Üdv: Gábor bogyi 2015. 22:07 Szép, szomorú versedet szívvel olvatam! pintyipontyi (szerző) 2015. 22:03 Vigaszul küldök én is Neked egy szívet, kedves Éva. 22:01 Kedves Ágnes! Ha belegondolok, hogy még mindig élhetne, még jobban fáj a korai elvesztése. Köszönöm a kedves hozzászólásodat Ilon amalina 2015. 21:53 Kedves Ilon, át tudom érezni fájdalmadat, én is elvesztettem az édesanyámat. Vigaszul itt hagyok egy szívet: éva sababa 2015. 21:50 Nagyon nehéz lehet elveszíteni az édesanyát! Szép versedért nagy szívet hagyok: Ágnes pintyipontyi (szerző) 2015. 21:45 Piroska kedves, jólesnek a szavaid, kedves vagy! Köszönöm Ilon pintyipontyi (szerző) 2015. 21:43 Kedves Józsi, szívből köszönöm a gratulációdat Ilon 111111 2015. 21:42 Fájdalmasan szép sirató, valóban kiérződik a a veszteség súlya versedből. A népköltészeti stílusjegyeket szépen, dallamosan építetted be. Szívvel olvastam. Havasi Duo : Édesanyám is volt nékem (mezőségi) dalszöveg - Zeneszöveg.hu. Pirosak pintyipontyi (szerző) 2015. 21:41 Szívből köszönöm a kedvességed, Attila. A július már 36 éve a legszomorúbb hónapom.
Szeretni mást azóta nem tudok, álmaimban mindig csak rá gondolok. Refr. : Gyere 10620 Fényes György: Csonka Magyarországnak, a dél keleti táján Csonka Magyarországnak, a dél keleti táján Élt egyszer egy cigány legény, meg egy szép cigány lány, Zöld erdő volt a hazajuk, puha pázsit fekvőágyuk A jóisten is óvta őket, úgy v 5987 Tudod mi az a MOODLYRIX? Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Volt énnékem édesanyám, de már nincs -- A becsei temetőben - Két út van előttem - YouTube. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat. i
"Ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok! " – ez a mondat 1990. március 20-án, a marosvásárhelyi vérengzés idején hangzott el, amikor a város magyar lakosságát a környező falvakból odasiető cigányok védték meg a lincselni készülő román tömegektől. Puczi Béla egyike volt annak a hat embernek – hárman közülük romák -, akiket az összecsapások után őrizetbe vettek a román hatóságok. Puczi Bélát kilenc hónapnyi előzetes letartóztatás után utcai huliganizmus vádjával több mint másfél év börtönbüntetésre ítélték. "Hatunk közül az egyikünket addig verték, amíg belehalt" – emlékeztetett a hat elítélt elszenvedett borzalmaira. A forradalom után nem telt bele sok idő, és a nép érezte, hogy valahogy nem jó úton halad ez a demokratizálás. Aztán a munkahelyek is mind kezdtek megszűnni, és egyre több volt az összekoccanás a magyarok meg a románok között. Zajlott az elrománosítás, de a magyarok, akiknek fontos pozícióik voltak a helyi közigazgatásban, nem adták be a derekukat. Akkor kezdték a nép összeuszítását, és akik nem tudták tollban kiönteni bánatukat, azok erőszakkal, meg ököllel próbálták.
