A Benford-szabály egy széles körben elfogadott módszer arra, hogy a hétköznapi élet során előforduló számok eredetiségét teszteljük. Nagy, több nagyságrenden átívelő, vagy sokféle különböző forrásból származó adatok esetében a kezdő számjegyek nagyobb valószínűséggel vesznek fel kicsi értéket, mint nagyot. A tízes számrendszer esetében például az következik a Benford-szabály alkalmazásából, hogy az 1-essel kezdődő számok előfordulási valószínűsége durván 30% körül van, míg a 9-esé már az 5%-ot sem éri el. Hangsúlyozandó, hogy természetes, emberek által nem manipulált számok esetében. Hogy ez a megállapítás egész pontosan hogyan szól, ki találta ki, és miért érvényesül a világban, arról ebben a cikkünkben írtunk korábban. Az alábbiakban pedig most a Benford-szabály egy különösen releváns alkalmazásáról fogunk beszámolni: a hivatalos COVID-esetszámok megbízhatóságáról. Mit mond Benford? Egy nemrég megjelent kutatás (Anran Wei és Andre E. Vellwock munkája) ugyanis annak eredt utána, hogy vajon látszik-e bármiféle manipuláció az egyes országok által közölt COVID-esetszámokban.
A WHO olyan támogatásokat sürgetett, amelyek lehetővé teszik a háztartások tiszta energiára való átállását, mivel a tűzhelyek és kályhák füstje jelentős tényezője a globális légszennyezettségnek. A szervezet szerint emellett a gyalogosok, kerékpárosok és tömegközlekedést használók érdekében is intézkedéseket kell hozni. A levegő minőségével foglalkozó jelentés szerint világos különbség van a gazdagabb és szegényebb régiók között. A magas jövedelmű országok városainak 17 százalékában a levegő szállópor-tartalma megfelel a WHO ajánlásainak. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban viszont csak a városok 1 százaléka esik ebbe a kategóriába. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
Az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal (ŠÚKL) kivonja a forgalomból az Accuzide nevű vérnyomáscsökkentő készítményt. Fotó: Pixabay - illusztráció Ennek oka a megengedett határérték feletti azid-szennyeződés jelenléte a hatóanyagban. Erről a ŠÚKL a honlapján tájékoztatott pénteken. A visszahívás az összes gyártási számú Accuzide 10, Accuzide 20 és Accuzide 30-ra vonatkozik, a 30-100 tablettás kiszerelésekre is. A ŠÚKL a közleményben hangsúlyozza, hogy a gyógyszert szedő pácienseket nem fenyegeti akut veszély, ezért nem kell hirtelen megszakítaniuk a kezelést, annak további módosításáról a kezelőorvossal kell egyeztetni. (TASR)
A cél, hogy 2030-ig ambiciózus eredményeket érjenek el az egészségügy, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a környezetvédelem területén. 2022. január 11. 11:42 Megújultak a Duna vízgyűjtő árvízkockázat-kezelési és vízgyűjtő-gazdálkodási tervei Az elmúlt év végén a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) közgyűlésén a Duna régió 14 országa elfogadta a szövegeket, mellékleteket és térképeket mind a Duna Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (The Danube River Basin Management Plan - DRBMP), mind az Árvízkockázat Kezelési Terv (Flood Risk Management Plan for the Danube River Basin – DFRMP) 2021-es frissítéseihez. Erősen szennyezett foszforral a Duna vízgyűjtő területe. Az EU víz-keretirányelv és az árvízi irányelv által meghatározott hatéves ciklusok folyamatában ez a két terv tartalmazza mostantól a Duna vízgyűjtő országai, illetve az ICPDR vízgazdálkodási prioritásainak irányát a Duna vízgyűjtő szintjén 2027-ig. 2022. január 10. 12:06 A Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány 2021. évi pályázati felhívása "A Duna-medence vízgyűjtő területe: adottságok, lehetőségek, regionális stratégiák" témakörben hirdetett pályázati felhívást a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány fiatal magyar vagy külföldi szakemberek számára még nem publikált tudományos igényű tanulmány megírására.
Európa fő vízgyűjtő területei és vízválasztói A Latorca (Latorița) folyó vízgyűjtő területének 3D animációs ábrázolása A vízgyűjtő terület a vízválasztók által elhatárolt olyan terület, ahol a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a helyi erózióbázis felé, leggyakrabban patakba, folyóba, tóba vagy tengerbe, de néha víznyelőbe (pl. Szlovéniában van sok ilyen búvópatak). A vízgyűjtő területbe beletartoznak a területén átfolyó folyóvizek és a szárazföld, ahonnan a víz ezekbe folyik. A vízgyűjtő területeket vízválasztók, azaz hegy- vagy dombvonulatok választják el egymástól, de előfordul a völgyi vízválasztó is, például Külső-Somogy területén a Balaton vízválasztója több helyen völgyi vízválasztó. Szennyezett a Duna vízgyűjtő területe - Infostart.hu. [1] Előfordul, hogy a felszíni vizek vízválasztója és a felszín alatti vizek vízválasztója eltér. Ilyen a helyzet a Schwäbische Alb egyes területein, ahol a felszíni vizek a Rajna vízgyűjtőjéhez tartozó Neckarba folynak, míg a felszín alatti karsztvizek a Blaun keresztül a Dunába.
Az édesvizek foszforszennyezésének 30 százalékáért Kína a felelős, 8 százalékért India, 7 százalékban az Egyesült Államok. A tanulmány szerint a tanulmányozott időszakban a mezőgazdaságból származó foszforterhelés 27 százalékkal nőtt. A leginkább szennyezett térségek közé tartoznak továbbá Ausztrália és Észak-Afrika ritkán lakott területei is, itt ugyan a foszforterhelés kisebb, mint Kínában vagy Európában, de jóval kevesebb víz áll rendelkezésre annak helyreállításához. Szimpatika – A Duna őshonos halát is kihalás fenyegeti. / NAK
A BOGNÁR JÓZSEF KÖZGAZDASÁG-KUTATÓ ALAPÍTVÁNY 2021.