A nyári óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik. Az esti felhasználás mérséklődése mellett a reggeli órákban tavasszal némi növekedés is tapasztalható – közölte a rendszerirányító. A nyári időszámítás kezelése a Mavir szempontjából nem jelent különösebb kihívást, az informatikai rendszerek automatikusan kezelik a márciusi és októberi váltásokat. A közlemény szerint kihívást az jelenthet majd, ha az Európai Bizottság korábbi döntésének megfelelően a tagállamok önállóan döntenek, hogy melyik időzónát választják, a nyárit, vagy a csillagászatit. Akik az utóbbit választják, azok 2021. október 31-én visszaállítják majd az órákat, a többiek maradnak a nyári időszámításnál. Az egységes európai villamosenergia-rendszerben az eltérő időzónák kezelése komoly informatikai feladat lesz, különösen az egymással szomszédos átviteli rendszerek esetében – emelte ki a Mavir. A nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt tavasztól egy órával előre állítják a helyi időzóna idejéhez képest.
A tájékoztatás szerint a rendszer lényege, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség. A Mavir közleményében felidézte azt is, hogy a nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében. Magyarországon az 1950-es években az energiaellátás nehézségeit igyekeztek mérsékelni a nyári időszámítással, de 1958-ban felfüggesztették az alkalmazását, majd 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert. (MTI)
Március 28-án, vasárnap hajnali 2 órakor egy órával előre, hajnali 3 órára kell átállítani az órákat. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint évek óta mérik és elemzik az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből úgy becsülhető, hogy az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű áram spórolható meg. A megtakarítás pontos mértékét nem lehet meghatározni, ez akkor lenne lehetséges, ha a nyári időszámításra áttéréskor minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények lennének – jelezte a rendszerirányító. Mint írják, utoljára a 2017. március 26-án megtörtént óraállítás előtti és az azt követő hetek alapvetően hasonló időjárási jellemzői tették lehetővé a nyári időszámításra váltás energiafelhasználásra gyakorolt hatásának elkülönítését. Ez alapján a villamosenergia-megtakarítás mértéke meghaladta a 80 gigawattórát (GWh). Kapcsolódó A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik.
Az Európai Parlament 2019 tavaszán megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését. A tervek szerint az egyes tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy a téli vagy a nyári időt véglegesítik, de a képviselők egymás közötti egyeztetésre kérték az országokat és az Európai Bizottságot, hogy az egységes piac működését ne forgassák fel az esetlegesen eltérő döntések. Március végén biztosan tekerünk Ami egyelőre biztos: március 28-án, vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára állítjuk át az órákat, ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás, egy órával tovább lesz világos. Az Európai Parlament ugyan egyeztetésre kérte a bizottságot és a tagállamokat, ennek azonban mindeddig nincs sok eredménye: "A javaslattal kapcsolatban elfogadott tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta" - írta a portálnak az Innivációs és Technológiai Minisztérium sajtóosztálya. Egyelőre tehát az Európai Bizottságnál pattog a labda. Hazánk is várakozó állásponton van, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február 25-ei kormányinfón úgy fogalmazott: jó lenne, ha összeurópai döntés születne.
2021. okt 4. 10:55 #óraállítás #téli időszámítás #nyári időszámítás #október fotó: Shutterstock Elsöprő többséget vártunk az egyik oldalon, nagyon nem jött be... Az Európai Parlament az óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött, meghagyva a nyári- illetve téli időszámítás megválasztását a tagállamoknak ( akik a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg) egyelőre nem tudni, hogy Magyarország a közép-európai időzónát (CET, téli) vagy a kelet-európai időzónát (EET, nyári) választja a jövőben. Megkérdeztük olvasóinkat, melyik változat mellett maradnának, illetve folytatnák-e az óraállítgatást tavasszal és ősszel. Nos, a szerkesztőség tagjai szinte biztosak voltak abban, hogy elsöprő többséggel a nyári időszámítás mellett teszitek le a voksotokat. Ehhez képest meglepő lett az eredmény, hiszen 700 szavazatból csak hajszálnyival győzött a nyári időszámítás.
Vasárnap, március 29-én kezdődik a nyári időszámítás. Az órákat hajnali 2 órakor kell 3-ra állítani. Tavaly az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Egyelőre még nem dőlt el, hogy Magyarország melyiket választja. Az EP tavaly egyeztetésre kérte a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. A nyári-téli óraátállítást Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás, 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítási céllal. Egyre több szakértő szerint az óraátállításnak ma már nincs jelentős energiamegtakarítási funkciója, viszont annál több élettani kellemetlenséget okoz.
A gyógyszerek kombinálásával két nap után jelentős javulást mutatnak a betegek. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Thaiföldi orvosok sikeresen kezeltek súlyos új koronavírusos megbetegedéseket influenza- és HIV-vírus elleni gyógyszerek kombinációjával, az első eredmények jelentős javulást mutatnak a betegeknél a kezelés után 48 órával. A bangkoki Rajavithi Kórház orvosai közölték, hogy új megközelítésük a koronavírus kezelésében javította a gyógyításuk alatt álló több beteg, köztük egy 70 éves kínai nő állapotát, akinél 10 napja diagnosztizálták a koronavírust. A lopinavir és ritonavir HIV-ellenes szerek és nagy dózisban az oszeltamivir influenza elleni szer alkotja a gyógyszeres kezelést. Nem gyógyítja meg a beteget, de jelentősen javít állapotán. A 10 napja pozitív vírustesztű betegeknél a kombinált gyógyszer alkalmazása után 48 órával negatív lett a vírusteszt – mondta Kriangska Atipornwanich, a kórház tüdőgyógyásza újságíróknak.
