Elérhetőségek Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 1016 Budapest, Naphegy tér 8. Petőfi Rádió weboldala Magyar Rádió Hangtár MTVA Közönségszolgálat 1037 Budapest, Kunigunda útja 64. Telefon:+36-1-759-5050 (munkaidő: 9. 00-18. 00) Műsoridő: 24 óra URH-FM adóhálózat F ERP max Adóállomás Pol.
Stock hozzátette: "A magyarországi jogrendszer és bírósági gyakorlat szégyene, hogy egy fontos állami testület, mint amilyen a Médiatanács, saját kénye-kedve szerint dönthessen arról, mit hallgathat a közönség és melyik rádiót tilthatja le a frekvenciáról. A szabad tájékozódás joga alapvető emberi szabadságjog egy demokrácia működése szempontjából, ezért is kellett ebben az ügyben Strasbourghoz fordulnunk. " A Klubrádió egyébként lapunkhoz eljuttatott közleményében azt írja, hogy a hallgatók döntő többsége követte és követi jelenleg is a rádió műsorait a világhálón is. Azt írják: az utóbbi hetek adatai szerint a Klubrádió stabilan a harmadik legnépszerűbb internetes rádió Magyarországon, míg a hír- és beszélgetős rádiós műfajban toronymagasan az első. A Klubrádió legnépszerűbb adásai a "Reggeli Gyors", valamint délután Bolgár György betelefonálós műsora, a "Megbeszéljük". Megemlítették azt is, hogy több mint 10 éve hallgatói támogatásokból működnek, legutóbb idén ősszel a hallgatók 111 millió forintos összeggel segítették a rádió működését.
Elérhetőségek Magyar Rádió Nonprofit Zrt. 1016 Budapest, Naphegy tér 8. Telefon:+36-1-328-7000 Fax:+36-1-328-7332 Dankó Rádió weboldala Magyar Rádió Hangtár Magyar Rádió Közönségszolgálat 1037 Budapest, Kunigunda útja 64. Telefon:+36-1-759-5050 (munkaidő: 9. 00-18. 00) Műsoridő: 24 óra Dankó Rádió ultrarövidhullámon (URH) F ERP max Adóállomás Pol. [MHz] [kW] neve és helye H/V 88, 3 5 Tokaj/Nagy-Kopasz H 89, 9 Komádi/Heréskert 0, 1 Salgótarján/Meszes-tető 90, 8 Hódmezővásárhely/toronyház V 91, 0 Révfülöp/Balatonrendes 91, 4 1, 2 Debrecen/Pallagi út 91, 6 2 Szentes 92, 2 0, 035 Baja 93, 1 1 Szeged/Újszeged 0, 05 Nagymaros 93, 6 3 Siófok/Balatonszabadi-Sóstó 2 94, 2 Orosháza 95, 6 Veszprém/Füredidomb, Almádi út 36. 96, 0 0, 25 Gyula/toronyház, Budapest krt. 49. 96, 2 Eger/Almagyar-tető 96, 4 Pápa/Külső Győri út 1/D 98, 2 Túrkeve 99, 4 0, 2 Szeghalom/víztorony 99, 8 0, 32 Kékes 100, 2 Dombóvár/Kórház u. 39-41. 100, 8 79, 4 Budapest/Széchenyi-hegy 100, 90 0, 646 Békéscsaba/Almáskert, Felsőnyomás 101, 2 Szolnok/Besenyszögi út 101, 6 5, 1 Sopron/Dalos-hegy 102, 3 5, 4 Kab-hegy 1, 4 Miskolc/Avas 103, 6 3, 2 Vasvár/Hegyhátsál 103, 8 Letenye/Becsehely, Kis-hegy 104, 3 Keszthely/Gyötrős-tető 104, 6 5, 6 Pécs/Misina-tető 105, 0 Ózd/Drótos-tető 105, 2 4, 9 Rábaszentandrás Tiszafüred/Városliget, víztorony 106, 4 0, 8 Győr/Szabadhegy 0, 6 Tiszakécske/Kolozsvári utca 78.
A rádióadást kezdeményező fél minden esetben előbb belehallgat a frekvencián esetlegesen éppen zajló forgalomba és csak akkor kezdeményez adást, ha az előbbi "beszélgetés" befejeződött, illetve előreláthatólag szünetel annyi ideig, hogy az ő közleménye szabadon beleférjen. Mivel az egymáshoz viszonylagosan közel eső (akár igen nagy távolságon illetve magasságon repülő gépek esetében) az azonos frekvencián lévő valamennyi állomás hallja az adást, így mindenki azonosítani tudja, hogy éppen van-e lehetősége a körzetben adást kezdeményezni, avagy sem. A rádiófegyelem megköveteli, hogy csakis a repüléshez konkrétan szükséges és elégséges információcsere történjen, megelőzve ezzel az adott frekvencia túlzott foglaltságát. Amennyiben egy frekvencián valaki éppen adást kezdeményezett és egy másik állomás "összead" vele, egyik állomás sem lesz hallható, hanem jellegzetes elektrosztatikus zörej vagy az "egymásra adó" rádiók jelének összegerjedéséből eredő sípoló hang lesz hallható. Ilyenkor a vevő fél (többnyire a repülésirányító, vagy egyéb földi szolgálat) az első adandó alkalommal közli ezt a tényt és megszólításos alapon kér forgalmat az egyik féltől.
