A látottak alapján nem ez a világ legjobb QR-olvasója, és a BKK-nál nem vették számításba, hogy egy ilyen ellenőrzés során a kézben tartott mobil bármilyen szögben állhat. iPhone-osok, figyeljetek, mert szívni fogtok, mint én! Reggel 8 óra körül vettem meg a napijegyemet, még otthon, laptopon. 15 perc alatt regisztráltam, vásároltam, majd megjött a jegyem linkje mailen. Itt kezdődtek a problémák. iPhone telefonomon a linkre kattintva nem jött be a jegy, csak egy statikus BKK logo. Itt a BKK nagy bejelentése: újfajta jegyeket vezetnek be, rengetegen várták már. Ellenőriztem laptopon, ott megjött a jegy. Na de csak nem fogok laptoppal integetni az ellenőrnek! A Batthyány téri metróbejáratnál bemutattam a logót, az e-mailt, valamint az e-mailen jött számlát az ellenőrnek, és ismertettem a problémát. Hárman is összedugták a fejüket, majd hosszas tanakodás után közölték: menjek, de ha már a Deák felé megyek, ott ugorjak be a BKK ügyfélszolgálatra a telefonnal. A Deákon a kedves ügyfélszolgálatos közölte, hogy én vagyok az első ilyen problémával előálló ügyfél, ezért az ügy lehet, hogy el fog húzódni.
Százezer forint nem tétel, mégis, amikor 2016-ban ekkora összeg maradt felhasználatlanul az addigra már háromszáz automatát eredményező projektben, szavazással döntöttek annak 2017-re történő átcsoportosításáról, további tíz automata beszerzéséről. Az ekképpen megfelelően korrektnek és szigorúnak bizonyuló jegyzőkönyvekben viszont nincsen nyoma egy sokkal nagyobb összeg elköltéséről szóló szavazásnak: a T-Systemsszel kötött szerződésben 22 millió 225 ezer forint plusz áfa költség szerepel az e-jegyrendszer üzemeltetésére 2017 decemberéig, amely 2018 január elsejétől hárommillió forinttal emelkedik. A BKK és a T-Systems közötti szerződések idén július 13-án, tehát az e-jegy bevezetése napján írtál alá. E szerződés 3. számú módosításában található meg minden, ami az e-jegy fejlesztését érinti. BKK: Jövőre startolhat az e-jegy. A két cég már 2016. december 22-én fejlesztési szándékmegállapodást kötött, amelyben a BKK jogi kötelezettségek nélkül támogatta a T-Systemset, hogy 2017-ben fejlesztéseket végezhessen a jegyrendszeren.
Még a BKV-s időkben (és talán a korai BKK-s jegyeken is) volt kis nyíl, valamint a jegy hátulján szöveg is arról, hogy a jegyet le kell kezelni. Szomorú, hogy ezt mára sikerült teljesen eltüntetni (a jegy hátulján nem túl sokatmondóan az szerepel, hogy az érvényesség részleteit nézzék meg a honlapon). Éppen ezért úgy érzem, itt az idő arra, hogy a BKK-jegyek minimális ráncfelvarráson essenek át. Bízom benne, hogy a fentiek szükségességével Önök is egyetértenek. Inspirációként csatolok pár "látványtervet" is, bár a Budapest-logó cseréjével nem vesződtem. Megjegyzem, azokban a városokban, ahol kezelni kell a jegyet, ez szinte kivétel nélkül jelezve van a jegyeken. Csatolok példát külföldről (Prága, Pozsony) és belföldről (Debrecen) is. Kérem, szíveskedjenek minden jegyen (és bérleten) lecserélni az 5 éve elavult Budapest-logót, valamint kérem, szíveskedjenek minden kilyukasztandó jegyre ábrát és kétnyelvű szöveget elhelyezni, ami felhívja a rutintalan utazók figyelmét az érvényesítés szükségességére.
