A megfelelő időpontot pedig a rajzáshoz - a párzási időszakhoz - képest kell megválasztani. Ugyan vannak tapasztalatok, hogy melyik kártevő kb. mikor rajzik, de ez az időjárástól függően hetekkel korábban vagy később is megtörténhet. Csapdák gyérítésre A kártevők rajzáskezdetének megállapítására és a rajzás intenzitásának nyomon követésére, illetve a kártevők gyérítésére alkalmazzák a rovarcsapdákat. Ezek vagy valamely kártevő szexferomonját tartalmazzák, amely vonzza a célzott kártevők hím egyedeit, és a csapdába kerülők által láthatóvá teszi jelenlétüket és mennyiségüket, vagy egyszerű színcsapda (sárga, kék, fehér) nem száradó ragasztóanyaggal, netán folyadékkal teli tállal. A rajzás kezdetét a rovarcsapdákban megjelent kártevők jelzik. Gyümölcsmolyok ellen feromoncsapda - YouTube. A nagyobb gazdaságokban ezeket a csapdákat elsősorban megfigyelésre alkalmazzák, és a megfelelő időpontban permetezéssel irtják a kártevőket, de a kiskertekben, megfelelő mennyiségben kihelyezve, gyérítésre is használhatók. A gyümölcs- és díszfák, cserjék és a konyhakerti növények kártevői többször is rajzanak, a harmadik nemzedék rajzása júliusaugusztusban szokott zajlani, ezért ilyenkor újabb csapdák kihelyezésére van szükség.
Gyümölcsmolyok ellen feromoncsapda - YouTube
De hasonlóan vonzó számukra a sör is. A kb. 2 decis műanyag edényeket félig töltve ássuk a földbe; minél erjedtebb a sör, annál nagyobb területről vonzza a csigákat. A leghatékonyabb, ha felkutatjuk a rejtekhelyet, lépcső alatt, esővízelvezető környéke, esővízgyűjtők körüli védett, sötét zugok, és fűrészporral felszórjuk. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Ha a csigák természetes ellenségeinek, futrinkafélék, bábrablók, békák, gyíkok, vakond, a sokféle madárfaj oltalmat nyújt a kert, akkor azok elvégzik munkájukat. Méz és ragasztócsík a földibolhák ellen A földibolhák ellen, amelyek különösen kedvelik a káposztaféléket, a ragacsos lapok alkalmazása mellett jól használható a mézzel bekent aljú műanyag doboz is. Egy nagyobb (60×40 cm-es) műanyag doboz alját kenjük be mézzel, a tálat tartsuk függőlegesen a növény mellé, és kicsit üssünk rá a növényre, a bolhák beleugrálnak és beleragadnak a doboz aljába kent mézbe. De ha a déli órákban, mert ilyenkor a legaktívabbak ezek a kártevők, a sorok között egy széles ragasztócsíkot húzunk ki, akkor is eredményesen ritkíthatjuk a konyhakertek e gyakori kártevőjét.
Az őszibarack termővesszőit évente rendszeresen metszenünk kell. Ritkító metszés A ritkító metszés sel érhetjük el, hogy a korona ne váljék sűrűvé, mivel a gomba és rovar kártevők ott jól érzik magukat, és ott szaporodnak legjobban. A beárnyékolt részeken a termőrügyek nem tudnak kialakulni és az ágak belső részei felkopaszodnak. A korona ritkítás időpontja gyümölcsfajonként változó. Az almatermésűeket egész évben metszhetjük, amikor nincs termés a fán, de a legmegfelelőbb a szüret utáni időszak, október, november. A csonthéjasok (kajszi, cseresznye, meggy, szilva) koronáját a nyár végén, augusztusban, szeptemberben ritkítani, szintén a szüret után. A csonthéjasoknál fontos a sebek beforradása, ami a magasabb hőmérsékleten gyorsabb, és így a mézgásodás nem következik be. Kajszi koronaalakító metszése ősszel. Ifjító metszés Ifjító metszés. Idősebb fáknál a korona elöregedése és felkopaszodása teszi szükségessé a metszést. Csak az a fa ifjítható meg, amelynek gyökérzete és törzse, vastag ágai épek, egészségesek. Ha ez nincs így, akkor a legjobb a fát kivágni.
Sövények: Ősszel ne metsszünk! Fiatal sövények: az első metszés ideje május vagy június, a másodiké augusztus vagy szeptember legyen. Idősebb sövények esetén egy metszés is elég lehet, a második hajtás után (június végén). A tűlevelű sövényeket a legjobb még a hajtás megindulása előtt metszeni, hogy a sebek gyorsan begyógyuljanak. Egyes országokban útmutató is megjelenik a sövények metszési idejével kapcsolatban (a párosodó vagy fiatal madarak védelme érdekében). További információkért forduljunk a helyi illetékes természetvédelmi hatósághoz. Sövény metszésekor igyekezzünk lejtős oldalakat kialakítani, nehogy a sövény alsó része felkopaszodjon. A kajszi metszése egyszerûen: bergeron kajszi metszése; gönci magyar kajszi metszése | Agrárium, mezőgazdaság és élelmiszeripar. 1 métert felfelé haladva mindkét oldal 10 centiméterrel beljebb legyen (összesen tehát 20 centiméterrel legyen ott keskenyebb a sövény). Ribizlibokor: A világos, körülbelül ceruzavastagságú idei hajtások jövőre minőségi gyümölcsöt hoznak; ezeket a tavaszi metszéssel kell "beindítani". Egyúttal az új hajtások (az azt követő év termőágai) növekedését is elő kell segítenünk a metszéssel.
Ritkítsuk meg a bokrot a 3 évnél régebbi vastag, sötét ágak eltávolításával (valamivel a talaj felett vagy a talaj szintjén, ha jó a szétágazás). A hajtásokat olyan szintre vágjuk vissza, ahol szétágazást szeretnénk. Csak az 5–7 legerősebb, talajszintről induló hajtást hagyjuk meg visszavágás nélkül. Cseresznyefa: A díszcseresznyefákat a tavaszi virágzás után ritkítsuk. Gyümölcstermő fák esetében a metszés közvetlenül a júniusi-júliusi szüretet kövesse. Csak gyenge metszést, ritkítást végezzünk! A kajszi metszése: számít a mikor és a hogyan! | Hobbikert Magazin. Erős metszés esetén kifolyik a gyanta, és a növény néhány év után elpusztul. Kivifa: A függőleges főágon hagyjunk három-hét oldalágat (a fa támasztórendszerétől függően); ezek lesznek a fő terméshozó ágak. Rajtuk fejlődnek majd ki a termőágszemek. Nyáron vágjuk vissza őket mintegy nyolc-tíz levélnyi hosszúságra, a gyümölcsök felett kezdve a levelek számolását. Késő télen rövidítsük le ugyanezeket az ágakat három-öt szemnyi hosszra, amelyekből majd újabb termőágak hajtanak ki. Három-öt évente a teljes öregedő ágegyüttest vágjuk le a főágról, és kezdjük újra az eljárást egy fiatal termőággal.