Az egyes fogalmakról így egy tájékoztató mondat jelenik meg, de ha rákattintunk, akkor a részletes leírást is böngészhetjük. A korszak kutatásához, megismeréséhez azonban elengedhetetlen a szakirodalom ismerete. Ehhez a bibliográfiához igen tekintélyes mennyiségű adatot sikerült összegyűjteni. A menüpontból először az idegen nyelvű művek, majd a hazai kiadványok bibliográfiai adatait ismerhetjük meg. Rendkívül fontos kiemelni, hogy a kötetek között nagyon sok a forráskiadvány, így pl. kiadott naplók, visszaemlékezések. Természetesen, mint ahogyan az összes menüpontnál, itt is használhatjuk a keresőt is az adatok gyors előhívásához. Az I. világháború centenáriuma | MNL SzSzB megyei Levéltára. A honlapon a Monarchia és Budapest térképét is elérhetjük. Ezek nemcsak a tájékozódást segítik, hiszen egy-egy településre kattintva elérhetjük annak korabeli látképét fényképeken, képeslapokon. A felső sor utolsó menüpontjában az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottságot, annak munkáját, célkitűzéseit ismerhetjük meg. Itt érhetjük el az eseménynaptárt is, valamint aktuális híreket.
E lépéssel az 1914 óta kiépített angol tengeri blokádot próbálta enyhíteni, és megakadályozni, hogy az USA-ból szállított utánpótlás eljusson az antanthoz. Az USA számára ez a német lépés remek ürügyként szolgált a beavatkozásra, így 1917. április 6-án hadat üzent Németországnak. Ez a fejlemény komoly segítséget jelentett a briteknek és a franciáknak, különösen azután, hogy Oroszországban olyan események következtek be, amelyek megrendítették az antant helyzetét. Mi történt Oroszországban? 1917 februárjában a háborús nélkülözés, az emberek nyomora Szentpéterváron forradalmat robbantott ki, aminek hatására II. Miklós cár lemondott a hatalmáról. Az i. világháború nagy csatái. A helyére kerülő Ideiglenes Kormány azonban nem volt képes megállítani az állam és a hadsereg felbomlását. A keleti fronton 1917 nyarán még megpróbálkozott egy utolsó nagy rohammal, ez volt az úgynevezett Kerenszkij-offenzíva. A támadás néhány héten belül összeomlott, tovább súlyosbítva az ország belső problémáit. Október végén a belpolitikai bizonytalanságot kihasználva a bolsevikok Lenin vezetésével átvették a hatalmat.
Bár nincsenek pontos adatok a veszteségekről, de a legtöbb statisztika szerint megközelítőleg 10 millió főt tehetett ki a halálos áldozatok és 12 millió főt a sebesültek száma. Olyan veszteségei voltak minden nemzetnek, mint addig még soha. Rokkantak ezrei tértek vissza a frontról, a nemzetgazdaságok romokban hevertek. Soha többé háborút! Ennyi áldozat, ennyi pusztítás láttán azt gondolhatnánk, a túlélők csak erre vágyhattak. Békére. Hogy végleg letegyék a fegyvereket. De nem lett vége! Száray Miklós: Történelem IV. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006. Qulto | Magyar ezredek az I. világháborúban. A. J. P. Taylor: Az első világháború képes krónikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. Magyarország az első világháborúban. Szerk: Romsics Ignác. Kossuth Kiadó, Budapest, 2010. Múlt-kor, Pirityi Sándor: 90 éve kezdődött a korlátlan tengeralattjáró-háború,?... A korlátlan tengeralattjáró háború
Okostankönyv
1920. február 15-én ő vette át Neuilly-ben a békediktátumot, a békeszerződést azonban nem írta alá, ezután az egész küldöttség lemondott, a szerződést Benárd Ágost miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ írta alá. Huszonkét év múlva Adolf Hitler felkutattatta és a compiégne-i erdőbe vitette a vasúti kocsit, hogy 1940. június 22-én a franciáknak tollba mondja az akkori fegyverszünet feltételeit.
