Az LMP-s Csárdi Antal szerint Kósa Lajos és a csengeri "örökösnő" ügye megmutatja, hogy a kormánypárti képviselők hogyan viszonyulnak a pénzhez. Az ellenzéki politikus hétfőn –> tovább Tovább pörög Kósa Lajos története a Csengeri örökösnővel: a Blikk azt állítja, hogy a csaló asszony a fideszes politikusnak ajándékozta volna az egyik legnagyobb francia –> tovább
Címlap Csengeri örökösnő: Kósa Lajos ajánlotta fel a segítségét 2018. szeptember 26. | 09:29 Nyilvános Sz. Gáborné szeptember 20-i vallomása. Mint ismert, a választási kampány során borított rá Kósa Lajosra a csengeri bilit a Magyar Nemzet, és bár azóta alp megszűnt, és a fideszes politikust a magyarok bejuttaták a parlamentbe, a mesés vagyonról szóló történet még mindig a felszínen maradt. 368 millió forintnyi csalással gyanúsítják Kósa csengeri ismerősét A portál értesülései szerint Sz. Gáborné elismerte, hogy különböző vállalkozóktól és magánszemélyektől több százmilliót kapott, azt viszont tagadja, hogy bárkit át akart volna verni. Továbbra is állítja: a pénz ahhoz kellett neki, hogy hozzájusson a mesés, 1300 milliárdos hagyatékához és fedezni tudja az ehhez szükséges külföldi kiadásait. Kósa Lajossal kapcsolatban azt mondta, ő is tudja majd igazolni, hogy a hagyaték valós, hiszen látta a dokumentumokat és intézkedett is a hagyatékkal kapcsolatban. Most a szemezgetett a birtokába jutott írásbeli vallomásról: a csengeri asszonyt szeptember elején hozták haza Svájcból, még aznap őrizetbe vették és másnap pedig megtörtént a gyanúsítotti kihallgatása is.
Ajándékot kapni jó dolog, ezt pedig Kósa Lajos nagyon jól tudja, hiszen négyszer is találkozott Svájcban azzal a csengeri örökösnővel, akiről azt hitte, mesés örökség birtokosa. Egy alkalommal Zürichben két bankban és egy ügyvédnél is jártak közösen, hogy a fideszes politikus rendelkezhessen a nő állítólagos svájci bankszámlája felett, írja a HVG. Az egyik privát bankban ráadásul exkluzív környezetben fogadták őket. Végül is mindennek meg kell adni a módját, ugye? A svájci bankvilág centruma, dobogó szíve pedig a Zürich központjában lévő Paradeplatz: a dúsgazdag emberek szeretik, több nagy nevű pénzintézet is található a környéken, köztük a világ leggazdagabbjait is kiszolgáló privát bankok. Történetünk elején kicsit menjünk vissza az időben 2016-ig! Két magyar állampolgárt is észrevehettek ugyanis abban az esztendőben a szemfülesek az egyik legnagyobb svájci bank, az UBS épületébe igyekezve: egyikük Kósa Lajos volt, a másik egy csengeri asszony, P. Mária. Kósa akkor még azt hitte, a nő mesés vagyon örököse, e tévhit mára azonban már szertefoszlott: a nő a rácsok mögött van csalás vádjával.
Kósa Lajos kedden nem kommentálta a tárgyalás hírét. A csengeri nő a tárgyaláson is azt állította, hogy a pénz létezik. A hatóságok szerint a nő igazi apja Debrecenben hunyt el, és nem hagyott rá milliárdokat - M. Mária szerint viszont ő nem az igazi apja volt, ezért DNS-vizsgálatot kért. A tárgyalás márciusban folytatódik - számolt be a tárgyalásról a híradó.
Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 9. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Ady és csinszka szerelme. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink Keresés mentése Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Ady és csinszka (10 db)
Ám miután a lány egyértelműen kimutatta, hogy Ady is vonzza, a férfi gálánsan átadta a terepet számára. Így kelletlen, de beleegyezett Csinszka apja a házasságba, amire 1915-ben került sor a mindössze 20 éves lány és a 36 éves író közt. Egy ideig a Boncza család birtokán éltek. Aztán Csinszka apja elhunyt, s ők Pestre költöztek. A háború alatt az amúgy is régóta vérbajjal küzdő író egyre betegebb lett. A pénzük is elfogyott, Adynak szanatóriumi beutalóra sem futotta. Így az asszony egy gazdag barátjától kért kölcsön egy nagyobb összeget. Ady és Csinszka Ezzel húzták ki a háború végéig, amibe szó szerint belehalt volna az író, ha a fiatal, rajongó szerelme nem adott volna neki erőt. Ady Endre otthona: ilyen volt a költő és felesége, Csinszka Veres Pálné utcai lakása. Mert bizony Adyt a világégés elkeserítette, akkor is, ha háborús verseit is átitatta a Csinszka iránti szerelmével. Megmentőjének, támaszának, s egyúttal a fiatalság forrásának is tekintette a nőt, elég, ha csak az Őrizem a szemed című versét olvassuk el. Az sem zavarta, hogy neje féktelenül féltékeny volt kedvesére, Lédára, s minden képet, levelet, amit az asszonytól kapott, elégetett.
