Az első ügy: a pártmentes önkormányzatiság Vona úgy véli, szűkíteni kellene azt a kört, akik jelölteket állíthatnak önkormányzati posztokra. A Második Reformkor Alapítvány vezetőjének javaslata az, hogy ezt a pártok, egyesületek és magánszemélyek számára biztosított lehetőséget a pártok előtt zárják be, így az országos és a helyi politikát bizonyos értelemben válasszák el egymástól. Szerinte a pártok inkább ártanak az önkormányzatiságnak: beszűkítik a vitalehetőségeket; pártszínek alapján megkülönböztet településeket; illetve kontraszelektál, mert a pártok színeiben alkalmatlan "logóparaziták" kerülhetnek az önkormányzatokba, akik eltántorítják az indulástól a tehetségesebb, alkalmasabb, de a "pártdarálót" elkerülni szándékozó helyieket. Vona megemlítette, hogy korábban, még pártelnökként is ez volt a véleménye. Vona Gábor szerint felvetése ezeket a negatívumokat kiszűrné, valamint a helyi közösségeket is aktívabb részvételre sarkallná. Masodik reformkor alapitvany. Sőt, úgy gondolja, akár az országos politikára is jó hatással lehetne, mert a polgárok azt látnák, hogy mégis lehet az országban értelmes, konstruktív vitákat folytatni, ahol meg lehet ismerni az övéktől eltérő nézőpontokat is.
Az egykori pártelnök szerint fel kell tenni a kérdést, hogy minek köszönhető, hogy szinte a semmiből sikerült egy olyan politikai korszakot előidézni, amelynek révén hazánk jelentős fejlődésnek indulhatott. Második Reformkor Alapítvány | Azonnali. Ezen tapasztalatokra építkezve pedig lehetségessé válna a második reformkor eljövetele is. Véleménye szerint a megfejtés abban állhat, hogy abban a korszakban a magyar emberek találtak olyan közös nevezőket, olyan közös célokat, amelyek mentén képesek voltak a sokszínűségük ellenére is összefogni. Vona Gábor szerint ezen javaslat éppen azt a célt szolgálja, hogy tegyünk egy fontos lépést a második reformkor felé.
Öt Konok, Ceglédi, Vona, Hont és Lampé. Politikai vitaműsor a hét legfontosabb eseményeiről. április 08. péntek 18:35 legfrissebb Öt - 2. rész 2022. 04. 01. 2022. április. 1. péntek Politikai vitaműsor, amiben kibeszélésre kerülnek a hét legfontosabb témái. A 4 vendég: Konok Péter történész, Vona Gábor alapító, Második Reformkor Alapítvány, Ceglédi Zoltán politikai elemző és Hont András újságíró. A műsorvezető, vagyis az 5. tag Lampé Ágnes. Tovább az 1. részhez 2022. péntek Öt - 1. 01. Politikai vitaműsor, amiben kibeszélésre kerülnek a hét legfontosabb témái. Tovább a 2. március. 25. péntek Öt - 2. 03. Második Reformkor Alapítvány – hodpress.hu. 18. 11. A 4 vendég: Konok Péter történész, Molnár Áron noÁr színész, aktivista, Ceglédi Zoltán politikai elemző és Hont András újságíró. 4. péntek Öt - 3. 2022. tag Lampé Ágnes.
