Tőle Ny-ra pilléres, nyerstégla-falazatú víztorony, 19. század vége. A kastély É-i homlokzata előtt gróf Apponyi Sándor bronz mellszobra, 2001.
Apponyi-kastély, Lengyel 3 494 86 81 2010-06-09 Apponyi-kastély – 22 hektáros parkkal körülvéve, botanikai ritkaságokkal A kép hozzászólásai Hozzászólni csak belépett felhasználó tud
Szerencsére szabad és könnyen meg is lehet kerülni. Itt hátul is sétáltunk egyet. Szerintem sok mai kastéllyal ellentétben még nagyon jól néz ki, és ez egy elég nagy kastély ahhoz, hogy hagyjuk, hogy az enyészeté legyen. A hátsó kert pedig még nagyobb mint az első, és legalább olyan szép ez is. Főleg majd a szép tavaszi-nyári időben. Még szökőkút szerű is van. Bár nem hiszem, hogy ez a diákoknak működne. Még egy szempillantás a kastély eme pompás oldalára. És már sétáltunk is vissza. Parkon keresztül....... parkon át... S a parkban....... még egy külön épületet találtunk. Ez afféle étterem, és mellette kollégiumi épület együttese. De hát a kastély a lényeg. Az az ami az ember tekintetét vonzza és fogva tartja. Örültem, hogy be tudtunk jönni nézelődni. Apponyi-kastély (Lengyel) - A múlt emlékei. Még ha csak kívülről meg tudtunk csodálni. Ha erre járnál... és téged is érdekel. S amíg még lehet.... Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
A birtokot fogadott fia, Antal örökli és 1784 -től jelentősen átalakította. Apponyi Antalt a kor egyik legműveltebb földesurának tartották. Barátságban állt Haydnnal (a Teremtés és az Évszakok című oratóriumok megjelenéséhez anyagilag is hozzájárult), Mozarttal, ismeretség kötötte Beethovenhez, és megfordult nála – igaz csak egy éjszakára – Liszt Ferenc is. Később testvére, Apponyi Károly lett a kastély ura, aki csak ritkán tartózkodott ott. Az ő fia, Géza viszont életének jelentős részét a kastélyban töltötte feleségével, gróf Széchenyi Paulával. Az épületet 1890 -ben Ybl Miklóssal restauráltatta, és 1928 -ban bekövetkezett halálakor a kastély mauzóleumába temették el, ahol a mai napig nyugszik, feleségével együtt. Az utolsó Apponyi, II. Apponyi Károly 1939 -ben eladta a kastélyt az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóságnak. Apponyi kastély lengyel. Ezt követően kezdődött a pusztulás; a parkból különböző nagyságú területeket szakítottak ki, előbb üdülő, majd irattár volt. A második világháború idején lengyel menekültek szállása lett, később katonai kórház és 1954 -ig menekült görög gyermekek otthona volt.
Az iskola képzési célja, elnevezése a több mint fél évszázad alatt sokat változott. A kastély jelenleg is a mezőgazdasági oktatás szolgálatában áll. A kastély jelentősebb felújításon 1982-ben esett át. A tetőzete 2004-ben teljes felújítást nyert. Title(s), language language hungarian Subject, content, audience subject épület iskola műemlék Time and places spatial reference Lengyelország temporal reference 1992 Attributes medium paper extent 9 x 13, 8 cm colour image black and white format jpeg Legal information rightsholder Völgységi Múzeum access rights research permit needed Source and data identifiers source Fényképészet Bonyhád registration number F. Apponyi-kastély, Lengyel - épülettár. 2000. 2279.
Legjelentősebb védett fái: két mamutfenyő, tulipánfa, óriási tuja, duglászfenyő, simafenyő, andalúziai jegenyefenyő, vérbükk. A parkot Sedlmayer bécsi műkertész közreműködésével létesítette Apponyi József, majd 1870-től Apponyi Rudolf fejlesztette tovább.
Az ő történetükhöz nem csak a harcok, hanem a fronton eltöltött mindennapok is hozzátartoznak" - hangsúlyozta Stencinger Norbert. Rózsafi János kiemelte, hogy a hadszíntér a mai napig fontos szerepet játszik a magyar közösség emlékezetében, hiszen alig volt olyan család, amelyből ne harcolt, vagy halt volna hősi halált valaki a Doberdónál. Zalka Máté: Doberdo I-II. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1961) - antikvarium.hu. Azt is szemléltette, mekkora jelentőséggel bír a személyes érintettség a kutatás során, ami bécsi, pozsonyi, budapesti és megyei levéltárakban való kutatást kíván. Kitért arra is, miként ad érzékletes keretet a papíron megszerzett információknak a terepbejárás, ahol mai napig megvannak a száz évvel ezelőtti lövészárkok, kavernák, fedezékek. Minden forintot megér A könyvet kézbe véve nyilvánvalóvá válik: a méltatókból nem az elfogultság beszél, tényleg igényes kiadvánnyal van dolgunk. A puha táblás kötés kellően merev ahhoz, hogy ne gyűrődjön könnyedén, a belív műnyomó papírja pedig szépen kiemeli a fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány előnyeit és igazi élménnyé teszi a lapozását.
