• A két térítőkör közötti terület kapja a Napból a legnagyobb hőmennyiséget, ezért az általuk határolt területet szoláris forró övezetnek nevezzük 11/24/2020 4 11/24/2020 5 • A sarkkörök és a sarkpontok között a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, itt a legkisebb a felmelegedés. • Itt alakult ki a szoláris hideg övezet • A hideg és a forró övezet között alakult ki az átmenetet képző szoláris mérsékelt övezet 11/24/2020 6 11/24/2020 7 11/24/2020 8 Valódi éghajlati övezetek • A valóságban a tengeráramlások, a szélrendszerek, a domborzat valamint a szárazföldek és óceánok szabálytalan elhelyezkedése módosítja a szoláris éghajlati övezetek határait. • Ezeken belül eltérő lehet az éghajlat, így jönnek létre az éghajlati övek, és azokon belül az éghajlati területek. • Ezek határa nem párhuzamos a térítőkkel, vagy északra, vagy délre tolódik el. 11/24/2020 9 11/24/2020 10 • • Földrajzi övezetek: az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a vízjárás, a felszínformáló erők együttes övezetes megjelenése.
Slides: 14 Download presentation A földrajzi övezetesség Az éghajlati és földrajzi övezetesség kialakulása Szoláris éghajlati övezet: • a napsugarak hajlásszöge által kijelölt éghajlati övezetek • A gömb alak következménye a különböző szélességen fekvő területek eltérő felmelegedése • A Föld Nap körüli keringésének és a forgástengely ferdeségének következménye tehát a felmelegedés évszakos váltakozása forró (trópusi) övezet 0° - é. sz. és d. 23, 5° mérsékelt övezet é. 23, 5° - é. 66, 5° hideg övezet é. 66, 5° - é. 90° 11/24/2020 2 • Határaikként a szélességi köröket, a térítőket és a sarkköröket szokták megadni. • Ezek között alakult ki a különböző hajlásszögek miatt a szoláris éghajlati övezetek 11/24/2020 3 • A napsugarak deleléskor a legnagyobb hajlásszöge 90 o, ilyenkor a napsugarak merőlegesen érik a földfelszínt. • Mivel a Föld forgástengelye a keringés síkjával 66, 5 o-os szöget zár be, a Nap 90 oos delelési magassága az év folyamán az északi és déli szélesség 23, 5 o –a között vándorol.
Szoláris éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezet: a napsugarak hajlásszöge alapján kijelölt éghajlati övezetek 1. ) trópusi / forró övezet 2. ) mérsékelt övezet 3. ) hideg övezet Mivel a Föld forgástengelye nem merőleges az ekliptika síkjára, a napsugarak hajlásszöge egy adott területen nem állandó, hanem év közben folyamatosan változik, ezért a napsugarak beesési szöge máskor, és máshol merőleges: március 21 - Egyenlítő június 22 - Ráktérítő szeptember 23 - Egyenlítő december 22 - Baktérítő Tehát a napsugarak hajlásszöge egy éven belül csak a Ráktérítő és Baktérítő közötti területen lehet 90°-os, ezt nevezzük trópusi övezetnek. A Föld tengelyferdesége miatt alakult ki az is, hogy az északi és déli szélesség 66, 5°-tól északra és délre az év folyamán legalább egyszer nem kel fel, és nem nyugszik le a Nap, a sarkközéppontokon pedig féléves nappal és féléves éjszaka váltja egymást. Ezt nevezzük hideg övezetnek. A sarkkörök és térítők közötti átmeneti területet, ahol a Nap mindig lenyugszik, és mindig felkel, de a napsugarak hajlásszöge sosem tudja elérni a 90°-ot, azt nevezzük mérsékelt övezetnek.
A Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen felduzzasztották, a tavakban közel 100 éve pisztrángot tenyésztenek. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng. A források fölött magasodik az Istállós-kő. Az Istállós-kő és a Tar-kő között, a hegység Virágos-sár nevű részén található a egyik nevezetessége, az őserdő. Fátyol-vízesés A Fátyol-vízesés evét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta. A víz a mintegy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le. Télen különösen szép látványt nyújt, amikor a befagy és tündöklő jégcsapok lógnak alá. Szalajka télen – Szilvásváradi varázslat – videó A film 2010 december végén készült egy igazi szép téli napon. Szalajka völgy fátyol vízesés. Láthatjuk a Szalajka-völgy minden szépségét, a rohanó tajtékzó Szalajka patakot, kis zúgóival, a Pisztrángos-tavat és teljes pompájában a Fátyol vízesést is. – ajánlották a videó szerkesztői.
