Enyedi Ildikó, aki osztályvezető tanárod volt a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem mesteri képzésén, azt mondta rólad, hogy igaz filmek létrehozására törekszel, és a Mesék a zárkából című filmeddel a nehezebb utat választottad az első egész estés film felé. Ezt te is így érzed? Elég nehéz utat választottam, de nem ez volt a cél, hanem érdekelt valami, és időközben kiderült, hogy ez egy sok szempontból küzdelmes út. Nagy felelősség bármilyen gyerekkel dokumentumfilmet forgatni, mert teljesen ki vannak szolgáltatva az alkotók elképzeléseinek, és nincs rálátásuk arra, hogy pontosan mit is jelent az, amire vállalkoznak. Ez különösen érzékeny kérdés egy ilyen estben, ahol a tágabb közösségük, iskolatársaik, barátaik valószínűleg nincsenek tisztában azzal a családi háttérrel, amiből jönnek, és ha nem közelítünk elég érzékenyen a témához, a filmünk akár apropó is lehet a szereplőink megbélyegzésére, kirekesztésére. Kertészet/Madarak/Fehér gólya – Wikikönyvek. Ugyanakkor ez nem egyszerűen egy követős dokumentumfilm, hanem egy kreatív projekt is, amivel eredetileg az volt a célunk, hogy közelebb hozza egymáshoz az egymás elől elzárt családtagokat.
Aztán találkoztunk a családokkal, a gyerekekkel, volt, aki lelkesen és nyitottan fogadott, volt, aki elzárkózott, de végül szerencsésen összeállt ez a három család, akik szerintem izgalmasan egészítik ki egymást. A három elkészült mese a szereplők életére reflektál. Mennyire irányítottad a meseírókat tudatosan effelé? BIDF | Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál. Ez nem volt explicit szándék, de valóban így alakult, és számomra is érdekes felismerés volt. Onnan indult a beszélgetés általában, hogy milyen mesefigura lenne a gyerekük, és mit miért csinálna. Csak a legvégén, miután már elkészültek a mesefilmek, kezdtünk el arról beszélgetni, hogy ez hogyan kapcsolódik az életükhöz. Mennyire vontad be a szereplőket a mesefilm-készítés folyamatába? Igyekeztem minél több területen bevonni őket, hogy valóban a sajátjuknak érezzék ezt az egészet, az ötlettől a párbeszédeken keresztül egészen a díszletfestésig. A mesefilmek kapcsán a végső film szemszögéből kellett döntéseket hoznom, például a film látványvilágát, a mesefilmek stílusát illetően, hogy egymáshoz képest is működjenek.
Játékfilmek (Romanian Sunrise Játszótársak) és dokumentumfilmek (Zsolt és Kriszta) rendezőjeként egyaránt sikereket ért el. Selected filmography: 2016 – Semmi bogár (rövidfilm) 2015 – Rominian Sunrise (rövidfilm) 2012 – Kriszta és Zsolt
Aztán, amikor látszani kezdett, hogy egy-egy család élete pont ellenkezőképpen alakul, mint ahogy azt eredetileg, kicsit naivan elképzeltük, akkor jött az elbizonytalanodás. De rájöttem, hogy éppen attól válik izgalmassá a filmünk, hogy az élet más szabályok szerint működik, mint a képzelet, és ez a kettő néha fájdalmasan, néha szívmelengetően tükröződik egymásban. Az élet drámai bonyodalmai a belső szabadság tere nélkül könnyen beszűkítik a tudatot, a képzelet csapongása a valósággal való szembesülés nélkül pedig naiv ábrándozássá válhat. Szerettem volna, ha a filmünkben ezek a pólusok valamilyen formában egyszerre vannak jelen. Milyen szempontok alapján választottad ki a három főszereplőt? Elmentünk Magyarország legtöbb börtönébe, és mindenhol volt három-négy férfi, aki jelentkezett a helyi sajtóreferens felhívására. Velük beszélgettem, és volt nagyjából tíz jelentkező, akikről azt gondoltuk, hogy olyan izgalmas, filmes szempontból vonzó személyiségek, akikhez valamilyen módon tudunk kapcsolódni.
A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége az Európai Filmakadémia kérésére összeállított egy 12 filmből álló listát is, amelyen szintén helyet kapott az Egy nap, amely ezzel esélyessé vált az Európai Filmdíjra is. A VI. Vertigo Filmhét teljes programja>>> Forgatókönyv Szilágyi Zsófia, Mán-Várhegyi Réka Bemutatás időpontja 2018. november 8. Forgalmazó Vertigo Média Kft.
