Kiépítette a második végvárvonalat Temesvártól az Adriáig. 1483-ban békét kötött a törökkel, amit 5 évente meg kellett újítani. 1478-ra 10 évig tartó háborúskodást követően megszerezte Morvaországot. és Sziléziát. Majd újra Nyugat felé fordult, célja a német-római császári cím megszerzése volt.. 1485-ben bevonult Bécsbe, azonban a birodalmi gyűlésen nem őt választották római királlyá. Amikor 1490-ben meghalt, az utódlást nem sikerült megnyugtatóan rendeznie. Első házasságából született törvényes gyermeke születése után nem sokkal meghalt, az első feleségével Podjebrád Katalinnal együtt. Edelpeck Borbála polgárleánytól született törvénytelen gyerekét, Corvin Jánost nem sikerült trónra léptetnie. (Beatrixtől nem született gyereke) A maga korában népszerűtlen uralkodó volt, kortársai zsarnoknak tartották. Nem tűrt beleszólást sem a döntéseibe, sem azok végrehajtásába. Mátyás király uralkodói portréja tétel. Leginkább a külpolitikáját kritizálták. Ő volt az, aki felismerte a keserű igazságot: a török sokkal erősebb országánál, és jobb békében élni vele, mint állandó támadásokkal felbőszíteni.
Végül kiemelendő, hogy jelentős pénzbevételek kialakításával és saját zsoldossereggel tökéletesen megszüntette az Árpád-kortól jellemző király – nemesség függésrendszert, és független külpolitikát folytathatott. A bárói hivatalokba híveit helyezte akik többnyire alacsony származású nemesek voltak. A köznemességre támaszkodott. Magyarországot erős birodalommá akarta tenni. A Felvidéken legyőzte Jan Jiskra hadait, a huszitákat zsoldjába fogadta. 1463-ban III. Frigyes visszaadta a koronát (80 ezer arany és öröklési szerződés volt az ára) Mátyást 1464-ben az esztergomi érsek koronázta meg, ezzel hatalma megszilárdult. Mátyás király tetelle. A kincstár élére polgári származású pénzügyi szakembert állított. ( Ernuszt János) A kapuadó helyett füstpénzt vezetett be, a hadiadót minden évben beszedte. A harmincadot koronavám néven szedte be.. Megnőtt jövedelmeit a háborúk az építkezések és a védelmi rendszer fejlesztése felemésztették. Korlátozta a bárók hatalmát azzal, hogy saját híveit emelte bárói rangra. Létrehozta zsoldosseregét, a fekete sereget.
Hajós Alfréd úszó olimpiai bajnok játszott az első hivatalos magyar futballmérkőzésen és tagja volt az első magyar futball bajnokcsapatnak is. Visszavonulása után, építészmérnökként Lauber Dezsővel közösen készített stadiontervével ezüstérmet nyert az 1924-es olimpia művészeti versenyén, ahol az első díjat nem adták ki. Így Hajós az újkori olimpiák történetében az egyetlen, aki a sport és a művészeti versenyben is győzött. A legeredményesebb magyar férfiúszó négy aranyéremmel Darnyi Tamás. A legfiatalabb magyar olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina volt, aki első aranyát 14 évesen nyerte. Egerszegi Krisztina Legidősebb bajnokunk Gerevich Aladár volt, ő ötvenéves és 179 napos volt, amikor 1960-ban diadalmaskodott a kardcsapat tagjaként. A nők közül a legtöbb ötkarikás játékon Rejtő Ildikó tőrvívó vett részt: 1960-tól 1976-ig öt olimpián volt jelen és valamennyin a dobogóra állhatott: 1964-ben, Tokióban aranyérmes lett, ezen kívül három ezüst- és két bronzérmet is szerzett. Magyar szempontból a legeredményesebb olimpia az 1952-es helsinki XV.
- A magyar vízilabda a legeredményesebb az olimpiák történetében A hirosimai atomtámadás napján született férfi gyújtotta meg Tokióban az olimpiai lángot » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek A legeredmenyesebb magyar sports az olimpik történetében online Magyar legek az olimpiák történetében – morzsaFARM Mióta olimpiai sportág az ökölvívás? | Startlap Wiki A legeredmenyesebb magyar sports az olimpik történetében next Egy híján száz éves Keleti Ágnes, minden idők legeredményesebb magyar női olimpikonja Igazi kamikáze, akkor sem féltem, ha hátrányba kerül, mert elképesztő energiákat szed elő magából. Lőrincz Tamás, 66 kiló: Kreatív a lenti birkózása, a védekezése sokat fejlődött, ő a legjobb a négy magyarból. Korábban meg tudták törni, ha nem úgy sikerült az első perc, most nem látom ennek esélyét. Nagyon elszánt. Bácsi Péter, 74 kiló: Váratlan helyzetekben egyre magabiztosabban mozog, korábban nem ez volt a jellemző. Különleges a védekezése, nem könnyű felkészülni ellene, és támadásban is meglepő dolgokat húz elő.
