A Benford-szabály egy széles körben elfogadott módszer arra, hogy a hétköznapi élet során előforduló számok eredetiségét teszteljük. Nagy, több nagyságrenden átívelő, vagy sokféle különböző forrásból származó adatok esetében a kezdő számjegyek nagyobb valószínűséggel vesznek fel kicsi értéket, mint nagyot. A tízes számrendszer esetében például az következik a Benford-szabály alkalmazásából, hogy az 1-essel kezdődő számok előfordulási valószínűsége durván 30% körül van, míg a 9-esé már az 5%-ot sem éri el. Hangsúlyozandó, hogy természetes, emberek által nem manipulált számok esetében. Hogy ez a megállapítás egész pontosan hogyan szól, ki találta ki, és miért érvényesül a világban, arról ebben a cikkünkben írtunk korábban. Az alábbiakban pedig most a Benford-szabály egy különösen releváns alkalmazásáról fogunk beszámolni: a hivatalos COVID-esetszámok megbízhatóságáról. Mit mond Benford? Egy nemrég megjelent kutatás (Anran Wei és Andre E. Vellwock munkája) ugyanis annak eredt utána, hogy vajon látszik-e bármiféle manipuláció az egyes országok által közölt COVID-esetszámokban.
A kutatók főbb eredményeit és a Benford-szabály illeszkedését az adatokon (a d-faktor átlagos értékeivel) az alábbi ábrán láthatjuk: Két gyanús eset egyértelműen felmerült: Oroszország és Irán. Ezen autokrata rezsimek COVID-számai a fenti vizsgálatban igen furcsa eltéréseket produkáltak. Irán esetében például a 2-es számnál van egy nehezen magyarázható kiugrás a napi számokban, ami 42 százalékos d-faktort eredményez. De az összesített számokban már mégis úgy tűnik, hogy megfelelnek a Benford-szabálynak. Az eredmény esetükben ezért nem teljesen egyértelmű. Oroszország ebből a szempontból jóval érdekesebb, ugyanis náluk a teljes esetszám növekedése sem követi a Benford-szabályt. Sőt, a számok közel egyenletes valószínűséggel fordulnak elő, ami igen furcsának nevezhető a kutatók szerint. Amennyiben egy-egy nem várt értéknél lenne csak nagyobb az eltérés, az még annyival esetleg magyarázható lenne, hogy éppen ott tart a számláló. De az oroszok esetében nem ezt látni. A szerzők végső következtetése szerint a Benford-szabály – a meghatározott érzékenységen belül – érvényesülni látszik a legtöbb vizsgált országnál, de a két említett helyen – az oroszoknál és az irániaknál – a számokat lehet, hogy manipulálták.
Azt mondta: nagyon heterogén a különböző laborokban levett vérminták vizsgálatainak érzékenysége, és az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság - FDA - sem ajánlja ezt a módszert. A szakember szerint az oltások lényege a klinikai hatékonyság, az, hogy milyen mértékben képesek a súlyos betegségtől és a kórházba kerüléstől megvédeni. Ebben minden Magyarországon alkalmazott vakcina jó eredményt mutat - jelentette ki. A rektor felhívta a figyelmet arra, hogy a védettség több tényezőből áll: az antitestes immunitás mellett a sejtes immunitásból, a memóriasejtek jelenlétéből, amelyhez a nyálkahártya immunitása is hozzáadódik, ezért nehéz mérni. Merkely Béla a járvány negyedik hullámáról szólva kiemelte: elsősorban az a mintegy 3 millió ember veszélyeztetett, aki még az első adag vakcinával sem oltatta be magát. Ők viszonylag sokan vannak még 60 éves kor felett is - tette hozzá. A cikk az ajánló után folytatódik Gyors eredményt szeretnél? Ha lehetséges, hogy megfertőződtél, de még nem mutatsz tüneteket, a 2 db-os Covid-19 Antigén gyorsteszttel 20 perc alatt tesztelheted magad és családod egyszerűen, kényelmesen mindössze 3 990 Ft- ért.
Az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal (ŠÚKL) kivonja a forgalomból az Accuzide nevű vérnyomáscsökkentő készítményt. Fotó: Pixabay - illusztráció Ennek oka a megengedett határérték feletti azid-szennyeződés jelenléte a hatóanyagban. Erről a ŠÚKL a honlapján tájékoztatott pénteken. A visszahívás az összes gyártási számú Accuzide 10, Accuzide 20 és Accuzide 30-ra vonatkozik, a 30-100 tablettás kiszerelésekre is. A ŠÚKL a közleményben hangsúlyozza, hogy a gyógyszert szedő pácienseket nem fenyegeti akut veszély, ezért nem kell hirtelen megszakítaniuk a kezelést, annak további módosításáról a kezelőorvossal kell egyeztetni. (TASR)
Szinte az egész emberiség ki van téve a légszennyezésnek: a világ népességének mintegy 99 százaléka lélegzik olyan levegőt, amelyben határérték felett vannak a szennyezőanyagok – közölte hétfőn közzétett éves jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A WHO jelentésében szereplő becslést a műholdas adatokra és 117 ország 6000 városának adataira alapozta. Évente több mint 7 millió ember halálát okozza a levegő szennyezettsége – emelte ki a világszervezet környezetvédelmi egészségügyi tisztviselője, Maria Naira. A finom por bejut a tüdőbe és a vérbe, hatással van a légzőrendszerre, károsítja a szív- és érrendszert, és egyebek mellett szélütést okozhat. A főként a járművek belsőégésű motorjaiban keletkező nitrogén-dioxid légzőszervi problémákkal is összefüggésbe hozható. A WHO tavaly jelentősen csökkentette a szennyezésre vonatkozó biztonsági határértékeket. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója hangsúlyozta: sürgősen szembe kell nézni a légszennyezés és az éghajlatváltozás okozta kettős egészségügyi kihívással, és ehhez minél gyorsabban el kell indulnunk egy olyan világ felé, amely kevésbé függ a fosszilis tüzelőanyagoktól.
A szamár megirigyelte a kiskutya jómódját, hogy neki szabad a legszebb szobába is bemenni, a legszebb vánkosra is ráfeküdni, egész nap csak sétál, nem dolgozik semmit, mégis mindennek a lángját, a javát kapja, neki meg csak a kóró meg a tüske jut. Miért szeret téged úgy a gazdasszony? – kérdezte a szamár a kutyát. Mert tudok farkat csóválni és két lábon szolgálni – felelte a kutya. Na, ez nem nehéz dolog – felelte a szamár – majd én is megpróbálom. Mikor nyitva volt a konyha, besomfordált. Két lábra állt, farkát billegtette, lábát nyújtogatta, hogy tenyerest adjon. A gazdaasszony megijedt, s a porolópálcával kiverte. Szegény máig töri a fejét azon, hogy miért kapott ő versét azért, amiért a kutya dicséretet. Beszélgetés Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még? Miért irigykedett a szamár a kiskutyára? Mit kérdezett tőle? Mit akart kipróbálni a szamár? Hová ment be? Mit szólt hozzá a gazdaasszony? Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok? Lakhat-e egy szamár bent a lakásban? Bodri meg a szamár szöveg. Miért kapott ki a szamár?
Tehát, ha a szamár bemegy a házba, akkor… ( kikap). (Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)
Meg se állnak hazáig, a kis fecske házáig. Fészket rakott hát a fecske, csuda fészket az ereszbe, kilenc fia között fészkel, kilenc kicsi kisfecskével.