Dukai Takách Judit vagy Dukai Takács Judit magyar költőnő (írói álnevén Malvina), 1795. augusztus 9-én született a Vas megyei Dukán. Berzsenyi Dániel versének címéből vált ismertté neve. Szülei – Takách István birtokos és muzsai Vittnyédy Terézia – gondos nevelésben részesítették, s mikor kora ifjúságában tanújelét adta költői tehetségének, maguk is buzdították az írásra. Amikor anyja 1811-ben meghalt, apja Sopronba vitte tanulni, "hol nyelvekben, zenében, valamint a gazdasszonykodás különféle elemeiben is szép haladásra tett szert; úgy tért vissza családi lakába, hol a háztartás gondjait egészen átvette". Sopronban Kis János költő is támogatta őt. Judit a városban működő német színházat, koncerteket, operaelőadásokat látogatta. 1814-ben Döbrentei Gábor, Wesselényi Miklóssal és nevelőjével, akik ekkor Itáliából tértek vissza, meglátogatták. Már ekkor verselgetett Malvina néven, amit később is megtartott költeményeinél. Gróf Festetics György, az irodalom barátja és pártfogója méltónak látta az 1817-ben Keszthelyen tartott Helikon ünnepélyre a magyar múzsa többi fölkentjei sorába őt is meghívni.
DUKAI TAKÁCH JUDIT (Duka, 1795. szeptember 4. * – Sopron, 1836. április 15. ) költő [Költői neve: Malvina] A korabeli Magyarország legműveltebb, legpolgárosultabb vidékének, Kemenesaljának egyik középnemesi családjából származott. A kemenesaljai evangélikus hagyományokhoz híven Sopronban tanult, majd megszakította tanulmányait, hogy beteg édesanyját ápolja. Anyja betegágyánál fogalmazta első versét. A költészetére jellemző mélabú gyökerei vélhetően erre a válságos időszakra, az anyához fűződő érzelmi biztonság megszakadására vezethetők vissza. Édesanyjának halála után ismét visszatért Sopronba, hogy folytassa a tanulást. Versei kéziratos másolatokban terjedtek, így jutottak el – Horváth József Elek közvetítésével – Berzsenyihez, Kazinczyhoz, Kis János hoz, Kresznerics Ferenc hez és Döbrentey Gábor hoz, akik felfigyeltek Judit tehetségére. Lírájára leginkább Berzsenyi Dániel útmutatása hatott, akivel egyébként rokoni kapcsolatban is állt, hiszen a "magyar Horatius" felesége Judit unokanővére, Dukai Takács Zsuzsanna volt.
"Mintha egy szikláról nézném / A világ szépségeit, " Kortársai felmagasztalták és a "magyar Szappho" néven emlegették, a Nyugat kritikusai azonban elnézően írtak róla. 220 éve született Dukai Takách Judit költő, aki Malvina néven vált ismertté. Dukai Takách Judit: Visszaemlékezés (részlet) Mintha egy szikláról nézném A világ szépségeit, És soha el nem érhetném Lelkem reménységeit: Int a természet szépsége – Tilt a meredek mélysége; Ha szívem egyfelé szít, Sorsom másfelé taszít. Minden, ami van körülem, Emlékeztet sorsomra; Emlékeztet, bár kerüljem, Volt boldog napjaimra. A mult időnek fátyolát Nézvén, éltem boldogságát A homályban ott látom. Ah! kedves volt sajátom! 1795. augusztus 9-én született a Vas megyei Dukán Dukai Takách (Takács) Judit költő, a "magyar Szappho". Kemenesalján született jómódú középnemesi családban. Az evangélikus hagyományokhoz híven Sopronban tanult, de édesanyja betegségének hírére megszakította tanulmányait, hazautazott, s minden idejét anyja ápolására fordította.
Melletted a holt is élhet. Domborodott melled hódít, Nincs oly szív, kit meg nem bódít. Az alatt egy érzékeny szív, Csak az boldog, kihez az hív. Ennek oka csak te lettél, Hogy engem raboddá tettél. Szép fejeddel meggyötörtél, Szerelmed rabjává tettél. Az egekre felesküszöm, Hogy szeretni meg nem szűnöm, Míg a halál bús fátyola Szememet bé nem takarja; Kinyílt szívem te előtted, Melyből bőven megérthetted: Hogy szeretlek halálomig, Míg a szívem szét nem omlik. Első költeményét Döbrentei Gábor közölte az Erdélyi Múzeumban. Judit 1815-től egészen házasságkötéséig rendszeresen részt vett a Helikon-ünnepségeken. Népszerűségét elősegítette, hogy vonzó, bájos jelenség volt. Schöpflin Aladár így írt róla: "Barna hajú, őzike tekintetű, picike szájú, hamvas őszibarack arcú leány, görögös piros köpeny van hanyagul átalvetve mélyen kivágott fehér empire-ruháján, melynek ujja éppen, hogy csak a vállat födi el, gömbölyű karja meztelen, apró kis kezei egy hárfa húrjain játszanak... Csupa poézis... csupa illat, csupa édesség.
