Ezután egy vékony farúddal (erre a célra levágtam egy nagyobb fakanál nyelét) lenyomtam és a tészta közepét vékonyra sodortam. Megfordítottam és a másik oldalán is megsodortam. A tésztát vékonyan beliszteztem és mindkét oldalról a közepéig feltekertem. A két végét összecsipkedtem. A kelesztőkosarat kiliszteztem és a tésztát fejjel lefelé belefektettem. Betakargattam és kb. 1 órán keresztül kelni hagytam. Amíg kelt a sütőkövet bekészítettem a sütőbe és 230 fokon jól átforrósítottam. Limara kovaszos zsemle. (Helyette egy sütőlemez is megfelelő). A sütő aljába bekészítettem egy kisebb fém tepsit is. A megkelt tésztát a sütőlapátra fordítottam (vagy rögtön a sütőlemezre) és a forró sütőkőre csúsztattam. A bekészített fém edénybe beledobtam 5-6 db jégkockát és a sütő ajtaját gyorsan becsuktam. A sütési idő 40 perc. 20 perc után a hőt 200 fokra mérsékeltem. Végül a ropogósra sült kenyeret rácsra tettem hűlni.
Akkor letakartam a tálat és 15 percig pihenni hagytam. Ezután hozzáadtam az ereje teljében lévő kovászt és kézzel összedolgoztam a tésztát. Amikor nagyjából összeállt egy masszává kitettem az asztalra és két oldalról alányúlva az asztalhoz csapkodtam. Kb. 8 perc alatt szép sima, hólyagos tésztát kaptam. Ekkor rászórtam a sót és addig folytattam a tészta kidolgozását, amíg feloldódott benne (2-3 perc). Természetesen dagasztógépet is lehet használni, a legalacsonyabb fokozaton kell a tésztát összedolgozni. Egy nagyobb, fedeles dobozba belecsorgattam az olajat és a lágy tésztát is beletettem. lefedtem és másfél óráig kelni (érni) hagytam. Közben 30 percenként a tésztát áthajtogattam, azaz a tészta felső szélét visszahajtottam a közepéig, majd az alsót is felhajtottam középig és ugyanígy megismételtem jobb és baloldalról is. Az utolsó, 3. Kovászos zsemle - 1. nap - gömbölyítés - YouTube. hajtogatás után a tésztát lisztezett deszkára tettem és letakarva 15 percig pihenni hagytam. Ezután megfordítottam kézzel óvatosan megnyomkodtam és egy zömök veknit formáztam belőle (a technikája ezen a videón jól látható) Letakartam és 15 percig pihenni hagytam.
Augusztus 20-án megrendezésre került az első hagyományosan sütők találkozója, a Kenyérlelke rendezvény. Hagyományteremtő céllal álmodta és szervezte meg Vajda József, a Pékműhely tulajdonosa, pékje. A kenyér, a kenyérsütés szerelmesei ezen a rendezvényen ünnepelték az igazi, adalékanyag nélkül, kovásszal készült kenyeret. A találkozón versenyt is rendeztek, 5 kategóriában hivatásos pékeknek és lelkes amatőröknek, házipékeknek. Nagyon megtisztelő volt a nem mindennapi zsűri tagjának lenni. Világszínvonalú kenyereket kóstoltunk, illatoztunk. Legnagyobb örömömre a házi pékek között is voltak jó páran, akik hozták, vagy nagyon megközelítették a profik szintjét. A zsűri nem volt könnyű helyzetben, közel száz kenyeret végig kóstolni és értékelni bizony embert próbáló feladat volt. Limara péksége: Kovászos tönkölydarás fendu kenyér. Bár estére úgy éreztem, elszenvedtem az első kenyérmérgezést, valójában annyi élmény ért, hogy legszívesebben azonnal dagasztani kezdtem volna. A rendezvényről fotók és jó kis írások: Természetesen csak kovásszal készítettem a következő kenyeret.
Karl May: Az Ezüst-tó kincse (DUNA International Kft. ) - Vadnyugati történet Szerkesztő Fordító Kiadó: DUNA International Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 504 oldal Sorozatcím: Karl May művei-Indián történetek Kötetszám: 1 Nyelv: Magyar Méret: 17 cm x 11 cm ISBN: 978-615-5129-77-3 Megjegyzés: A szerző fekete-fehér képével illusztrált. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Ki ne hallott volna Winnetouról, az apacs indiánok nagy hírű főnökéről? Az ezüst tó kincse videa. Hát Old Firehandről, Old Shatterhandről, a biztos kezű vadászokról? Amióta a század elejének népszerű német regényírója megalkotta őket, elpusztíthatatlanul élnek minden gyerek emlékezetében. Az Ezüst-tó kincse legérdekesebb kalandjaikat fűzi csokorba. Egymást érik itt a veszélyes párviadalok, az izgalmas indián háborúk és a rabló csavargókkal vívott kemény csaták. Old Firehand vezetésével kincskereső fehérek és baráti indiánok csapata igyekszik az Ezüst-tóhoz.
bonnie9 2017. március 30., 16:31 Karl May halálának évfordulója szolgáltatta az alkalmat, hogy végre ismét csökkentsem a bakancslistám. Mivel VHS-en egy Winnetou történetünk sem volt, így kizárólag azok az emlékfoszlányaim vannak, amiket TV-ben itt-ott elcsíptem. Emlékszem, hogy szerettem, de nem tudnám megmondani, a sok közül melyiket láttam, vagy láttam-e egyáltalán egyet végig, nem csak sok részletet. De most itt az évforduló, a western kihívásra is szégyen lenne egy ilyen nélkül érkezni, ráadásul hiányzik még a Terence Hill Snittplakettem és a sorozat 4. darabjához (amiben már T. H. is szerepel) az első résztől illik eljutni. Így hát belevágtam… és nagyon-nagyon élveztem. :) Egy kis kincsvadászat, egy kis bosszú innen-onnan, és szerencsére a romantika nem terjedt tovább a "szabadítsuk ki a lányt"-nál. Az Ezüst-tó kincse – Wikipédia. Most azért kap 8 csillagot, mert az első igazi találkozás nagyon kellemes volt viszont még nem tudom mit tartogat a többi rész. Utólagos átcsillagozás lehetséges. És épp akartam írni, hogy a vizes helyen játszódó jelenetek olyan szépek, a víz olyan, mint a Plitvicei-tavaknál, erre most olvasom, hogy ott forgatták.
Útjuk elé töméntelen akadály tornyosul, bátorságuknak, azonban meglesz a gyümölcse: egy napon elérjük tárul a legendás kincseket rejtő, magas szirtek között pihenő, ezüstösen csillogó tó. Hozzájutnak-e a kincsekhez vagy sem? - ez már maradjon a regény titka.