A lányom a vételár felét kp-ban kifizette, az élettársam hitelt vett fel. Kérdésem az lenne, hogy a lányom, mint a hitel adóstársa, kérheti-e a bíróságtól tulajdoni hányadának növelését a közös hitelfelvétel alapján? Válaszukat köszönöm. 2015. 26. 16:14 Nem feltetlenul valasztas keddese, mert ezt a hagyatekot szerintem at kell adni, hiszen kozhiteles nyilvantartasban szerepel. 2015. 25. 16:32 Akkor azért aligha érdemes fizetni egy póthagyatéki eljárás költségeit. :) iglice653 2015. 16:29 Egy vállalkozás derült ki, éppen felszámolás alatt áll. Köszönettel:Iglice653
Természetesen, bármilyen idő után el lehet indítani az ügyet. Az utolsó lakhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalt keresd fel, ők intézik. Ha nagyváros, akkor lehetséges náluk pl. hagyatéki osztály, keress rá a neten. De ha csak a hivatal központi számát felhívod, akkor is megadják a melléket. Ott meg aztán elmondanak mindent, amit tudni kell az ügyről. A lényeg, hogy ki kell töltened egy papírt, aminek ilyesmi címe lesz, hogy "Kérelem póthagyatéki eljárás elindításához". (Neten rákereshetsz, hogy kb. mik szerepelnek rajta. ) Vagy nyomtatnak neked egyet, vagy megmondják, honnan tudod letölteni. Ha kitöltöd és beadod, ez alapján megindítják az eljárást. Nagyjából negyed és fél év körül várható, hogy ténylegesen le is zajlik, és a nevedre kerül az ingatlan. Alapesetben az a közjegyzői iroda fogja tárgyalni, amelyik anno is csinálta a hagyatékit.
A hagyatéki eljárás lezárult, már jogerős. Most 210000 ft temetési költséget követelnek tőlünk. Ez jogos? A költségek között a saját koszorújuk ára is szerepel. :) favonat 2015. 02. 09:22 KBS! Igen, isten nyugosztalja. Köszönöm. Reméltem, konkrétabb választ is kaphatok. Üdv. 2015. 08:14 Isten nyugosztalja! 2015. 04:30 ÓbudaFan! Még valami: az élettárs elhunyt. 2015. 04:29 ÓbudaFan! Milyen " igen jelentős bizonyítási nehézségek"-re gondolsz jelen esetben? Köszönöm. :) 2015. 10. 29. 14:33 Mivel a lányod nem volt az élettársaddal élettársi jogviszonyban, így szerintem nem. Még leginkább azt tudom elképzelni, hogy ha helyette kell hitelt fizetnie, azt visszakövetelheti tőle, de itt azért igen jelentős bizonyítási nehézségek lehetnek az ügylet tartalmára nézve. 2015. 28. 20:56 Szép jó estét T. Szakértő urak! Szeretnék tájékoztatást kapni egy ügyben. Lányom az én élettársi kapcsolatom alatt vásárolt közösen ingatlant a párommal (azért a lányom vásárolta vele közösen, hogy ha velem valami történik, ne kelljen neki örökösödési illetéket fizetni, mert akkor még ez a törvény volt érvényben), a tulajdoni arány 50-50%-ban lett bejegyezve.
A temetését teljes egészében én állom, ez 250 ezer Ft, minden befizetésen az én nevem áll. A szállón édesapám minden holmiját átadták nekem, kivéve a 40 ezer Ft. megspórolt pénzét. Állítólag a Vöröskereszt jogásza azt mondta, nem adhatják ki, csak hagyatéki eljárás keretében. A XIII. kerületi Önkormányzaton viszont azt mondták nekem, mivel hajléktalan szállón élő embereknek nincsenek nagy vagyontárgyai, ingatlana, ilyen esetben a szálló pénztárának ki kellene fizetnie részemre a bent lévő kis ö ügyintéző szerint többe kerülne a hagyatéki eljárás megindítása, mint az egész vitatott összeg, kérjem meg a szálló pénztárát, fizessék ki nekem. Ők viszont mereven elzárkóznak elő lehet ilyen esetben tenni? Van erre valamiféle jogszabály, hogy megkaphassam édesapám pénzét? Köszönöm a segítséget! Bandi4 2015. 11. 23. 22:18 Köszönöm szépen a választ. 2015. 18:16 Nem kell póthagyatéki. 2015. 17:03 A következő ügyben szeretnék segítséget kérni: Édesapám idén januárban hunyt el. A hagyatéki eljárásra júniusban került sor.
Mely esetekben lehet eltekinteni az eljárás megindításától? Az Ákr. 3. §-a kimondja, hogy az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul meg. A) Ha a hatósághoz az ügyfél eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújt be, az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik [vö. Ákr. 37. § (2) bekezdés és 50. § (1) bekezdés]. Tehát önmagában az a tény, hogy az ügyfél benyújtja a kérelmét a hatósághoz, megindítja az eljárást, ebben a tekintetben a hatóság nem mérlegelhet. Ezt követően – az elsőfokú eljárás második szakaszaként – a hatóság megvizsgálja a kérelmet, és amennyiben azt állapítja meg, hogy az Ákr. 46. § (1) bekezdésében foglalt esetek valamelyike fennáll, a kérelmet visszautasítja. Egyéb esetekben – kivéve, ha áttételnek van helye – a hatóság érdemben foglalkozik a kérelemmel, ennek keretében hiánypótlásra hívhat fel, megállapíthatja az eljárás felfüggesztésének szükségességét, vagy az eljárás megszüntetéséről dönthet.