vezetése megértse, hogy "olcsótej akciókkal" nem veszélyeztethetik a magyar tejágazatot. A Penny felrobbantotta a bombát, kiborultak a magyar szereplők - reagált a boltlánc - Napi.hu. László Róbert tejtermelő, a demonstrációs bizottság vezetője közölte, hogy UHT tejet a magyar termelők 139 és 148 forint literenkénti áron tudnak gyártani és a nyers tej ára 100 forint kilogrammonként, ami az Európai Unióban a legalacsonyabb. Szlovákiában magasabb a tej felvásárlási ára, ezért bizonyos, hogy csak veszteséggel és etikátlan üzleti magatartással tudja árusítani az áruházlánc a behozott tejet. (MTI)
A legfőbb adatok szerint Magyarországon ma körülbelül 800 ezer marhát tartanak, 1, 5 millió tonna tejet dolgoznak fel, és fejenként – tejegyenértékben – 160 litert fogyasztunk. Az ágazat problémái jellemzően mindig április és június között jelentkeznek, mert a marhák ekkor adják a legtöbb tejet, később lelassulnak, mert nem bírják a meleget, majd nyáron a turizmus miatt erősebb a fogyasztás, ezután jön az őszi, karácsonyi bevásárlási roham. Küzdelem a láncokkal Magyarországon nagyon sok a szegény ember. A kereskedelmi láncok pedig néhány termék pár forintos árelőnyével, elsősorban UHT-tejjel, trappista sajttal, párizsival, tőkehússal, vécépapírral, zsemlével, dobozos sörrel és kutyatáppal csalogatják be a fogyasztókat, hogy aztán más termékeken realizálják a profitot. A Penny Marketben a legolcsóbb a tej: felzúdult a magyar tejipar - HelloVidék. Harcz Zoltán szerint azon az áldatlan helyzeten, hogy ne az alulárazott UHT-tej legyen a csalitermék, valami igazán átfogó megállapodás segítene. " Az ügyvezető persze érti, hogy a láncok a fogyasztókra és a versenytársaikra figyelnek, nem feltétlenül a tejtermelők érdekeire fókuszálnak, de az ilyen botrány nekik sem jó.
Megéri megvenni az olcsóbb szlovák tejet, ha ezzel kinyírjuk a magyar tejipart? Erre a kérdésre kereste a választ a Pénzcentrum: megnéztük, ténylegesen mennyit lehet spórolni azon, ha a valóban kicsivel olcsóbb Szlovákiából behozott tejet választjuk a magyar termékek helyett. Az eredmény magáért beszél! A Penny ellen demonstrálnak a tejtermelők kedden - AzÜzlet. Komoly perpatvart kavart a magyar tejiparban, hogy a Penny Market jócskán áron alul, 135 forintért dobott piacra Szlovákiából behozott UHT tejet. Ezen kapta fel a vizet az ágazati szakmai szervezet, amely szerint azonban még Szlovákiából sem lehet ennyire olcsón beszerezni úgy a tejet, hogy azt még csomagolás és szállítás után, ilyen olcsón rakják a polcokra. A Tej Terméktanács úgy számolt, a 135 forintos tej nettó ára 128 forint, ennyiért nem lehet jó minőségű tejet értékesíteni a magyar árviszonyok között. A hazai felvásárlási ár 100 forint, Szlovákiában ennél magasabb. Erre jön még a csomagolás meg a szállítás is, ezért tartják eléggé irreálisnak az árazást. A Penny azzal magyarázta a történteket, hogy nem volt elég magyar tej a beszállítóknál, ezért kellett más forrásból fedezni a vásárlói igényeket; a szlovák UHT tej alacsony ára pedig a cég üzleti és gazdasági tevékenységéből származó árelőnynek köszönhető, amelyet átengedtek a vásárlóknak.
Kasszával, traktorral A mezőgazdasági termelők politikailag mindig érzékeny témát jelentenek, mert az unió és a nemzetállamok is sokat költenek támogatás formájában a termelőikre. Ha a kormányok azt tapasztalják, hogy az adott országban működő kereskedők beleszállnak a termelőkbe, azt zokon veszi mindenki. Magyarország amúgy még visszafogott is, Nyugaton hasonló akció esetén traktorral indulnak meg a francia, a német vagy az osztrák gazdák. A sikeres akció után aztán mindenki hátradől, megvédtük a magyar tejtermelők érdekeit. Az igazán sikeres érdekvédelem azonban az lenne, ha az ágazat nemcsak a kisebb profittartalmú tömegtermelésben, hanem a minőségi termék-előállításban is jobban részt tudna venni. (Borítókép: Csomagolt vajat szed le a futószalagról egy munkás Franciaországban. Fotó: Mychele Daniau / AFP)
Miért éri meg egy szlovák tejfeldolgozónak olyan rettentően olcsón adnia a tejet egy magyar kiskereskedelmi láncnak, hogy attól az egész hazai ágazat kiborul? Önköltség alatti dömpingár? Piachódítás? Áfacsalás? Vagy a lánc csalogatta a vevőket beszerzési ár alatti, veszteséget jelentő fogyasztói árral? A tejtermelői oldal és az állami érintettek szerint minden azt bizonyítja, hogy valamilyen nemtelen, tiltott elem bukkan fel a történetben. A magyarázat azonban összetett, és benne van a hazai tejágazat minden, az elmúlt években felgyülemlett problémája, sőt, még a globális fogyasztási szokások megváltozása is. A tej alapvetően fehérjéből, zsírból és folyadékból áll. A tejfeldolgozás során két fő termékcsoport keletkezik: a tejzsír (elsősorban vaj és tejszín), illetve a zsírmentes és folyadékmentes sovány tejpor. Ha a tejtermékek globális világpiacát nézzük, akkor jellemzően nem a nyers tej indul világ körüli útjára, hanem olyan hajókat kell elképzelni, amelyek Új-Zélandról és Európából mennek hatalmas konténerekkel megpakolva, bennük 25 kilós fagyasztott vajtömbökkel és sovány tejporral.