azonban levélben felhívta a BKK figyelmét, hogy a csúszás nem miattuk van, ezért 2019. április 17-ig meghosszabbodott a szerződés. Sőt, még az opció lejárta után sem gondolt senki arra, hogy a havi 18 milliós szolgáltatás nem hozta meg a várt eredményt. 2019. február 12-én ugyanis meghosszabbították a szerződést 2020. június 15-éig. Ez azért különösen érdekes, mert a BKK vezetése 2018. november 21-én felmondta a szerződést az e-jegy megvalósításával megbízott Scheidt & Bachmann-nal. Azóta már e-jegyrendszer projekt sincsen, az új nevén Fővárosi Viteldíjrendszer (FVR) kidolgozásán dolgoztak. Egy olyan feladatra hosszabbítottak szerződést, ami ekkor már hónapok óta nem létezett, hiszen felmondták a szerződést. Épeszű indokot erre igen csak nehéz találni, különösen hogy a teljesítéshez kellett volna egy kivitelező, akinek a munkáját ellenőrizhették volna. Arról nem tudni sokat, hogy milyen munkát végzett a Zöld Tearsz. Pedig nem kevés pénzről van szó: másfél évig, egészen idén áprilisig összesen 302 millió forint számlát fogadott be a BKK úgy, hogy a projekt, amire szerződtették a mérnököt, megszűnt.
Sokan szeretnek kirándulni, vesznek rész geolokációs versenyeken, de nem mindenki engedheti meg magának, hogy az okos telefon mellé még GPS-vevőt is vásároljon. Miért is tenné, hiszen ezek a mobileszközök már rendelkeznek helyalapú szolgáltatásokkal. Ezeket a szolgáltatásokat is beállíthatjuk az oktatás szolgálatába, s a könyvben ezekre a lehetőségekre is kapunk jól használható tippeket, leírásokat, melyekkel játszva taníthatjuk a diákjainkat. Valószínű, kevesen tudják a pedagógusok közül is, hogy telefonjainkba nagyon sok érzékelő is került, s így azt akár mérőeszközként is használhatjuk. Ezekből a lehetőségekből sorolnak fel párat, s csatolnak hozzájuk rövid leírást a szerzők. Tóth Attila, radiológus. A legutolsó, negyedik fejezetben megtekinthetünk pár óravázlatot, mely remek kiindulást ad ahhoz, hogyan induljunk el a mobiltechnológia alkalmazásában a tanórán. A kiadványt, mely az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. gondozásában 2015 augusztusában jelent meg, ajánlom azoknak a kollégáknak akik szívesen vonják be az új ismereteket, technikákat saját gyakorlatukba, hiszen olyan jó gyakorlatokkal ismertet meg minket, melyek nagy hatékonysággal építhetők be saját pedagógiai munkánkba.
Szoba: 4. 724 A weboldalon "cookie"-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ Elfogadom
Sokat hallunk arról különböző fórumokon, a gyermekeknek használható tudást kell adnunk a kezükbe, hogy az iskolából kikerülve megállják a helyüket a társadalomban. Látnunk kell, hogy ehhez másfajta készségekre van szükség, mint akár pár évvel ezelőtt is. Az Assessement and Teaching of 21st Century Skills nemzetközi együttműködés keretében létrehozta a 21. századi készségek listáját. Nem kell keresgélnünk, mert ezeket a készségeket, pedagógiai fejlesztési területeit részletesen tárgyalja a könyv. Ezek azok a készségek, melyekre a mai diákoknak (pedagógusoknak) a leginkább szükségük van. Dr. Abonyi-Tóth Andor | ELTE Informatikai Kar. A második részben gyakorlati tippeket és pontos leírást kapunk arról, hogyan kategorizáljuk a mobiltelefonokat, milyen operációs rendszereket használunk a leggyakrabban, mik a felhasználói felületek jellegzetességei, hogyan használjuk és használtassuk biztonságosan az okos telefonokat, miként tartsuk életben hosszú időre a telefon akkumulátorát, s hogyan vetítsük ki a telefon képét. A harmadik részben képet kapunk arról, milyen lehetséges felhasználási területei vannak az oktatásban az okos telefonoknak, táblagépeknek.