[3] Vlogitika: tehetségkutató verseny videósok, vloggerek számára. Zsűritagok: Péterfi Judit, Boldog István Dávid, Dévényi István, Molnár Áron, Vona Gábor, Nagy Márton. [4] Hang vagy! : célja, hogy eltérő politikai meggyőződésű fiatal közéleti személyeket ültessen le egy asztalhoz, ahol az éppen aktuális közéleti kérdésekről folytathatnak vitát. [5] Balansz: egyetemi vitaműsor. ORIGO CÍMKÉK - Második Reformkor Alapítvány. [6] Törvényjavaslataik [ szerkesztés] Pártmentes önkormányzatiság [7] Cigány hősök napja [8] Az emberek emberei [9] 2025 a reformkor emlékéve [10] Gazditörvény [11] Fake-ek és ellensúlyok [12] Egyenlő esélyek, erősebb nemzet [13] Források [ szerkesztés]
Az 1880-as évek közepétől a folyószabályozási és ármentesítési munkálatok már teljes egészében állami irányítással zajlottak. Az átfogó szabályozásnak köszönhetően a Tisza eredeti hossza 1419 km-ről 966 km-re csökkent. A Tisza mentén 4000 km hosszú gátrendszer került kiépítésre, amely közel 20 ezer négyzetkilométernyi területet árvízmentesített. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
NRGreport | 2019. 05. 31. 12:04 Friss közleményében jelentette be a Mol, hogy mikor fizeti ki a közgyűlésen elfogadott osztalékot a részvényeseknek. Friss közleményében jelentette be a Mol, hogy összesen több mint 107 milliárd forint osztalékot fizet ki a részvényeseknek, amelynek kezdőnapja június 27. lesz. Ez részvényenként 142, 5 forintot jelent. Mikor fizet osztalékot à mon blog. A közlemény kitér arra is, hogy az egy részvényre jutó bruttó osztalékot – a fordulónapi sajátrészvény darabszám ismeretében – külön hirdetményben fogja közzétenni a Mol, legkésőbb 2019. június 13-ig. Korábbi cikkünkben kitértünk arra is, hogy a társaság által megjelölt 142, 50 forintos osztalékkal, illetve a Mol-részvények akkori, 3280 forintos záró árfolyamával számolva a részvények osztalékhozama 4, 34 százalék, amivel a hazai tőzsdei részvények között a magasabb osztalékot fizetők közé tartozik a cég.
Osztalékfizetési korlátok Az egyik jellemző osztalékfizetési korlát a fejlesztési tartalék képzése, amely egyúttal egy gyakran használt adóalapcsökkentési lehetőség is. A fejlesztési tartalék gyakorlatilag egy "adóhitel", amelynek lényege, hogy lehetőséget biztosít jövőbeli beruházásra úgy, hogy annak értéke után a társasági adót nem kell megfizetni abban az évben, amikor létrehozták ezt. Ebből a "félre tett pénzből" 4 éven belül beruházást kell megvalósítani, és ennek a beszerzett eszköznek az évente elszámolt értékcsökkenése az adónál nem vehető figyelembe, azaz részletekben vissza kell fizetni a korábban igénybe vett adó összegét. Index - Gazdaság - Több mint 75 milliárdos osztalékot fizet a Mol. (Itt érdekességként érdemes megjegyezni, hogy egy vállalkozás akkor jár a legjobban, ha a lehető leghosszabb ideig "leírható" eszközt szerzik be a fejlesztési tartalékból (pl. ingatlant), mert ekkor kell a leglassabban, a legkisebb részletekben visszafizetni az adóhitelt. ) Az eljáráshoz tartozik még egy kötelező elszámolás, nevezetesen az úgy nevezett lekötött tartalék képzés.
Sokkal inkább jellemző, hogy évközben egyszer történik osztalékelőlegről szóló döntés. Kinek jár az osztalék? Az osztalékot mindig az a tulajdonos kapja, aki az osztalékról szóló döntés időpontjában tulajdonos a cégben. Ha évközben értékesítették a vállalatot, akkor az új tulajdonos veszi fel az osztalékot, hiszen a cég vételárát nyilván úgy határozta meg az eladó, hogy figyelembe vette a neki járó, "bent maradt" osztalékot is, amit így a vevő a vételárban "megfizetett". Az osztalékot jellemzően tulajdoni rész arányában fizetik ki, de ettől el is térhetnek a tulajdonosok, ha mindenki elismeri, hogy egyikük a tulajdoni részénél nagyobb arányban vette ki a részét a munkában, a nyereség nagyobb arányban köszönhető neki, mint amit a befektetése indokolna. Üvegkár, szélvédőkár: mikor fizet a biztosító? | Autoszektor. Az ilyen úgy nevezett alineáris (tulajdoni hányadtól eltérő) osztalékfizetést azt megelőzően a társasági szerződésben, alapító okiratban rögzíteni kell. Mi történik a fel nem vett, ki nem fizetett osztalékkal? Visszakerül a saját tőkén belül az eredménytartalékba, és a következő években is felvehető marad.