(használt étolaj gyűjtés)-STAND GYHG STAND ALCUFER Kft. és Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége közös-STAND - PANNON-VÍZ Stand BÜCHL Hungaria Kft. – Stand Zölderő Egyesület-STAND 10 Millió fa közösség – STAND Győri HulladékégetőKft-STAND Helyi alternatív energiával foglalkozó vállalkozások(forgalmazás, karbantartás, gyártás) Szólj hozzá!
Feliratkozom a hírlevélre
Én lehetek tehát magyarnak példája Hírét, birodalmát, hogy nyújtsa szablyája. " Kölcsey Ferenc még a Himnuszban is megemlékezik a hun ősökről (1823. ): Őseinket felhozád Kárpát szent bércére Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. A hun-magyar rokonság mellett szóló néhány érv: 1. Embertani tényezők: a hun és a honfoglaláskori sírok leletanyaga genetikailag nagyon közel áll egymáshoz. 2. A régészeti emlékek közös stílusjegyei és közös jelképei. 3. A hagyomány és mondavilág: az európai népek közül a magyar mondavilág őrzi legerősebben a hunok emlékét… 4. A hun-magyar regék közös jelképei: a hunoknál ugyanúgy megvan az égig érő fa, mint a csodaszarvas legendája… 5. ATTILA A HUNOK NAGY KIRÁLYA - YouTube. Közös Isten szavunk, Istenfogalmunk és közös hitbeli értékeink, amelyek a hun és magyar kultúra vallási értékvilágát közös alapokra helyezik. A hun-magyar rokonság tehát a magyarság történelmi önismeretének, nemzeti tartásának és hősies kiállásainak minden időben meghatározó tényezője volt. Történelmünk legszörnyűbb viharaiban is erőt adott a hun-magyar rokonság eszméje és Atilla király dicső tettei.
század magyarságának. A hun király ugyanis a Képes krónika szerint: "Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magyor unokája […], a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora. " Attila ugyan Nyugat-Európa szemében a barbárság szimbóluma volt, a korabeli szemtanú, Priszkosz rétor feljegyzésében mégis művelt és nemes uralkodóként szerepel, akit ráadásul a mértékletesség és az egyszerűség is jellemez. Attila alakja, bár krónikákban, az irodalomban, a filmművészetben és a képzőművészetben is sokféleképpen megjelent, máig talány. Azon, hogy Cser Károly szobra mennyire hiteles ábrázolása a személyének, lehet ugyan vitatkozni, de nem érdemes. A hunok nagy királya 4. Külsejéről alig van megbízható forrásunk, a fennmaradt leírások általában zömök testalkatát, keskeny vágású, mélyen ülő szemeit, tiszteletet parancsoló lényének vad fennköltségét és büszkeségét emelik ki. A tervezett szoborról a legrészletesebb jellemzést talán a kor egyik művészettörténésze, Hekler Antal adta a Napkelet folyóirat 1939 augusztusában megjelent számában, miután meglátogatta a művészt a műtermében: "Az a mód, ahogy Attila lova fejét a szügyébe vágja, nemcsak az okos állat büszkeségét fejezi ki, de azt is lehetővé teszi, hogy a lovas, kit művészünk elgondolása a Végzet erejével ruházott fel, a homloknézetben is mindenható erővel érvényesüljön.
Az Attilát sokan tartják az egyik legszebb magyar férfinévnek. A legendás Attila természetesen a magyar történelem egyik leghíresebb alakja volt, így egyáltalán nem meglepő, hogy neve a mai napig is fennmaradt, és külön névnapot is kapott az ortodox keresztény névnaptárban. A helyzet azonban az, hogy Attila nem volt sem magyar, sem keresztény. Attila A Hunok Királya Teljes Film. Attila már csak azért is különleges történelmi alak, mert élete történetének két verziója van – egy történelmi és egy színes legendákkal tarkított változat, amely évszázadokkal az ő ideje után született. Habár a meséket sokan érdekesebbnek találják az igazságnál, mi most a valódi Attilláról szeretnénk szót ejteni. Az igazi Attila-történet Történetünk (pontosabban Attila igazi története) Belső-Ázsiában történik, a nomád hunok korában, valamikor az V. század elején. A hunok ekkoriban többnyire törzsek leigázásával töltötték mindennapjaikat. Mint minden más nomád törzsnek, nekik is egyetlen céljuk volt – hatalmuk megerősítése és megőrzése portyázás és fosztogatás segítségével.
A húnoknak Balambér után támadt egy hatalmas vezérök, kiről nem győznek a költők eleget dalolni, aki a húnok hatalmát a legmagasabb polcra emelte. Attila vagy Etele a neve. A krónikaírók szerint "isten ostorá"-nak nevezte magát, s öröme telt a népek leigázásában, világrenditő harcok viselésében. "Fű nem nőtt a helyen, hová lábát tette" írják róla, mert füstölgő városok, feldúlt várak, rabláncra fűzött királyok hirdették a világhódító hatalmát. Erről az Attiláról hadd mondjak el nektek egy-két történetet úgy, amint olvastam régi krónikákban. Etele megöli Blédát Etele Bendegúznak volt a fia, öccse Blédának, kit más néven Budának is neveztek. A húnok fölött eleinte Bléda uralkodott, mint idősebbik fiú. Bléda szelíd, de gyenge uralkodó volt, öccse hatalomravágyó és nagy vitéz, kinek a kezébe jobban illett a vezéri kard és a kormány gyeplője. Bléda félt öccsétől, öccsének nagyratörő lelkétől s azért maga mellé vette kormánytársul. A hunok nagy királya 1. Reábizta a hadak vezetését. Az eleven üszköt, mely majdan megégeté: tenyerébe vette.
A nemzeti tudatunkat erősítő köztéri szoborállítás pedig most, a nemzetek felszámolására tett európai kísérletek idején különösen nagy jelentőségű.
Aztán a holt király testét be- tették egy színarany koporsóba, a színarany koporsót egy ezüst koporsóba, az ezüst koporsót egy vasko- porsóba. A mélyre ásott sírba melléje került kedvenc harci ménje, odatették fegyvereit, kincsek sokaságát. S voltak, akik biztosan tudták, hogy a sírt ásó rabszolgákkal együtt az ifjú asszony, Mikolt is követte urát a halálba. Aztán visszaeresztették a Tiszát eredeti medrébe. Másfélezer évnél is több múlt el azóta. A hunok nagy királya tv. Népek jöttek, népek mentek a Duna-Tisza közén. Soka- kat kísértett a legenda Attila király mesés kin- cséröl, a színarany és az ezüst koporsóról. Sokan keresték, még többen találgatták a helyet, ahol nyugszik. De senki meg nem találta. Attila pedig most is ott pihen háborítatlan: víz alatt, föld alatt, napsugárban, holdsugárban, fekete éjszakában.