Köszönjük a BME oktatóinak és az Jarosievitz Zoltán tanár úrnak a lehetőséget és a kiváló programokat. Piár kecskemét miserend budapest. Kovács András archív: Készül a Masat-1 - tanulmányi kirándulás 2009-ben Oktatóreaktor és magyar műhold - fizika fakultációs kirándulás 2011-ben Tiszta szoba és rádiójelek a világűrből - fizika fakultációs kirándulás 2012-ben Kiemelt hírek Szeretettel várunk minden első és gyakorlott véradót! Beiratkozás az óvodába A felső tagozatra keresünk munkatársat Egyelőre Androidon elérhető... Krónika Országos csapatversenyen vettünk részt Újra BaFeRa! Lázár Ervin Program - Visegrádi kirándulás Nemzetközi találkozó A Szegedi Vadasparkban járt a kecskeméti Kalazancius Mozgalom
A szertartáson mintegy félszázan vettek részt: pedagógusok, öregdiákok, templomunk hívei. 2021. szeptember 13. A Magyar Katolikus Egyház, azon belül is piarista rendtartományunk, nemkülönben kecskeméti piarista jelenlétünk (rendházunk, plébániánk, iskolánk) évek óta készül a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK). Számos iskolai programunk kapcsolódott már korábban is hozzá, igaz, a kovid járvány jelentősen leszűkítette lehetőségeinket. Gimnáziumunkból többféle formában is jelen voltunk a szeptember 5-12. között zajló NEK-en: 2021. augusztus 26. Piár kecskemét miserend ferenciek tere. Az egyházi kalendáriumban augusztus 25-én van Kalazanci Szent József ünnepe. Kecskeméten így emlékeztünk meg a piarista iskolák és a piarista szerzetesrend alapítójáról. 2021. augusztus 1. Az egykori bugaci tanyavilágban élő emberekre és leszármazottjaikra emlékeztek a Nagy-bugaci Jézus Szíve búcsúban, melyet tavaly a járvány miatt nem tudtak megtartani. Az ünnepi szentmisét a Szabó István Cserkészháznál mondtuk, ahol az árnyas fák és a felállított sátrak alatt több, mint százan voltak jelen: bugaci lakosok és a Szabó István piarista atyára ("az Atyára') emlékező cserkészek.
Tetején áll a már említett 2-2 evangélista szobra. A második és a harmadik szakasz egyforma kiképzésű. Itt fölül kisebb, alul nagyobb boltíves ablakok vannak. A negyedik szakaszon hatalmas, szintén boltívesen záródó ablak látható. A hátsó homlokzatnál szögletes szentélyben záródik az épület. Belseje: Belseje monumentális, hámorboltszakaszos, 62 méter hosszú, 25 méter széles, körülbelül 20-25 méter magas, 22 000 m³ légterű, 6 oldalkápolnával szegélyezett, késő barokk stílusú, meglehetősen gazdagon díszített tér. A falfelület díszítményeit Lohr Ferenc, a két mennyezetfreskót, a kupolafreskót, a szentélyfreskót, illetve a belső tér egyéb bibliai alakjait Roskovics Ignác alkotta meg. Piár kecskemét miserend szeged. A bejárattól számolva a legelső mennyezetfreskón a kecskeméti Öregtemplom hatalmas tornyát Mihály és Gábor arkangyal karddal és liliommal őrzi. A középső freskó a város védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja jellegzetes pásztorbotjával, amint egy öreg pásztor kecskegidát ajánl fel neki. Fölöttük Kecskemét címere látható, melyet egy angyal tart.
A szentély: A templom leglendületesebb része a szentély és az ott található, 1778-ban festett, 24 m²-es főoltárkép, amely Krisztus mennybemenetelét ábrázolja. Innen ered a templom titulusa is (Krisztus király mennybemenetele). Az eredeti főoltárképet, mely a mostanival azonos témájú, Falkoner Ferenc készítette. Most a bejárattól jobbra van felállítva. A szentély kupoláján lévő, az Apokalipszist (Világvégét) ábrázoló freskón az Atyát megtestesítő figurát láthatjuk. Fölötte pedig a Szentlelket szimbolizáló galamb van. Orgona: A bejárat felett tág karzat magasodik, mely nemcsak a katolikusoknál megszokott kórusból áll, hanem két oldalt, az oldalhajók fölött is, nagyjából a templombelső feléig húzódik. A kórus teljes egészét kitölti a templom méreteihez méltó, hatalmas orgona. Három manuállal, pedálsorral és 48 regiszterrel rendelkezik (1. manuál: 12 regiszter, 2. manuál: 10 regiszter, 3. Fizika fakultációs kirándulás. manuál: 13 regiszter, pedálmű: 13 regiszter). A 3312 sípos orgona hangversenyek tartására is kiválóan alkalmas.