Spiró György: Három dráma (Scolar Kiadó, 2006) - Az imposztor/ Csirkefej/ Kvartett Szerkesztő Fotózta Kiadó: Scolar Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2006 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 223 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-9534-08-0 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "Major Tamás természetesen nem olvasta Az Ikszeket. De mondták neki, hogy Boguslawski, az ő. Erre aztán behívatott Katona József Színházba, hogy »Írja meg nekem a Boguslawskit! El akarom játszani! « [... ] Mondtam, Major elvtárs, nehéz egy regényből... »Írja meg, el akarom játszani! « Pontosan tudta, mire jó az neki, a fülbe súgott információk alapján tudta, nem kellett neki elolvasnia. Kénytelen voltam megírni Az imposztort, el is játszotta Boguslawskit, vagyis önmagát. Illetve nem önmagát, természetesen, mert Major nem olyan volt, mint Boguslawski, ezt pontosan tudom. Könyv: Spiró György: A Közép-kelet-európai dráma - Hernádi Antikvárium - Online antikvárium. "
Szerző Spiró György Kiadás éve 1987 Műfaj dráma Kiadás helye Budapest Kiadó Magvető Könyvkiadó Oldalszám 380 A szócikk szerzője Horváth Péter A magyar drámakultúra nyolcvanas évekbeli művészi megújításában fontos kezdeményező szerep jutott Spiró György drámaírói tevékenységének. Ebben az időben született színházi munkái közül az emberi együttélést szétromboló gyilkos indulatokat bemutató Csirkefej tekinthető a legsikerültebb darabnak. Spiró A Békecsászár t (1982) követő második drámakötetének címadó műve további négy drámával ( Jeruzsálem pusztulása; Az imposztor; A kert; Esti műsor) együtt jelent meg. Spiró György - Színház.org. A színmű ötlete eredetileg Székely Gábor rendezőtől származott, aki Spirótól egy kifejezetten Gobbi Hilda részére megírt darabot kért. A felvetés közvetlen előzményét Az imposztor sikere jelentette, ez volt az első az író drámáinak sorában, amely egy színész, ez esetben Major Tamás számára készült. Az előmunkálatoknak részét képezte, hogy Spiró állami gondozott gyerekekkel folytatott beszélgetései alapján alakította ki egyes szereplők nyelvi kifejezésmódját.
Gyüdi Sándort a kérdezte.
A kolostorban nevelkedett vak gyermek egy generációval később mégiscsak trónra kerül, ám hiába tűnik először jobbnak felmenőinél, valójában mégsem az. A dráma királyai az önmagát ismétlő kegyetlen történelem játékszerei, akik arra vannak kárhoztatva, hogy újra és újra elkövessék őseik hibáit, semmit sem tanulva a múltból. A Príma környék című komédia a szerző legfrissebb darabja, mely még bemutatás előtt áll. A csábító nevű édes Otthonban Jolika igazgatónő és Sunyi bá viselik az "édes kicsi öregek" gondját. Spiró György: A közép-kelet-európai dráma (Magvető Könyvkiadó, 1986) - antikvarium.hu. Látogatóba érkezik egy nő, aki aggódik bentlakó apjáért – amely aggodalomról férje gondosan igyekszik lebeszélni –, valamint egy anya és lánya: az anya be akar költözni, hogy ne zavarja tovább lánya életét, gyermekének azonban egyáltalán nem tetszik ez az ötlet. Az édes Otthon látszólag idilli környezet, szerető ápolókkal és jó koszttal, ráadásul a kastély másik szárnyában üzemelő vadászszállónak köszönhetően gazdaságilag is életképes. De vajon miért könyörög a nő apja, hogy vigyék el innen?
A Gobbi Hilda utolsó nagy szerepét jelentő bemutató 1986. október 27-én volt a Katona József Színházban, az utolsó, ötvenedik előadásra 1987-ben került sor. A mű sikerét jól mutatja, hogy a Csirkefej megkapta a legjobb új magyar drámának, a Zsámbéki Gábor rendezésében színpadra vitt darab pedig az évad legjobb előadásának járó Színikritikusok Díját. Spiró színházelméleti monográfiájában különbséget tett az irodalmi értékű dráma és a közönségnek szánt darab közt, a következőképpen írva le a két fogalom különbségét: "darab az, ami az adott színház lehetőségeire és igényeire szabva, előadás céljából íródik; dráma az, amit – az író szándékától esetleg függetlenül – az adott színházban nem lehet eljátszani, színpadi létezése nehézségekbe ütközik. " A Csirkefej ebben az értelmezésben populáris igényeket kielégítő darabnak számít, melynek megkomponálásakor elsődleges szempont volt a színházi előadhatóság. A mű szerkezeti felépítése szerint tizenhat jelenetből áll. A szereplők nem rendelkeznek tulajdonnévvel, az író csupán köznévi megjelöléssel különbözteti meg őket egymástól.