Magyar, és nemzetközi szempontból is fontos döntések Belekben, a Világjátékok Nemzetközi Szövetségének közgyűlésén! A következő nem olimpiai sportágak világversenyén ott lehet az egyik magyar sikersportág, a kick-boksz is. Az IWGA közgyűlése új elnököt is választott: mostantól Jose Perurena Lopez a szervezet első embere – tudtuk meg dr. Leyrer Richárdtól, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökétől. A nem olimpiai sportágak négy évente megrendezendő világversenyén, azaz a Világjátékokon mostantól a kick-bokszosok is részt vehetnek. Ez számunkra azért jó hír, mert ebben a sportágban Magyarországnak több világklasszis versenyzője van, világbajnokok tucatjaival büszkélkedhetünk. Elég, ha csak a tavaly ősszel megrendezett szentpétervári Küzdősportok Világjátékára gondolunk, ahonnan a magyar kick-bokszosok három érmet is elhoztak. Gömbös László és Görbics Gábor aranyat, Veres Richárd pedig ezüstöt nyert. A nem olimpiai sportágak seregszemléjét mindig a nyári olimpiát követő évben rendezik meg.
Mivel egy Olimpián csak 2 aranyat osztanak, legalább 3 Olimpia kell ahhoz, hogy valaki megelőzzön minket, hacsak a svédek nem támadnak fel. Mielőtt Helsinki újabb aranyára térnénk külön említésre érdemes, hogy öttusa csapatversenyeket az Olimpiákon 1952-től 1992-ig rendeztek. A sportág történetének legsikeresebb magyar olimpikonja Balczó András, aki háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnoki aranyérmesünk. A sportág első magyar olimpiai aranyát a nők versenyében Vörös Zsuzsanna szerezte Athénban és 2004-ben. Most azonban még 1952-ben és Helsinkiben járunk, ahol is a birkózás tizenhat versenyszámból állt, nyolc szabadfogású és nyolc kötöttfogású verseny megannyi izgalmas pillanatával. A birkózást, mint sportágat illetően 1952-ben pont annyira voltunk eredményesek a nemzetek sorában, mint a játékok egészét tekintve. Két magyar arannyal, egy ezüsttel és egy bronzzal a harmadik helyen végeztünk. A dobogó legfelső fokára (légsúlyban) Hódos Imre, (váltósúlyban) pedig Szilvásy Miklós állhatott.
Az olimpia csütörtöki napján öttusában is érdekeltek voltunk. A nőknél Gulyás Michelle (7. ) és Kovács Sarolta (10. ) is a 36 fős mezőny első felében zárta a körvívást. A férfiaknál Marosi Ádám az első tízben fejezte be a nyitószámot, Kasza Róbert teljesítménye ugyanakkor elmaradt a várakozástól. Marosi közel az élcsoporthoz a vívás után Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt A délutáni programban medencébe ugrott a magyar női vízilabda-válogatott is, amely sorozatban negyedik olimpiai elődöntőjét bukta el, miután 8-6-ra kikapott a spanyoloktól. Bíró Attila csapatának támadójátéka nem akart összeállni, csak a második negyedben szerezte meg az első gólját, és végig hátrányban volt, míg az többször is négy góllal vezetett, és biztosan győzött. A végére nagyon meg tudja bosszulni magát, ha két negyed alatt csak két gólt lövünk, ráadásul ennek a spanyol kapusnak nem olyanok a képességei, ami indokolttá teszi azokat a túlhelyezett lövéseket, amelyekkel próbálkoztunk. Nagyon sajnálom, úgy érzem, hogy ma saját magunkat vertük meg, ez teljes mértékben rajtunk múlt" - mondta Gurisatti Gréta.
Több kitüntetésben is részesült. 1949-ben a Magyar Köztársasági Sportérdemérem arany fokozatát, 1951-ben a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát és a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója címet, 1954-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet kapta. 1981-től a Zsidó Sporthírességek Csarnokának (International Jewish Sports Hall of Fame) tagja. 1995-ben MOB Olimpiai aranygyűrűt kapott, 2002-ben a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) beválasztotta a Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagjai közé, 2003-ban MOB Érdeméremmel tüntették ki, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet. 2005-ben megörökítette kéznyomát és aláírását a Magyar Sportcsillagok Falán, 2008-ban bekerült a Magyar Tornasport Halhatatlanjai közé, 2011-ben Magyar Tornasportért Díjat, Elnöki Érdemérmet és MOB emlékplakettet, 2015-ben Prima Primissima díjat kapott. 1992-ben a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek, a Halhatatlanok Klubjának alapító tagja volt. Mozgalmas életútjára a 2002-ben megjelent Egy olimpiai bajnok három élete című sikeres könyvében emlékezett vissza.
Így írt magyar sporttörténelmet a bátyja árnyékából Liu Shaoang Egész életét a sportnak szentelte, nem volt rest éjt nappallá téve edzeni, melynek meg is lett az eredménye: Liu Shaoang hamarabb szerzett olimpiai aranyérmet, mint érettségi bizonyítványt, de ez csak a kezdet volt. A sportoló mára Magyarország valaha volt legeredményesebb téli olimpikonja – és még mindig csak 23 éves. Ennyi pénzt korcsolyázott össze Liu Shaoang a pekingi téli olimpián A magyar kormány 2020 decemberében döntött úgy, hogy megemeli a kimagasló sporteredményekért járó állami jutalmak összegét, így az olimpiai helyezettek is több pénzt kapnak. Az olimpiai aranyéremért az eddigi 35 millió helyett már 50 millió forint jár, az ezüstérmesek 25 helyett 35, 7, a harmadik helyezettek 20 helyett 28, 5 millió forinttal…