A táska, mint divat kiegészítő alap dolog egy nőnél. De nem volt ez mindig így! Tudtátok, hogy egykor egy nő ki sem tudott menni az utcára férfi kíséret nélkül? Retikül vagy ridikül? A válasz egyszerűen nevetséges! Lássuk a táska történelmét! A férfiak és a nők már a középkorban kisebb doboz alakú tárgyakat aggattak az övükre, és abban hordták a dolgokat. Női táska, retikül, ridikül, marha és sertésbőrből | Bőrdíszműves Vállalkozás - Horváth Rita bőrdíszműves. Később a gazdagabb nemesek között megjelent a pénz tárolására szolgáló bőr zsákocska, az erszény. Ezt egyre díszesebbé tették, minél gazdagabb, aprólékosabb volt a hímzés, az annál magasabb társadalmi rangot jelentett. A 16. században már pánttal keresztben átvetve hordták a táskákat. Ezt követően a férfiak nadrágjára zsebeket varrtak az apróbb tárgyak tárolására, a nők pedig a derekuk köré tekerték a kezdetleges, tárolásra szolgáló ruhadarabot. Az 1790-es években aztán Párizsban az elegancia hívei (mely a francia "választékosság" szóból ered), a későbbi divat előfutárai, a kezükben kezdték el hordani ezt az apró darabot, melybe mindenféle női dolgot elrejthettek.
A retikült egyfajta titokzatos legenda lengi körül. Vajon mi lehet benne, hogyan fér bele annyi minden és miért nem elég egy darab belőle? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel egy férfiban ha női táskák kerülnek szóba. Valóban, egy retikül átlagosan akkora, mint egy boríték, de belülről szinte feneketlen. Tartalmát tekintve minden nőnél különböző, de alapfelszerelésnek számít a szemfesték, a fésű, pénztárca és mobiltelefon. Ez kiegészülhet még kézkrémmel, egy levél fájdalomcsillapítóval és számos egyéb dologgal. De addig nincs baj, amíg tudjuk mit és hol találhatunk meg benne. Minden női táska tükrözi a gazdájának személyiségét, egyéniségét. Egy jól kiválasztott retikül kiegészít bármilyen ruházatot, az egyetlen fontos szabály amire érdemes figyelnünk, hogy a táskánk és cipőnk színe vagy stílusa megegyezzen. Fiatalabb és idősebb korosztály is rendelkezik egy-egy ilyen darabbal, mivel elegáns ruhához, estélyihez, ugyannyira helytálló darab, mint a hétköznapi tornacipő- fehér rövid ujjú póló és farmernadrág kombóhoz.
Az első verziónál maradtam, bár lehet hogy nem kellett volna. Gondoltam így legalább az íves része szép marad. Ha állítva töltöm tuti csálé lesz, mert nem tudom keretbe tölteni. Szóval egyszerűbbnek tűnt először tölteni, majd utána felállítani. Nos, a csokis-mascarpone krémmel lehet nem is lett volna semmi bonyodalom. De ez itt málnás-mascarponéval van töltve, ami nem annyira masszív. Reméltem azért hogy egy éjszakányi kifagyás után nem lesz vele gond, de könnyelmű gondolat volt ez a részemről. Amikor megpróbáltam felállítani - elismerem ez így tök furán hangzik:) - szép lassan elkezdett rogyni és dőlni hátra. Talán az is gond volt, hogy túl keveset vágtam az aljából és kis felületen kellett megtartania a súlyát. Azért el kell mondjam kissé kezdett görbülni a szám. Ha lefektetem, azt kudarcként élem meg, ebben teljesen biztos voltam. Így beékeltem egy kis levágott piskótával hátulról, hogy ne dőljön tovább, majd rohamos gyorsasággal lekentem vajkrémmel és bedobtam a hűtőbe. 10 percenként ellenőriztem hogy áll e még.