A rengeteg vizet igénylő és veszélyes metánt böfögő és fingó marhák a környezetvédők nagy ellenségei, nagyobb a légszennyező hatásuk, mint a légi közlekedésnek. Igaz, egyes tanulmányok már azt mutatják, hogy a világ fejlett régióiban, így az Európában zajló hatékony tejtermelés – genetikai fejlődéssel, modern takarmányozással, fejlett üzemirányítási rendszerekkel, zárt trágyakezeléssel – már lényegesen tudta csökkenten az üvegházhatású gázok kibocsátását, főleg Afrikához, Ázsiához és Dél-Amerikához képest. Az ágazat pedig abból a szempontból sincs könnyű helyzetben, hogy sok marhatenyészet Nyugat-Magyarországon működik, ahol a csizmában, télen-nyáron fejő, nehéz munkát végző munkásokat már nem lehet megkapni havi nettó 300 ezer forint alatt. Ez hatalmas költség, így A MAGYAROK HELYETT JÖNNEK INKÁBB A MONGOLOK, A VIETNÁMIAK, AZ INDIAIAK, akiket ugyan nem nagyon látunk, mert nyelveket nem beszélnek, szinte ki sem mozdulnak a gyár és a munkásszálló világából. Sőt, valójában már őket is kezdik felváltani a pontos és kíméletes fejőrobotok.
Horváth Endre (1896–1954) grafikus neve ekkor vált igazán ismertté, hiszen grafikusmunkáival iskolát teremtett, a magyar bankjegytervezés kibontakozása vele indult meg. A pengő értékállósága sokáig tartott, de a gazdasági világválság és a nemzetközi pénzügyi válság hatására a pengő inflálódni kezdett, amI a második világháború kitörésével csak fokozódott: a végén hiperinfláció alakult ki. Az árszínvonal-emelkedés havonta meghaladta az 50 százalékot is. Az államnak nem volt bevétele, a gazdaság pedig összedőlt. Amikor havi 200 fixszel az ember könnyen viccelt: jövedelmek a két világháború között » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Két évtized után újabb valuta A pengő, bár kezdetben igazán jól vette az akadályokat, a pénzromlás ellen nem tudott mit tenni. A történelemben többször volt példa hiperinflációra, ami a pénzromlás egyik legsúlyosabb válfaja. A Római Birodalomban is ott volt, de az első világháborút követően Németországban jelent meg – ám a pengő hiperinflálódásához fogható sosem fordult elő: hetvenöt éve, amikor 1946. augusztus 1-jén bevezették az új fizetőeszközt a hiperinfláció visszaszorítására, a forint értéke milliókban mérhető különbséget mutatott.
2021. aug 1. 11:49 Hetvenöt évvel ezelőtti létrehozása óta a forint folyamatosan megújul / Fotó: Northfoto Hetvenöt éve, 1946. 1 pengő értéke 2020. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a hiperinfláció letörése érdekében az új fizetőeszközt, a forintot. A hiperinfláció következtében 1946-ban vált szükségessé egy új nemzeti valuta megteremtése, miután az 1927-ben a korona helyett bevezetett pengő tulajdonképpen értéktelenné vált. A második világháborút követő hiperinfláció olyan súlyos állapotokat idézett elő, hogy még ma is világrekordnak számít. Azt, hogy a pengő utolsó időszakában milyen kétségbeejtő helyzet uralkodott hazánkban jó mutatja, hogy míg 1945 tavaszán még csak az ezer, őszre már a százezer pengős bankó volt a legnagyobb forgalomban lévő címlet. Ezeket követően aztán hamarosan következett a millpengő, majd a billpengő, végül az adópengő, amely kétezer trillió pengőt ért (ez esetben tizennyolc nullát kell az egyes után írni). A kormány végül egy új valuta bevezetésével tudott úrrá lenni a helyzeten.