Lopinavir, ritonavir, oseltamivir, nagy dózisban. Ez a koktél lehet a koronavírus elleni gyógyszer alapja, és egy bangkoki kórházban kezdtek el kísérletezni vele – írja a Reuters. Az első kettő HIV-gyógyszerek, míg a harmadik egy influenza elleni készítmény. Már korábban írtuk, hogy Kínában is kísérleteznek HIV-gyógyszerekkel a koronavírus ellen, de egy bangkoki kórházban sikeresen használták. A Rajavithi kórház orvosai egy olyan 70 éves kínai (vuhani) nőnél próbálták a koktélt, akinél már 10 napon át folyamatosan kimutatták a kínai koronavírust. "EZ NEM EGY GYÓGYMÓD, DE A PÁCIENS ÁLLAPOTA NAGYBAN JAVULT. MIUTÁN 10 NAPIG MINDEN KORONAVÍRUS-TESZTJE POZITÍV VOLT, BEADTUK NEKI A GYÓGYSZEREK KOMBINÁCIÓJÁT. 48 ÓRÁN BELÜL UGYANEZEK A TESZTEK NEGATÍV EREDMÉNNYEL JÖTTEK VISSZA" – mondta Dr. Kriangska Atiponwanich, a kórház egyik tüdőspecialistája. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kilátásaink jók, de tovább kell kutatnunk, hogy megtudjuk, hogy ez lehet-e egy uniform kezelés. Kínában már korábban is kísérleteztek influenza- és HIV-gyógyszerekkel, de ez a kombináció Thaiföldön kimondottan hatásosnak bizonyult.
Thaiföldi orvosok sikeresen kezeltek súlyos új koronavírusos megbetegedéseket a gyógyszerek kombinációjával, az első eredmények jelentős javulást mutatnak a betegeknél a kezelés után 48 órával. A bangkoki Rajavithi Kórház orvosai közölték, hogy új megközelítésük a koronavírus kezelésében javította a gyógyításuk alatt álló több beteg, köztük egy 70 éves kínai nő állapotát, akinél 10 napja diagnosztizálták a koronavírust. A lopinavir és ritonavir HIV-ellenes szerek és nagy dózisban az oszeltamivir influenza elleni szer alkotja a gyógyszeres kezelést. "Nem gyógyítja meg a beteget, de jelentősen javít állapotán. A 10 napja pozitív vírustesztű betegeknél a kombinált gyógyszer alkalmazása után 48 órával negatív lett a vírusteszt" – mondta Kriangska Atipornwanich, a kórház tüdőgyógyásza újságíróknak. "Jók a kilátások, de még több kutatás szükséges annak megállapítására, hogy ez lehetséges-e alapkezelésként" - tette hozzá. "Kínai orvosok is alkalmazzák már a kombinációt a koronavírus elleni harcban.
Eddig egyetlen magyar vizsgálatot végeztek a favipiravirral, mely kórházi körülmények között próbált választ találni arra, hat-e a szer a koronavírus ellen. A vizsgálatot a Semmelweis Egyetem és a Dél-pesti Centrumkórház Hematológiai és Infektológiai Intézete végezte 150 beteg bevonásával, az eredményeket 2020 decemberében publikálták. A kutatás egyértelműen azzal zárult, hogy a favipiravirnak a betegség lefolyására gyakorolt jótékony hatását a kórházban ápolt felnőtt betegek esetében nem lehetett bizonyítani.
Az influenzavírus szaporodásának újabb titkairól lebbentették fel a fátylat japán tudósok. Reményeik szerint felfedezésük újfajta gyógyszerek kifejlesztését teszi majd lehetővé. A Jokohamai Egyetem kutatóinak, akik munkájukról a Nature című tekintélyes tudományos folyóiratban számoltak be, sikerült belőniük azt az enzimet, amely szükséges a vírus szaporodásához. Ezt követően meghatározták a vegyület szerkezetét és működési mechanizmusát. Az influenzavírus enzimjei három, egymással szoros kapcsolatban lévő fehérjéből állnak "A tudósok már régóta kutatják az enzim struktúráját, ám senkinek sem sikerült eddig teljes egészében megérteni működését" - magyarázta a kutatásban résztvevő Jeremy Tame professzor. A jokohamai kutatóknak sikerült kristályos formában kinyerniük a fehérjéket, s meghatározniuk a szerkezetnek azon elemét, amely mintegy lökést ad az egyik proteinnek, hogy kapcsolatba lépjen a másik kettővel. "Ez a felfedezés azzal kecsegtet, hogy képesek leszünk beavatkozni ezen az érintkezési ponton" - emelte ki Tame professzor, hozzátéve, hogy egy ilyen beavatkozás megöli a vírust, vagy jelentős mértékben lelassíthatja.
A három gyógyszer úgy tűnik, javítja a kezelés hatékonyságát - mondták a thai orvosok. Az orvosok elmondták azt, is hogy egy beteg esetében a gyógyszerkombináció allergiás reakciót váltott ki. "Nemzetközi gyakorlatokat követünk, de orvosaink növelték az oszeltamivir vírusellenes gyógyszer mennyiségét" - mondta Somsak Akkslim, a kórház egyik igazgatója. Thaiföldön eddig 19 új koronavírusos megbetegedést észleltek. Közülük nyolcan már felépültek, 11-en még kórházban vannak. (MTI/Reuters)