Teljes orosz energiaembargót követel az Európai Parlament Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában a képviselők szankciókat követelnek Oroszország ellen, köztük teljes embargó bevezetését az orosz olaj-, szén-, nukleáris üzemanyag- és gázimportra vonatkozóan - írta az uniós testület csütörtöki sajtóközleménye. Kétféleképp szavaztak a fideszesek az EP-ben Gál Kinga megmagyarázta, miért voksoltak nemmel azokra a módosító javaslatokra, amelyek ennek ellenére bekerültek a szövegbe. Gál Kinga – Wikipédia. A végső állásfoglalást pedig már a fideszesek is megszavazták. Mást mond az Orbán-kormány, mint amit tesznek a Fidesz-képviselők az EP-ben A fideszes képviselők az Európai Parlamentben igennel szavaztak az Oroszországgal szembeni újabb szankciók kivetését, így a teljes energiaembargót követelő határozatra, amely tartalmazza azt is, hogy az EU folytassa az ukrajnai fegyverszállításokat és a tagállamok állítsák le a nukleáris együttműködést orosz vállalatokkal, így a Roszatommal. A végső állásfoglalást pedig már a fideszesek is megszavazták.
ECMI Report #3, pp. 96, August 1999. Bilateral Agreements in Central and Eastern Europe: A New Inter-State Framework for Minority Protection?, ECMI Working Paper # 4, pp. 22, Flensburg, May 1999 A Román Parlament elé terjesztett kisebbségi törvény-tervezetek összehasonlítása, Magyar Kisebbség, III. évfolyam, 1-2 szám, pp.
Állítólag vadállati paródiája volt ez a Csehov az addigi előadásoknak. Efrost végül visszahívták Moszkvába száműzetéséből, hogy leváltsa Ljubimovot a Taganka élén, a rendező azonban belehalt az ezt körülvevő feszültségben. S hogy mit jelentett Csehov világhírűvé válása? Részben talán tévedés volt, másfelől azonban ezek a darabok - ugyan előfordulnak benne orosz utalások - nem tipikusan orosz művek, hiszen nem úgy foglalkoznak az orosz lélekkel, ahogyan azt megszoktuk akkor is, korábban is és később is az orosz irodalomban. Valami olyasmit mutatnak be - vélekedett Spiró -, amiről később kiderült, nem csak Oroszországban, hanem az egész világon az egyik fő probléma: az, ami a Dosztojevszkij kérdést (van-e Isten, és ha nincs, akkor mi van) eggyel meghaladja. Spiró György: Csirkefej. Mégpedig, hogy nincs Isten, de az emberek továbbra is vallásosan gondolkodnak, s mindenféle valláspótlékokat tűznek ki maguk elé, hogy valahogy túléljék ezt az ürességet. Ez van benne ezekben a darabokban, s előbb került beléjük, mint ahogy a nyugat-európai vagy amerikai irodalomba; ezt érezték meg.
A kolostorban nevelkedett vak gyermek egy generációval később mégiscsak trónra kerül, ám hiába tűnik először jobbnak felmenőinél, valójában mégsem az. A dráma királyai az önmagát ismétlő kegyetlen történelem játékszerei, akik arra vannak kárhoztatva, hogy újra és újra elkövessék őseik hibáit, semmit sem tanulva a múltból. Spiró György üzenete a Magyar Dráma Napjára - Színház.hu. A Príma környék című komédia a szerző legfrissebb darabja, mely még bemutatás előtt áll. A csábító nevű édes Otthonban Jolika igazgatónő és Sunyi bá viselik az "édes kicsi öregek" gondját. Látogatóba érkezik egy nő, aki aggódik bentlakó apjáért – amely aggodalomról férje gondosan igyekszik lebeszélni –, valamint egy anya és lánya: az anya be akar költözni, hogy ne zavarja tovább lánya életét, gyermekének azonban egyáltalán nem tetszik ez az ötlet. Az édes Otthon látszólag idilli környezet, szerető ápolókkal és jó koszttal, ráadásul a kastély másik szárnyában üzemelő vadászszállónak köszönhetően gazdaságilag is életképes. De vajon miért könyörög a nő apja, hogy vigyék el innen?