Hosszú évek teltek el, mióta a kvízmester nem kínálja már az RTL klubon a milliókat – habár a Legyen Ön is milliomos! visszatért a képernyőre. No de nem Vágó István trónol a játékmesteri karosszékben, aggodalomra azonban semmi ok, ahogy mondani szokták: rossz pénz nem vész el! Hivatalos szakmáját tekintve gyógyszer-vegyészmérnök, és képzett idegenvezető – akkor még is hogy került Vágó István a médiába? Stílszerűen: egy vetélkedő során figyeltek fel rá, még '76-ban. Akkoriban futott a Riporter kerestetik című játék, Vitray Tamás vezetésével. Vitraynak szemet szúrt az akkoriban 27 esztendős Vágó rátermettsége, így felajánlott neki egy barchoba-típusú játékvezetői állást. Utána sorra kapta a hasonló felkéréseket, s mivel szereti a vetélkedőket és kvízeket, és mert tetszett neki a játékmesteri poszt, örömmel fogadta valamennyit: a '80-as években ő vezette a Fele sem igazt, az Álljunk meg egy szóra! című játékot, a Van benne valamit, majd a Kerékbárt – ami átcsúszott jócskán a '90-es évekbe.
A STORY4 2009 szeptembere óta közvetíti az Európa Liga mérkőzéseit, ezek évek óta a csatorna legnézettebb műsorai közé tartoznak, hiszen az egyes találkozókat átlagosan 500 ezer néző látja. 2010 májusában a STORY4 vitte el a nézők otthonába az Atlético Madrid – Fulham meccset, amelyen a vendégek soraiban pályára lépett a magyar kiválóság, Gera Zoltán is. Ezt 800 ezren követték, a 18-49 éves férfiak körében 10, 3%-os közönségarányt ért el. S ha már STORY4: a csatorna őszi kínálatából nem hiányozhat a Szerencsekerék Szulák Andreával, a Napi sztori Peller Mariannal, az átVágó Vágó Istvánnal, a nagy sikerű Poirot-sorozat vadonatúj részekkel, továbbá Miss Marple, Doktor Addison, A hidegsebész, illetve a megunhatatlan, legendás Dallas-széria sem. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
– Avatta be a Bors napilap egyik munkatársát a kulisszatitkokba. Mindezt Juni György, a hamarosan induló műsor főszerkesztője azzal egészítette ki, hogy ők hosszú távra terveznek Vágóval, és az ÁtVágó nevet kapó műsorával. Eltökélték ugyanis, hogy szeretnék elérni a Viasat3 és a Cool Tv nézettségét. Már csak az a kérdés, egy ilyen új-szabású produkció vajon lesz-e olyan kelendő, mint az említett két csatorna már bevált műsorai. A Story4 televízió közel 300 millió Ft-ot költött eddig a műsor indulására, így nagyon remélik, hogy ez az össze többszörösen visszatérül. Soha nem költött még ennyi pénzt az egyébként egyelőre kicsinek nevezhető csatorna. Vágó István – ÁtVágó: teljesen saját ötlet Vágó István - ÁtVágó: új, saját vetélkedő a Story4 műsorán Az átVágóban a játékosok három körben versengenek egymással, az elsőben villámkérdésekre kell válaszolniuk, a másodikban dettó, de itt már valamiféle kapcsolatot is fel kell fedezniük két kérdés között, végül a harmadikban lesz a címben beígért átvágás, de azt nem tudjuk, ez pontosan mit is takar.
A televízió első könnyűzenei műsorai (KKK, Tapsifüles, Egymillió fontos hangjegy, Pulzus), azok története és kulisszatitkai, és persze megelevenedik a Kádár-korszak is, a hatvanas évektől a nyolcvanas évek végéig. Plusz: Presser Gábor, Koncz Zsuzsa, Vágó István interjú, Módos Péterrel és a műsorokkal kapcsolatos emlékeik felidézése.