Ez idő alatt megjárta a bicskei menekülttábort és a magyar menekültügyi hivatalnokok irodáit, Franciaországban élt évekig vasútállomásokon, majd lakókocsikból álló Párizs környéki roma karaván-telepek egyikén. Amikor Párizsból visszajött Magyarországra, bujkált a rendőrök elől, amit annyira tökélyre vitt, hogy egy igazoltatás során le kellett buknia ahhoz, hogy egyáltalán megtudja: már egy éve megkapta a politikai menedékjogot Magyarországon. Sorsa viszont soha nem rendeződött: Puczi Béla majd húsz év küzdelem, keserűség és magány után egy Magyarországgal és a saját magyarságával kapcsolatban hitt mítosszal a háta mögött halt meg 2009-ben Budapesten. Nyomorban, betegen, munka és hajlék nélkül. Forrás:
Nyáry egyetlen sorban sem említette, hogy ő bizony azokkal állt egy oldalon, akik nem olyan régen, még kitagadták a határon túli magyarokat a nemzetből. Nyáry Krisztián Forrás: MTI/Marjai János Ahogy arról sem szólt megható bejegyzésében a Facebook-celeb úr, hogy abban az időszakban is vezető beosztást töltött be Demszky Gábor mellett a főváros élén, amikor Puczi Béla hajléktalanként a főváros utcáin tengődött. Persze megértek mindent, azok még más idők voltak, érzékeny téma volt akkoriban ez a magyar ügy. Nem volt ajánlatos magyarkodni, nem tűnt kifizetődőnek egy székelyföldi cigányt magyarként kezelni. Akkor még az a narratíva volt divatozóban Nyáryék politikai közösségében, miszerint a Puczi-félék mindössze magyarul beszélő románok, éppen olyanok, mint a magyarul beszélő ukránok, szlovákok és szerbek. Ez a fajta "magyar" a jóléti juttatásokra pályázik, semmi másra. Ne fizessünk rá a kettős állampolgárságra! - szólt a nyugati értelembe vett demokraták intése. A történet azonban nem Nyáryról szól, a mai Facebook személyiséget már nem lehet felelőssé tenni a korábbi főnökei bűnéért.
Elszántan haladunk, a város végétől, ahol a gyár van, be a főtérre. Ezért felelnie kell valakinek. Megölték az írónkat! Később a hír hamisnak bizonyul, Sütő András "csak" a szeme világát vesztette el. Mire a főtérre érünk, az már tele van. Nem csak nálunk terjedt el a rémhír, máshol is. Állunk, és egyként követeljük, hogy jöjjön a frissen odaültetett hatalom képviselője, s tegyen igazságot. Megígérik, azt mondják úton van. Csendes, békés a tömeg. Meleg van, márciushoz képest szokatlan meleg. Rövidujjú ingben ülünk, állunk, ki-ki a hozzá közelállókkal beszélget. Telnek az órák, nem érkezik senki. Látható, hogy becsaptak bennünket. Ekkor a kenyér és a tejgyár igazgatója bejelenti: Marosvásárhelyen addig nem szállítanak ki kenyeret és tejet, míg a követelésünket nem teljesítik. Talán a földből nőttek ki... De sokkal inkább végig közöttünk voltak a románok. Elkezdtek kiabálni: "Testvérek vagyunk! Testvérek vagyunk! " (Suntem frati, suntem frati! ). S közben fenyegetően közeledtek felénk késekkel, botokkal, kisfejszével.
Engem az Isten cigánynak, magyar cigánynak, Erdélyi magyar cigánynak teremtett. Éltem mint mások: gyerek vótam, rosszalkodtam, megróttak, iskolába jártam, tanultam, dolgoztam, erős voltam, szerelmes voltam, enyém volt a világ! Aztán egyszer csak, hős lettem. Nem akartam én az lenni, csak egy egyszerű Erdélyi magyar cigány. Egy ember, aki emberként viselkedett, de mindent elvesztett. Hát olyan nagy kívánság volt ez? Hát ilyen ez a világ, már nem érdemes embernek sem lenni? Én nem tudtam más lenni, nekem ez valahogy sose ment. Most hogy elragadott az árnyak világa, s magam is szellemé lettem, kaptam egy kicsinyke időt, hogy elmondjam mindazt, ami velem történt. Nem tudom mivel érdemeltem ki, de egyszer, bizonyára kiderül, majd egyszer"! Történelmi háttér. Marosvásárhely, 1989 március 19-e. Ostrom alatt az RMDSZ székháza. Puczi Béláék megmentenek sok ezer magyart. Puczi Béla a börtön elől Magyarországra menekült. Tíz évet várt, hogy politikai menedékjogot kaphasson, de nem kapott se munkát és nem lelt otthonra.
Kitérhetnék történésekre, amelyek errefele mutatnak, de ez már egy másik cikk témája lesz. Lakó Péterfi Tünde