Garaczi László darabja, a Veszteg pályázatra született karanténdráma. Garaczi azt mondja, smakkolt neki ez a forma, és az, hogy online mutatják be, meghatározta a mű kereteit. Amikor bejött a karantén, Garaczi felfüggesztette a regényt, amelyen dolgozott, márpedig vele ilyen még sosem fordult elő. Könyv: Spiró György: A Közép-kelet-európai dráma - Hernádi Antikvárium - Online antikvárium. Úgy érezte, a járvány és az egész körötte lévő helyzet valami nagyon speciális dolog. Már március közepétől elkezdett jegyzetelni, figyelte az embereket, a beszámolókat, vírusnaplókat olvasott, majd néhány héttel később meglátta a kiírást. A Veszteg egy szerelmes darab, egyfajta Rómeó és Júlia-történet, de a szerelmesek nem találkoznak, a belső monológjukat halljuk. Mindkét szereplő teljes izoláltságban él, gondolnak egymásra, reménytelenül, túl vannak már a szerelmen és a lehetőségen, hogy történetük legyen. A posztdramatikus színház, amely Garaczit érdekli, egyik jellemzője, hogy a konfliktusok nem feltétlenül manifeszt módon jelennek meg, hanem gyakorlatilag prózai szövegek, monológok következnek egymás után, és ezek sorozatában van a feszültség.
Értékelés: 15 szavazatból "Kérem, ne háborodjanak föl, ne zárják el a készüléküket, amikor a színpadon nemigen hallható trágár kifejezéseket használnak a szereplők. Nem mindegyikük, csak azok, akik pislákoló, csökött érzéseiket szókincs híján így próbálják kifejezni. A legújabbkori magyar dráma kimagasló művével egy nagyszerű előadással lehetnek gazdagabbak a türelmes és toleráns nézők. A kopott, düledező körgangos pesti bérház szürke, szomorú lakóinak kicsinyes életével ezernyi színt tud megmutatni Spiró: Keserűt, kétségbeesettet, csöndeset és harsányan nevettetőt, szépet és rútat, és mélységesen együttérző emberit. A Vénasszony és a Srác felemelő tragédiája igazi színházi élmény, Zsámbéki Gábor kiváló rendezésének, a nagyszerű színészi alakításoknak, elsősorban a felejthetetlen Gobbi Hildának köszönhetően, aki ezzel a csodálatos alakítással búcsúzott a színpadtól és egy kicsit már az élettől. " (Virág Katalin) Stáblista:
A Gobbi Hilda utolsó nagy szerepét jelentő bemutató 1986. október 27-én volt a Katona József Színházban, az utolsó, ötvenedik előadásra 1987-ben került sor. A mű sikerét jól mutatja, hogy a Csirkefej megkapta a legjobb új magyar drámának, a Zsámbéki Gábor rendezésében színpadra vitt darab pedig az évad legjobb előadásának járó Színikritikusok Díját. Spiró színházelméleti monográfiájában különbséget tett az irodalmi értékű dráma és a közönségnek szánt darab közt, a következőképpen írva le a két fogalom különbségét: "darab az, ami az adott színház lehetőségeire és igényeire szabva, előadás céljából íródik; dráma az, amit – az író szándékától esetleg függetlenül – az adott színházban nem lehet eljátszani, színpadi létezése nehézségekbe ütközik. " A Csirkefej ebben az értelmezésben populáris igényeket kielégítő darabnak számít, melynek megkomponálásakor elsődleges szempont volt a színházi előadhatóság. A mű szerkezeti felépítése szerint tizenhat jelenetből áll. A szereplők nem rendelkeznek tulajdonnévvel, az író csupán köznévi megjelöléssel különbözteti meg őket egymástól.