A legújabb szavazás fajai, balról jobbra: cigánycsuk, kis őrgébics, sordély (Grafikák: Kókay Szabolcs, forrás:) Ismét a lakosságon a sor, hogy döntsön: melyik faj legyen 2021-ben az év madara. Ezúttal a cigánycsuk, a kis őrgébics és a sordély szállt versenybe. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította útjára az Év madara programot azzal a céllal, hogy felhívja a társadalom figyelmét a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra vagy madárcsoportokra. A 2021-es szavazás mindhárom énekesmadara – a cigánycsuk, a kis őrgébics és a sordély – agrár élőhelyekhez kötődik, ezért az itt folyó gazdálkodási gyakorlat "indikátor madarainak" is tekinthetők, írja a MME. A nagytáblás, sok vegyszert használó, intenzív kultúrák élőhely-átalakítása mindegyikükre negatívan hat, ezért bármelyikük is kapja a legtöbb voksot az Év madara szavazáson, általa 2021-ben fokozott figyelem fordul a mezőgazdasági területeken folytatható, természetkímélő megoldások bemutatására. Az internetes szavazás 2020. július 27-én 12 órakor zárul.
Az MME 1979-ben indította el az "Év madara" akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A program legutóbbi állomásaként, 2020 nyarán ismét a lakosság választhatott 3 faj közül (cigánycsuk, kis őrgébics, sordély). Az internetes szavazáson a legtöbb voksot a cigánycsuk kapta, így idén ez a faj az év madara. A mezei verébnél kicsit kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg. A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros területek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik. Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll. Hím cigánycsuk sáskazsákmánnyal kép: Panyik Norbert Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti.
Tojó cigánycsuk Fotó: A cigánycsuk vagy cigány csaláncsúcs a verébalakúak rendjébe, ezen belül a légykapófélék családjába tartozó faj. Mindössze 12 cm. A hím feje és farka fekete, nyakán kétoldalt a foltok, fartöve és a szárnyán lévő hosszanti csíkok fehérek, melle rozsdavörös. A tojó hátoldala szürkésbarna és csíkos, melle matt rozsdabarna, nyakának oldalsó része halvány fehér. Hazánkban gyakori madár. Élőhelye sík és dombvidékek fás-cserjés területei, füves árokpartok, rétek, legelők, de megtalálható parlagokon, gyümölcsösökben, mezőgazdasági területeken is. Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól októberig tartózkodik a térségben. Vonuló, de alkalmanként itt telel. Telelőhelyéről legtöbbször már március elején visszatérnek első példányai. Évente kétszer költ, a fiókákat mindkét szülő eteti. Tápláléka rovarok pókok, százlábúak, ászkák és apró csigák. A cigánycsuk előtt 2020-ban az erdei fülesbagoly volt az év madara. Kiemelt kép:
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A Káli-medencében is előforduló, agrár élőhelyekhez kötődő, védett cigánycsuk ( Saxicola rubicola) nyerte idén a szavazást. A szakemberek ebben az évben nemcsak az énekesmadárra fordítanak fokozott figyelmet, hanem a mezőgazdasági területeken folytatható természetkímélő megoldások bemutatására is. A cigánycsuk Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25. 000 Ft. A faj védelméhez ez azonban nem elegendő, amit az is jelez, hogy ennek az évszázadok óta emberkövető, alkalmazkodóképes madárnak a hazai állománya, több más fajjal együtt, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakító hatása miatt aggasztó mértékben csökken. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület cikkéből további részleteket és számos érdekességet tudhatunk meg az év madaráról IDE kattintva. Forrás: MME Fotó: Hím cigánycsuk sáskazsákmánnyal (Panyik Norbert)
Az őszi vonulás nagy része szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a magyar állomány az 1999-2019 közötti 21 évben 54%-al csökkent, napjainkban 195-210 ezer párra tehető. Megfogyatkozása hátterében a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány áll. Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és gazosok égetésének további tiltásával.
Elindították azt az európai szintű törvénykezést, melyre nagy szükség van az állatvédelemben. Veszprém megye élen jár abban is, hogy az ebrendészeti szolgáltatást az Ultimátum Állatvédelmi Alapítvány végzi. A Veszprémi Állatkert apropóján a képviselő méltatta az Állatvédelmi Kompetencia Központ létrehozását, ahol a felelős állattartásra is felhívják a figyelmet. Sikernek tekinti, hogy az új állatvédelmi törvényt egyhangúlag fogadta el az országgyűlés. Vetter Szilvia méltatta a központ megalakulását, majd az állatvédelemben kiemelte a közösségek, szervezetek jelentőségét, melyek létrehozták a kódexet, melyet először Budapesten az állatok világnapján, októberben írtak alá. Vackoló állatmenhely veszprém megye. Porga Gyula polgármester méltatta, hogy a miniszteri biztos olyan állatvédelmi törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, mellyel sikerült egyesíteni az országot. A kódex aláírásához a városok közül elsőként csatlakozott Veszprém. Mint mondta, nem élhető a közösség ott, ahol az állatok nem kapják meg a megfelelő figyelmet.
A világnapok arra jók, hogy emlékeztessenek bennünket, mennyire fontosak nekünk azok, akikről szólnak. Október 4-én az állatok világnapját ünnepeljük, ami a Telekom Veszprém életében igazán különleges, hiszen a csapatban, a stábban, illetve az irodán dolgozó munkatársak között is több állattartó és állatszerető tevékenykedik. Vackoló állatmenhely veszprém nyitvatartás. Magunkénak érezzük tehát azokat a törekvéseket, amelyekért az állatvédő, vadmentő egyesületek nap, mint nap emberfeletti munkát végezve tevékenykednek. Kezdeményezésünkkel szeretnénk megkönnyíteni a munkájukat, melyben számítunk a te segítségedre is! Szeptember 29-én a Barcelona elleni meccsünk előtt, 17. 00-tól, az Aréna előtti téren gyűjtjük a felajánlásokat, tárgyi hozzájárulásokat, támogasd a Veszprémi Állatvédő Egyesületet, a Fehér Holló Vadmentő Alapítványt és a Vackoló Állatvédő Egyesületet! Adj esélyt az életre, segítsd azokat, akik adományokból gazdálkodva mentik meg az altatásra, vagy örökös magányra ítélt állatok életét, bajba került vadakat, akik az emberi tevékenység miatt szorulnak segítségre!
Az Aréna előtti téren 3 pavilon lesz kihelyezve, ahol az alapítványok/egyesületek várják a hozzájárulásokat, természetesen leginkább pénzbeli támogatásokat, amiket a megnövekedett orvosi számlák fedezésére tudnak fordítani, illetve tárgyi adományokat: forgácsot, pokrócot, plédeket, cica-, és kutyakaját, lepedőt, törölkőzőt, fertőtlenítőszert, kutyapelenkát, gyorsan fogyó eszközeik pótlására. A Telekom Veszprém játékosai és a klub is hozzájárul a 3 alapítvány gyűjtéséhez, melyet 17. 30-kor Nagy László és két játékosunk ad át a szervezetek képviselőinek. Tedd meg te is, segítsd az alapítványokat hozzájárulásoddal, ments meg legalább egy életet és szurkolj a Veszprémnek. Találkozunk a meccsen! Greenman gazdikeresés a veszprémi Vackoló Állatvédő Egyesülettel – Greenman. Hajrá Veszprém, Hajrá Állatvédők!