Csinszka a Márffy-házasságba is magával vitte Vonyicáékat, saját szobájuk volt náluk a kislánnyal. Vonyica élete végéig tiszteletben tartotta Ady és Csinszka emlékét, nyilatkozataiban szeretettel és tapintattal beszél a házaspárról. Személye azért is fontos, mert a 70-es években emlékeivel segítette a PIM munkáját, amikor a Veres Pálné utcai lakást rekonstruálták és múzeummá alakították. A Talán semmi, talán minden sorra veszi azokat a személyeket is, akik vendégként megfordultak a Veres Pálné utcai lakásban. Csinszka óriási szalonéletet képzelt el a lakásba, és a középső helyiséget színpadként rendezte be, hogy legyen megfelelő hely, ahol Ady legújabb költeményeit elszavalhatja a művészbarátoknak. Ám azok valójában már csak beteglátogatóba érkezhettek. Ady sokszor ki sem tudott kelni az ágyból, máskor pedig köpenyben fogadta az érkezőket. Csinszka, az Első Költőné – kultúra.hu. A könyvből részletesen megismerjük azt a környezetet, amit Csinszka alakított ki a költő és maga számára. Az egyik tanulmány végigveszi, hogy milyen képek függtek a falon, hogy Ady mely művészektől vásárolt vagy kapott festményeket, rajzokat.
Ha az a kérdés, hogy tulajdonképpen mit akart, mire vágyott ez a furcsa, vibráló és érzékeny nő, akkor több egymásnak ellentmondó, mégis érvényes válasz adható. Még akkor is, ha őt magát faggatjuk. Ady és csinszka megismerkedése. Vallomás a Csodáról / Csinszka naplója – Szépmíves Könyvek, 2017 – felelős szerkesztő: Kovács Attila Zoltán – 160 oldal, kemény táblás kötés védőborítóval – ISBN 978-615-566-299-4 Az Ady-jelenségben talán az a legérdekesebb, hogy – nem csak – verseivel még mindig képes érzelmeket és indulatokat gerjeszteni, és az Adyt fürkésző kíváncsiság annak ellenére nem lanyhul, hogy tananyagként más fontos költőket sikerült mára elszürkíteni. Talán Ady, de nem csak Ady az, aki miatt a szélesebb közönség kíváncsi az utolsó idők múzsájára, Boncza Bertára, Csinszkára. Öngyilkos lett Ady Endre özvegye? Ady Endre ezeket a verseket is olvashatta… Az orvos szerint Csinszka nem kapta el Ady betegségét Csinszka látszólag nem rejteget titkokat, hiszen életét számtalan formában feldolgozták már. Megjelent már Csinszka verseinek csokra, kiállításként volt már "A másik Csinszka", és könyvként "Az igazi Csinszka".
Ki volt Ady Endre? Mindenki tudja! Góg és Magóg fia, a Halál rokona, a Hortobágy poétája, a vad vágyak vad kalandora, az új idők új dalosa, az eltévedt lovas és még sorolhatnánk. A magyar irodalom egyik legnagyobb költőjét nárcisztikus küldetéstudata tette halhatatlanná. Ady azonban nem csak kulturális lázongásai miatt vált közismertté. Könnyed szerelmi kalandjai és mély emberi kapcsolatai a magyar művészet klasszikus szimbólumaivá váltak. Ráadásul pszichológiai szempontból is roppant érdekesek! Patterman Péter véleménycikke. Ady Endre a Nyugat igazi "rosszfiúja" és a századfordulós Magyarország egyfajta "kultúrdiktátora" volt. Ady és csinszka kapcsolata. Egy pimasz újságíró, akinek kritikus hangját még a cenzúra sem tudta elnémítani. Egy tehetséges költő, aki szemrehányást tett a hazának, kérdőre vonta a Mindenhatót, nyíltan vállalta az erotikát, és büszkén hirdette a pénz hatalmát. Végül, de nem utolsósorban pedig egy rossz hírű csábító, aki után bomlottak a nők, akit férjes asszonyok tartottak el, akitől az apák kétségbeesetten tiltották lányaikat, s aki mesterien tudott udvarolni.
Mások figyelme és/vagy csodálata ugyanis nemcsak azáltal érhető el, ha tökéletessé és kívánatossá válunk, hanem azáltal is, ha viselkedésünk gátlástalan és polgárpukkasztó. Lehetünk szentek, lehetünk szörnyetegek – mások figyelni fognak ránk, mi pedig különlegesnek fogjuk érezni magunkat. Ez a kettősség minduntalan megjelent Adynál: "A te szivedet serte védi, Az én belsőm fekély, galád. Az én szivem mégis az áldott: Az Élet marta fel, a Vágy. " Költőnk tehát egyszerre látta magát "muszáj Herkulesnek", aki új korszakot nyitott meg a magyar történelemben, valamint egy "két életet élő halottnak", aki javíthatatlan korhelyként tékozolta el egészségét. Felújították Ady Endre és Csinszka egykori impozáns otthonát a Belvárosban (VIDEÓ) - NullaHatEgy. A "szent" és a "szörnyeteg" képe azonban jól megfért egymás mellett Ady önmítosz-teremtésében – nem úgy az olvasók körében! Az első magyar szimbolista költő lírája a mai napig heves érzéseket vált ki az emberekből: egyesek őszintén rajonganak érte, míg mások mélyen megvetik őt miatta. Akárhogy is, Adyt senki sem hagyja szó nélkül. Forrás: Schöpflin Aladár magyar műkritikus és irodalomtörténész így emlékszik vissza a költőre: "Ady (…) kezdettől fogva büsz kén, nagy öntudatossággal lépett fel s önmagát állította mindennek a közepébe.