A pengő az értékét a második világháború végén a különféle okok – a háborús készülődés kiadásai miatt meglazult költségvetési fegyelem, a közvetlen háborús kiadások, a hatalmas pusztítás, a szovjet Vörös Hadsereg fedezet nélküli hadipénz-kibocsátása, majd a háború utáni, egyesek szerint mesterségesen gerjesztett áruhiány – miatt meginduló hiperinfláció során teljesen elvesztette. A stabilizációra több próbálkozás is volt: 1945 őszén egyszeri vagyondézsmát vetettek ki, de ennek hatása csak átmeneti volt. 1946 januárjában számítási egységként bevezették az adópengőt, mely lényegében párhuzamos valutaként szolgált, de ez már nem sokáig tartotta életben a pengőt. A stabilizációs törekvések során új pénznemként a forintot vezették be 1946. augusztus 1-jén. 1 pengő értéke mai áron. Az új pénz bevezetésekor 1 forint 400 000 kvadrillió pengőt, vagy 200 000 000 (kétszázmillió) adópengőt ért. Az előbbi átváltási ráta valójában csak elméleti volt, hiszen a teljes forgalomban lévő pengőállomány értéke nem érte el a 0, 1 fillért sem.
A legtöbb szakértő ugyan még mindig az angol fontot tartja a legrégebb óta használatban lévő pénznemnek, de a folytonosság 1971 után megkérdőjelezhető. Alfréd király verette ezüst penny a 9. század végéről (ekkor már a ma is használatos angol valuta volt érvényben) Az alternatív győztes az államiságában fiatal, pénznemében "ősi" Egyesült Államok lehet. Az amerikai dollár közel egyidős az ország függetlenségével (1785-ben vezették be), és azóta is változatlan – természetesen inflálódó –, államilag felügyelt pénzneme a tengerentúli országnak. A pénz funkciójáról alternatívan gondolkodók körében a Mikronéziában található, Yap sziget is pályázhat a megtisztelő címre. A "Raj óriáspénz" esetenként 3-4 méter magas, több tonnás monolit: a kőpénzek legalább 500, de akár 1000 éves múltra tekinthetnek vissza. Amikor mindenki milliárdos volt Magyarországon - Portfolio.hu. Tulajdonjogát szóban rögzítették, értéke absztrakt (értéktelen kövek méretéhez kötött), a hivatalos valuta mellett ma is használják többek között házasságkötések alkalmával. Ha egy darab a vízbe esett, ugyanúgy forgalomban maradt: az óceán alján is képviseli azt az eszmei értéket, amelyet a megállapodásokban rögzítettek, éppen ezért a fiktív valóság elvére alapozva a kőpénzeket a bitcoin előfutárának is tekintik.
Az ötvenfilléres címletet nem érdemes szóra se méltatni mert csak alig pár példánya ismeretes és az is tudva lévö, hogy kik birtokolják az 1 pengös gyakoribb két változata ismert a sima változat ára 8000-10000 ft körűl mozog, a csillagos változat mely egy kis csillaggal jelölve a sorszám elött tér el a simától 10000-13000 ft közt tart most. A két pengös kizárolag minta változatban készűlt sosem kerűlt forgalomba értéke 200. 000 ft körűl tehetö. Az 1938-as öt pengös bankó az egyik legritkább forgalomba kerűlt magyar bankjegy az ára valahol 300-500 ezer ft-ig terjedhet akár forgalmi akár minta változat a szóban forgó bankjegy. Eléggé jó árat fizetnek kb 30-40 ezer ft-ot az 1943-as ugy nevezett veszprémi nyilas 100 pengösért ami magyarországon sosem kerűlt forgalomban csak a kapitulált nyilas kormáy egymás közti fizetésre használta ausztriában. Szép árat fizetnek 8-20 ezer ft-ot is az 1944-ben Debrecenben kiadott vörös hadsereg 1000 pengösökért. Dátum: 1930. 1 pengő értéke forintban. július 1. Forgalomban volt: 1932. október 25.
Ráadásul az első forintbankjegyek nyomtatása sem volt egyszerű feladat. A hiperinfláció miatt ugyanis a pengőt hatalmas mennyiségben gyártották, vagyis az új forintok előállításához már nem volt se elegendő papír, se piros nyomdafesték. Négy érdekesség a pont 75 éves forintról. Végül a megoldás az lett, hogy finn és francia importból szerezték meg a kellő minőségű vízjeles bankjegypapírt a forinthoz. 1946-ban egyébként csak 10 és 100 forintos bankjegyeket állítottak elő. Kezdetben komoly nehézségek adódtak a forintbankjegyek gyártása során Forrás: Cannedfish - CC BY-SA - Az új bankjegyek megtervezését Horváth Endrére, a pénzjegynyomda grafikusára bízták, a papírpénzeket pedig az élet háború utáni újraindulását szimbolizáló ábrákkal díszítették – hasonlóan egyébként az első világháború után kiadott korona-bankjegyekhez. Problémaként merült fel azonban, hogy a gyenge nyomdatechnikai megoldás (ofszetnyomtatás) miatt a bankjegyeket elég könnyű volt másolni, aminek következtében a 100 forintosok hamisítása gyorsan komoly probléma lett.