Szilvásvárad, és ezen belül a Szalajka-völgy, egyik legnépszerűbb hazai kirándulóhelyek egyike, kedvelt része a Fátyol-vízesés, amely egyedülálló természeti képződmény Magyarországon. A völgy gyalogosan és erdei kisvasúttal is bejárható. Szalajka-völgy látnivalói Szilvásvárad Heves megyében a Bükk-hegység lábainál találhatóturisztikai központ Egertől 30 km távolságra. Természeti látnivalói, és gazdagszabadidős tevékenységei miatt és könnyű megközelíthetősége miatt egyre többen érkeznek a településre. Kirándulás a Szalajka-völgyben (utazás, látnivalók, érdekességek) / Szilvásvárad, Magyarország - Mihály Gábor utazásai. A legnépszerűbb látnivalója kétségtelenül a festői 4, 2 km hosszú völgy. Szalajka-völgyi sétaút A Bükki Nemzeti Parkban található Szalajka-völgy, amely Szilvásvárad legfelkapottabb látnivalója, gyalogosan, vagy akár a Kisvasúton is bejárható. A Szalajka-völgyi tanösvény a Szalajka-patak mentén halad végig, a patakot, és az itt található pisztrángos tavat a völgy felső harmadában eredő két forrás táplálja. A patakon lévő hídon átkelve majd fél órás gyaloglással érhető el a parkoló és a büfé épülete.
1/27 fotó Fátyol-vízesés - Szilvásvárad 9. 8 253 értékelés alapján Bemutatkozás A Szalajka-völgy sokoldalú szépsége a Fátyol-vízesésben csúcsosodik ki igazán, így nem is olyan meglepő, hogy hazánk egyik leglátogatottabb kirándulóhelye. A Szalajka-völgy és a Fátyol-vízesés téli varázslata - videó » Közel és távol. A páratlan természeti képződmény Szilvásváradon várja a felfedező kedvű túrázókat, akik a menetrend szerint közlekedő kisvasúttal is eljuthatnak az úti célig. Története A csapadék és a mészkő együttes ereje hívta életre azt a 17 méter hosszúságú, lépcsőzetes vízesést, ami napjainkra már nem csak a Szalajka-völgy, de a Bükk vidékének is egyik legféltettebb kincse lett. Az elnevezés miértjeit homály fedi: egyesek szerint onnan ered, hogy a zubogó vízpermete fehér fátyolra emlékeztet, míg mások arra gyanakodnak, hogy a mésztufa csipkézettségében keresendő a válasz. A Fátyol-vízesés lépcsőin bukdácsoló patakot a Szikla- és a Szalajka-forrás táplálja, melyek jelentős szerephez jutottak a ma látható gátak és tetaráták kialakításában is. Mivel egyedülállóan szép példája a mészkiválásnak, a látogatók csak egy kerítés mögül csodálhatják meg a vízesést.
Rám-szakadék Ahhoz, hogy végigsétáljunk a Visegrádi-hegységben húzódó Rám-szakadékon egy kilométer hosszan, 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeni, helyenként magas, merőleges sziklafalak között. A szakadékon keresztülfolyó Rám-patak több helyen alakított ki zúgókat, vízeséseket. Ez Magyarország legnehezebben végigjárható túraútvonala, a mászást kihelyezett korlátok és létrák segítik. Viszont, ha egyszer ráveszitek magatokat, élményben nem lesz hiány. +1: A Miskolchoz tartozó Lillafüreden zubog alá Magyarország legmagasabb mesterséges zuhataga. A vízesést a Szinva-patak táplálja, amely eredetileg a Hámori-tóba torkollott, ám a Palotaszálló 1927 és 1931 közötti építésekor vizét elterelték, és a függőkert teraszos sétányrendszerével együtt a vízesést is kialakították. Vissza a többi friss hírhez – kattints IDE! (Nyitókép:)