Ez az írói-tudósi-politikai tudatosság intellektuális hangsúlyt ad írásainak, s ezeknek rendszerint igen erős a közvetlen eszmei tendenciája, politikai célzatossága. "Ez csak nyersanyag, csak vázlat – mondogatta saját írásairól. – De ha ezt a vázlatot én nem írom meg, azok az elvtársak, akik holnap nálam sokkal gondosabban fognak írni, ezeket a kérdéseket, ezeket a hősöket nem ismernék. A történelemírás majd megállapítja, hogy százezer magyar harcolt a Vörös Hadseregben, és azt is megállapítja, hogy jól harcoltak a magyar fiúk a szabadságért, a magyar jövőért. De ki tudja, majd holnapután, hogy mi fájt Kovács Jánosnak, mialatt Szibériában harcolt, és ki tudja majd, mit remélt Nagy István amikor Taskend alatt ment szuronyrohamra? … És ezt mégis tudniok kell majd másoknak, akik az új Magyarországot építik. Zalka Máté: Doberdó - Vatera.hu. " Az elbeszélést Zalka csak erőpróbának tekintette, s már a húszas években készült az igazi nagy művészi feladatra: a monumentális nagy regényre. Először egy hadifogoly-regény megírására gondolt, amely egyszersmind kritikája is volna a húszas években divatos kispolgári szemléletű hadifogolyábrázolásnak.
– Hét ízben sebesült meg… sok nagyszerű tette közül katonai szempontból a legkiemelkedőbbet a Krímet megszállva tartó Vrangel báró és annak angol támogatói ellen hajtotta végre. Ő vezette egyikét annak a három gyalogezrednek, amelyek apály idején, a tengernek pár órára sekélyvizű szélét taposva, megkerülték a bevehetetlennek hirdetett Perekopi erődöt. Zalka Máté: Doberdó (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1953) - antikvarium.hu. " Magas kitüntetéseket kap, a polgárháború befejezése után diplomáciai futár. Kemál pasa hadseregében harcol az angolok ellen Törökország függetlenségéért; színházat, könyvkiadót igazgat, s mind gyakrabban jelennek meg írásai az Új Márciusban, a Sarló és Kalapács önálló köteteiben. Az irodalmi tevékenységet azonban csak mellékesen végezheti, mert továbbra is tevékeny pártmunkás és katonai szervező. Szervező munkát végez a kolhoz-mozgalomban; majd 1936-ban, a spanyol polgárháború kitörésekor az elsők között indul a köztársaságiak megsegítésére. Lukács tábornok néven a spanyol polgárháború legismertebb, számos kiemelkedő győzelmet arató katonai vezetője.
Első kötetei ( Első, második, harmadik, 1926; Lázadás, [New-York] 1926; Mese egy magyar leányról, 1928; A hadjárat vége, 1931), kisregényeket, elbeszéléseket, 782 novellákat és karcolatokat tartalmaznak. Elsősorban a háború alatt szerzett tapasztalatokat, élményeket dolgozza fel. Írásait a legelevenebb fantáziát is felülmúló kalandosság, eseményesség, az alakok sokasága és változatossága s a színterek szinte egzotikus monumentalitása jellemzi. Képzelete Mandzsúriától a Krímig csapong, kínaiak, szibirjákok, oroszok, magyarok és mindenféle más népek fiai kavarognak a forradalom és a polgárháború szédítő eseménysorozatában. A proletárrealizmus igénye jelentkezik a hősökről vallott felfogásában. Nem érdeklik a történelmi személyiségek, csak a harcok szürke közkatonái. S ezekkel kapcsolatosan is egy pontosan körülhatárolt probléma: a szociális ember megszületésének folyamata, az az út, amelyet a szociális elnyomásból, háborúkból kiemelkedő tömegek a forradalmak tisztító tüzében, öntudatra ébredésük pillanatáig megtesznek.
Sokszor elgondolkoztam a felett, mi teszi olyan hasonlíthatatlanul búsítóvá a Karsztot? A fátlansága? A víznélkülisége? A gyér fű alól mindenütt kivicsorgó fehér mészkősziklái? Avagy egyetlen valamirevaló növénye, az árvalányhaj? Mely olyan néma, de ismerős búbánattal hullámzott szerteszét Doberdó és Hermada sovány füvű sziklasivatagán, mint valami csendes földi tenger. Bizonyosan mindezek együtt okozzák e kővilág kedvlohasztó hatását. De talán legesleginkább a madárfütty hiánya. Mert nagyon-nagyon ritkán hallottam éneklő madarat azon a vidéken. S ez a némaság, Isten világának ez a csöndje dermeszti meg a lelket. A Karszt maga a megsüketült természet. " - vitéz Somogyváry Gyula ( Virágzik a mandula - Budapest, 1933. ) Az alezredes külön dicsérte a könyvet illusztráló gazdag képanyagot, melyben a harctéri élet mozzanatai ugyanúgy megjelennek, mint a legkülönfélébb térképek, sőt, még egy nagyon szemléletes, számítógépes domborzati grafikát is kapunk a csatatérről. Arról nem is beszélve, hogy az egykori csatateret és a mostani állapotokat párhuzamba állító képpárok is helyet kaptak a kötetben.