Kriza Ákos polgármestr, illetve a… 2014. május 22. 2013. december 10. Kárpátaljáról közel száz résztvevő látogathatott el a magyar Országházban megrendezett eseményre. Húszéves a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat 2015-02-12 219 megtekintés Fennállásának húszéves jubileumát ünnepelte február 10-én a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat (BJMSZ). 25 éves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2014-03-18 131 megtekintés Idén Kecskeméten rendezték meg a III. Karitatív Önkéntes Szolgálatok Kárpát-medencei Találkozóját, melyen egyúttal a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 25 éves évfordulóját is méltatták. 1. oldal az összes 3 oldalból 1 2 3 » A Lufthansa német légitársaság megkapta a német állami támogatás első, csaknem 1 milliárd eurós részletét - jelentette be a cég szóvivője. Halálos tigristámadás ért egy állatgondozót a zürichi állatkertben. Mészáros Péter Pénzügyi Fitnesz. Az 55 éves nőt a szibériai tigrisek ketrecében marta halálra az egyik példány. Vértanúként helyezték végső nyugalomra Algériában, az ország függetlenségének évfordulóján a francia gyarmatosítás 24 kivégzett áldozatát, akiknek koponyáit Franciaország visszaszolgáltatta.
A szárzúzók, mulcsozók felépítését általában a munkaszélesség határozza meg, ismertek a függesztett, félig függesztett és vontatott kivitelű megoldások is. Szártépő, szárzúzó - Tuzsér, Szabolcs-Szatmár-Bereg. Vannak vízszintes és függőleges tengellyel működő műszaki megoldások is, továbbá kalapácsos, késes és láncos aprítási eljárással dolgozók, ahogyan olyan speciális feladatokra szánt berendezéseket is találhatunk, mint a rézsűmulcsozó, erdészeti szárzúzó stb. Szárzúzókat és mulcsozókat nagyon sok cég gyárt, ezért csak néhány márkát tudunk kiemelni: Aardenburg, Orsi, Caldiz, Metal Technik, Stark, Maschio, Talex, Procomas, Zanon, Vogel&Noot. Olvasson tovább
08:36 • Seprőgép, seprőadapter Több mint 300 gép van a kínálatunkban a weboldalunkon!!!! ÁR ÉS ELÉRHETŐSÉG KÉRÉSRE DCSK Profi Tech Seprőgép – PANTERA... Minden jog fenntartva. © 2022 Agroinform Média Kft.
Az idén is mérte a Magyar Közút a hazai úthálózat leterheltségét. Eszerint Magyarország legforgalmasabb útja az M0-s, vannak szakaszok, ahol a kapacitáskihasználtság 130 százalékos. Ez persze nem meglepő, már évtizedek óta tudták a szakemberek, hogy ekkora forgalom lesz. Az első, 1976-ban készült tervek az M1-es autópálya és a 6-os számú főút között kétszer kettő, a 6-os számú főút és az M5-ös autópálya között kétszer három forgalmi sávú autópályával számoltak, benne egy Duna-híddal. Ugyan a körgyűrűt már 1942-ben javasolta dr. Vásárhelyi Boldizsár, de az 1960-as években még a Hungária körútnak szánták azt a szerepet, hogy az autópályákat gyűrűsen összekösse, gyakorlatilag Budapest belvárosában. Kilométerenként 40 milliárdba is kerülhet az M0 északi folytatása – ObudaMost. A hárosi Duna-híd, azaz a Deák Ferenc híd építése 1988-ban (fotó: Fortepan/Uvaterv) Az 1980-as engedélyezési tervek már végig kétszer négysávos autópályát tartalmaztak, úgy, hogy az I. ütemben "csak" kétszer háromsávos út készül, azzal a lehetőséggel, hogy a későbbiekben középen, a szélesre hagyott elválasztó sávban kialakítható lesz a negyedik sáv.
(Vagyis egy autóút épülne Esztergom felé az M1-es felől, ez csatlakozna az M10-es autóútba, ami pedig rávezetne az M0-sra. Ezzel a megoldással jóval hosszabban lehetne elérni az M1-esről az M2-es autópályát. ) Most ez a terv látszik befutónak. Kétségtelen előnye, hogy az M1–M7 és az M3-as közötti átmenő forgalmat biztos, hogy nem vonzza be, és nem a Budai-hegyeken vezet át. Hátránya, hogy a budai észak-déli közlekedést nem könnyíti meg, és az érintett települések számára – nem megfelelő kialakítás vagy építési szakaszolás esetén – többletforgalmat jelent. Az azonban elgondolkodtató, miért kell a forgalomnak eljönnie Budapestig? Az M0-s valódi alternatívája és a Budapesten vagy annak határán átzúduló forgalom jelentős részét elvezetné, elosztaná, ha megépülnének a keresztirányú autópályák, például az M8-as. Ezt főleg az áthaladó kamionok használhatnák ki, amelyek átszelik az országot. A Megyeri híd légi fotóján jól látszik, hogy van hely egy harmadik sávnak (fotó: Wikipédia) A jövő az elektromos járműveké, ez nyilvánvaló.
Természetesen a tervek módosultak, új forgalmi becslések készültek, és ez alapján döntöttek úgy, hogy előbb egy négysávos, azaz irányonként kétsávos, leállósáv nélküli autóút készüljön el. Úgy kalkuláltak akkor, hogy ez a négysávos, keskeny autóút elég lesz 2000-ig vagy akár 2010-ig. Valóban ez is épült meg eredetileg, ehhez készült el 1990-ben az új Duna-híd, a Hárosi híd, amelynek valódi neve Deák Ferenc híd. Ma már elképzelhetetlennek tűnik, de addig a teljes budapesti átmenő forgalom (a kamionok is! ) a Petőfi hídon haladt át. Ugyan 31 éve építik a körgyűrűt, de a teljes gyorsforgalmi elkerülő út mára sem lett kész, a nyugati szektor hiányzik, és a már elkészült szakaszok is gyakorlatilag megteltek. Egyáltalán, milyen lehetőségek vannak a szélesítésre vagy a tehermentesítésére? Mielőtt erre rátérnénk, képzeljük el az M0-s helyzetét. Ezen az úton megy keresztül az ország kelet-nyugati közúti forgalmának legnagyobb hányada. Az ország – közlekedési szempontból – két egymás felé keskenyebbik végével összefordított tölcsérhez hasonlít, a keskeny rész az M0-s autópálya, amely nem is kerüli meg teljesen a várost, hiszen a nyugati szakasz nem készült el.