Hogyan készült? Szilágyi Zsófia tíz évvel a főiskolai diplomája megszerzése után tudta leforgatni a filmet, amely végül az alacsony költségvetésű filmeket segítő Inkubátor Program keretében készülhetett el. A Mán-Várhegyi Réka íróval közösen fejlesztett forgatókönyv megírása mellett a szereplők kiválasztása és felkészítése volt a legfontosabb feladat. A rendező közös programokat szervezett Szamosi Zsófiának és a gyerekszereplőknek, hogy megszokják egymást, és a kamera előtt már családként tudjanak viselkedni. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Az Egy nap az első olyan magyar film, amely a kétezres évek közepén indult román új hullám vívmányait hasonlóan magas színvonalon ülteti át hazai környezetre. Készültek nálunk korábban is realista igényű alkotások, de a stílusirányzat összes eleme (köznapi dokurealizmus, minimalista elbeszélésmód, eszköztelen színészi játék) sehol máshol nem működött még ilyen jól. Egy nap a fiammal - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. Szilágyi Zsófia rendezése ugyanakkor nem csak a magyar filmtörténet kontextusában méltó a figyelemre, amit a Cannes-i Filmfesztiválról elhozott díj (Nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díja) is jelez.
Az Egy nap mégis izgalmas, üresjáratoktól mentes alkotás, köszönhetően többek közt annak, hogy a forgatókönyv a thrillerek határidő-dramaturgiáját veszi kölcsön, vagyis Annának az idővel kell versenyt futnia, így az a néző is képes azonosulni a helyzetével, és szorítani érte, akinek nincsenek hasonló személyes tapasztalatai. Az Egy nap úttörő a választott nézőpont szempontjából is. Nemcsak a kortárs magyar filmek közt, de a nemzetközi mezőnyben sem találni rá sok példát, hogy egy rendező a fő állásuk mellett családanyai szerepet is betöltő nők küzdelmes hétköznapjaira fókuszáljon. Egy nap film festival. Szilágyi Zsófiának azért sikerült ezt az egyszerűnek tűnő, mégis összetett vállalást teljesítenie, mert elsőfilmesektől szokatlan magabiztossággal teremtett hiteles, realista közeget. Az Egy nap minden apró részlete életszerű, a bemutatott szituációk ismerősek lehetnek a néző valóságából, és a dialógok is mentesek a szokásos filmszerű stilizációtól. A profi és az amatőr színészek játéka is lehengerlően természetes, kezdve a szülőket alakító Szamosi Zsófiától és Füredi Leótól a gyerekszereplőkig.
- Egy hideg nap a pokolban képek amelyeket használhatsz a számítógépeden vagy telefonodon is háttérképnek, a képeket egyszerűen le töltheted nagy felbontásban miután a képre kattintottál. Egy nap film 2018. Tremors 6. - Egy hideg nap a pokolban poszterek Tremors 6. - Egy hideg nap a pokolban nagy felbontású poszterek több nyelven, a posztereket akár ki is nyomtathatod a nagy felbontásnak köszönhetően, a legtöbb esetben a magyar posztert is megtalálod, de felirat nélküli posztereket is találsz.
színes magyar játékfilm, 1988, rendező, forgatókönyvíró, operatőr: Grunwalsky Ferenc főszereplők: Fék Erika, Nemcsák Károly, Gáspár Sándor, Andorai Péter, 88 perc, felújítás: HD digitálisan felújított A film adatlapja a Filmkeresőn Miről szól? Józsi (Nemcsák Károly) taxis. Egy nagyobb összeggel tartozik a kollégájának, a kölcsön határideje ma jár le. Annak idején Gáspár (Gáspár Sándor) segített neki kocsit szerezni, a segítsége nélkül Józsi el sem kezdhette volna a taxizást. Miközben a férfi próbál valahogyan pénzt keríteni, barátnője otthon unatkozik. A gyönyörű Éva (Fék Erika) a fürdőkádban vagy az ágyban heverészik, illetve a taxisrádión Józsi hívásaira válaszol. Mitől különleges? Az Egy teljes nap szereplői szinte állandóan egymást hívogatják a rádión, de tulajdonképpen semmiről sem beszélnek. Egy nap film video. A taxisok ide-oda autóznak a városban, gyakran összefutnak, mégsem halad senki sehova. Hiába a lejáró kölcsön határidős dramaturgiai megoldása, itt minden másképp történik, mint a bűnügyi filmekben szokás.
Ezt ma este utoljára megtehetjük a budapesti Művész Moziban. Számunkra az elmúlt évek legmeghatározóbb filmélménye volt, ezért csak ajánlani tudjuk. Borítókép forrása: Variety