoz menő rendszerben a papír, valamint a műanyag és a fém hulladék szelektív gyűjtésére van mód. A budapesti közterületeken található hulladékgyűjtő szigeteken az előbbi két anyag mellett az üveghulladékot is leadhatjuk. Kiskunlacháza szelektív hulladékgyűjtés szombathely. A hozzánk legközelebb található gyűjtőszigetekről az FKF honlapján tájékozódhatunk. Mit vihetünk a hulladékudvarokba? A háznál és a lakótelepeken lévő gyűjtőtartályok és a közterületeken található gyűjtőszigetek mellett léteznek hulladékudvarok is, ahova főként azokat a hulladékokat érdemes elvinni, amelyeket a házhoz menő rendszerben nem szállítanak el, vagy nem adhatók le gyűjtőszigeteken.
Úton a körkörös gazdaság felé A szelektív hulladékgyűjtés a körforgásos gazdaság irányába való elmozdulás egyik fontos alappillére. Az elmúlt években az Európai Unió egyre határozottabb lépéseket tesz a lineáris gazdasági modellről a körkörös gazdasági modellre történő váltásra. A lineáris gazdaság lényege, hogy a termékeket természetes erőforrásokból, elsődleges nyersanyagokból állítják elő, amelyekből a használatot követően hulladék keletkezik. Így ezek a nyersanyagok és természeti erőforrások kikerülnek a rendszerből. Ez a működésmód semmiképpen sem fenntartható, hiszen ezáltal mindig csak elveszünk, de nem adunk vissza semmit a rendszernek. Szelektív hulladékgyűjtés kiskáté: mit, hova, hogyan? | xForest. Ezzel ellentétben a körforgásos gazdasági modellben minden nem megújuló anyag egy zárt körben kering, vagyis körforgásban marad. A körkörös gazdaság már a termékek tervezésénél is fontos irányelveket fektet le. A cél az, hogy egy-egy termék tartós, könnyen megjavítható és újrahasználható legyen. A hulladékká válását követően pedig újra lehessen hasznosítani.
Az első csoportba tartozó alanyok a napi ajánlott mennyiségnek megfelelő, vagyis 600 NE (nemzetközi egység) D-vitamint fogyasztottak, míg a második csoportot alkotó társaik 2000 NE, az utolsó csoportba sorolt személyek pedig 4000 NE mennyiségű vitamint vittek be szervezetükbe. Az eredmények azt mutatták, hogy minél több D-vitamint fogyasztott valaki, annál jobban működött az emlékezőtehetsége, illetve tanulási képességei. Ugyanakkor azt is észrevették a tudósok, hogy azok esetében, akik az ajánlott mennyiségnél több vitamint vittek be napi szinten szervezetükbe, az agyi reakcióidő jelentősen megnőtt. Árthat nekünk a túl sok D-vitamin yulka3ice / Getty Images Hungary A megfelelő reakcióidő – tehát az az időtartam, mely egy inger, illetve a rá adott válasz között eltelik – fontos szerepet játszik abban, hogy megelőzzük a különböző eséseket, illetve az azokból adódó sérüléseket (csonttörés, húzódás stb. ). Minél lassabb valaki reakcióideje, az adott személy annál jobban ki van téve a különböző balesetekből adódó kellemetlenségeknek.
Hiperkalcémiád alakulhat ki A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, amely segíti a kalcium felszívódását a szervezetben. Ezért mondják sokan, hogy fontos a D-vitamin fogyasztása idősebb korban, tekintettel arra, hogy a kalcium olyan ásványi anyag, ami erősíti a csontokat. Ha azonban túl sok kalciumot fogyasztasz (a DRI szerint napi 2000 és 2500 milligramm között van az ideális az életkortól függően), fennállhat a hiperkalcémia kockázata. Hányingered lehet Bár nem olyan problémás, mint a hiperkalcémia, azért a hányinger sem kellemes: ez és a hányás is tünetei lehetnek annak, hogy túl sok D-vitamint fogyasztottál. Sőt, akár a hiperkalcémia egyik tüneteként is jelentkezhet, így érdemes rá odafigyelni. Fáradtnak érezheted magad Bár a D-vitamin a téli és tavaszi fáradtság ellen is jó, ha túl sokat fogyasztasz belőle, az ellenkezőjét éred el vele: sokkal többet lehetsz fáradt. Talán nem meglepő, hogy ez is lehet a hiperkalcémiára utaló tünet. Ingerlékeny lehetsz Az ingerlékenység szintén gyakori tünete a hiperkalcémiának és a túl sok D-vitaminnak.
A D-vitamin az egyik leginkább ellentmondásos a mikrotápanyagok közül – sokan csodatulajdonságokat társítanak hozzá, vannak, akik szerint szinte felesleges a pótlása. De arról egyik oldal sem beszél eleget, hogy mi van akkor, ha túl sokat fogyasztunk belőle, ezt is túl lehet ugyanis adagolni, ami mellékhatásokkal jár. Az amerikai Orvostudományi Intézet és az Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Tanács által megállapított étrendi referenciabevitel (DRI) szerint a D-vitamin napi ajánlott bevitele (RDA) 70 év alatti felnőtteknek napi 15 mikrogramm, illetve 20 mikrogramm a 70 évnél idősebb felnőttek számára. Átszámítva ez a tartomány 600 és 800 nemzetközi egység (NE) között van. Bizony, túl tudod adagolni D-vitamint – ezek a jelei Míg a D-vitamin mérgező szintjének elérése a szervezetben meglehetősen ritka, a DRI napi 100 mikrogramm tolerálható felső beviteli szintet (UL) határoz meg 19 év felettiek számára. Összehasonlításképp: egy átlagos D-vitamintablettában 500-1000 NE található meg. Persze a minimális túllépéssel nincs gond, és a napfénytől sem tudsz D-vitamintúladagolást kapni, de azért érdemes tudni, milyen problémák jelentkezhetnek, ha hosszú távon túl sokat fogyasztasz ebből a mikrotápanyagból.
Tudósok már eddig is több alkalommal mutattak ki összefüggést a nagy mennyiségű D-vitamin-fogyasztás és a gyakori elesés között, a jelenség pontos okára azonban korábban nem sikerült rájönni. A jelen kutatást végző szakemberek szerint a fiatalabbakat nem érinti a fentebb vázolt veszély, idősebb korban azonban igencsak vigyázni kell, nehogy a túlzott vitaminbevitel valóban ártson testi egészségünknek. A szakemberek szeretnék kibővíteni vizsgálataik látókörét, és egy különböző nemeket, rasszokat, illetve életkori csoportokat felvonultató, hosszabb időn át tartó kutatással igazolni a szóban forgó eredményeket. Emellett további kutatásokat érdemes folytatni annak megállapítására, valójában mennyire növeli a balesetek kockázatát a lassabb reakcióidő.