8 years ago Az innovációs különdíjat idén az vörösiszap katasztrófa utáni újjáépítést végző Veszprémber Zrt., illetve a tervezésért felelős Kós... 9 years ago 2010 okt 4. Az ajkai vörös iszap tározó egyik kazettája kiszakadt! Vörösiszap katasztrófa devecser piac. 9 years ago Kolontár, és Devecser. 7 years ago Nincs hatósági felelős a gyanúsítottak között. Az ATV Start vendége Simon Gergely a Greenpeace Közép-Kelet európai... 9 years ago Az ajkai vörösiszap katasztrófa olyan emberéleteket is követelő ipari szerencsétlenség és környezetkárosító katasztrófa, amit az... 4 years ago A bíróság első fokon úgy döntött, nem bűnös a vörösiszap-per 15 vádlottja.
Az országgyűlési választás igazi tétje, hogy merre megy tovább Magyarország április 3. után – fogalmazott a pénzügyminiszter csütörtöki pápai fórumát megelőző sajtótájékoztatóján. Varga Mihály kiemelte: az a kérdés, hogy visszafordul-e abba az irányba Magyarország, amelyet 2010-ben maga mögött hagyott, vagy pedig folytatódik az az építkezés, amely az elmúlt évtizedet jellemezte. A 2010 előtti és utáni időszakot kell mérlegre tenni – mondta. Közölte: sok veszély veszi körbe Magyarországot – a migráció, az Ukrajnában zajló háború és a koronavírus-járvány – ezért is van szükség olyan stabil kormányzásra, amely az elmúlt években már bizonyított. Megrázó képekkel emlékezünk a napra, amikor a vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert, és Somlóvásárhelyet | hirado.hu. A pénzügyminiszter elmondta: a családtámogatások széles köre épült ki Magyarországon, amely segíti a gyereket vállaló, nevelő családokat, az otthonteremtési kedvezményekkel pedig könnyebben lehet lakáshoz jutni. Felsorolta azt is, hogy miként segíti a kormány az adórendszer átalakításával a fiatalokat, a családosokat és a munkaadókat. Varga Mihály közölte: a 2010 előtti 3, 7 millió ember helyett 4, 7 millió ember dolgozik.
A Mal Zrt. egykori műszaki igazgatóját két év szabadságvesztéssel sújtotta, felfüggesztett fogházat szabott ki hat vádlottnak, volt, aki pénzbüntetést, más megrovást kapott. Öt vádlottat felmentett. Németh Miklós tanácsa egyébként ugyanazt állapította meg, amit már a veszprémi bíróság is kimondott: a gátszakadást talajtörés okozta. Ehhez a Győri Törvényszék még hozzátette, hogy ez tervezői, kivitelezői hiányosságokra és hatósági mulasztásokra is visszavezethető. Csakhogy a kazetta állapotát ellenőrző és abban hibát nem találó hatóság képviselői közül senkit sem ültettek a vádlottak padjára, ahogy a tervezőket és a kivitelezőket sem. Németh Miklós szerint a katasztrófához a vádlottak mulasztása is hozzájárult, ugyanis a gátszakadás lehetőségére figyelmeztető jelekkel nem foglalkoztak. A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Varga Mihály: A választás tétje, merre megy tovább az ország | hirado.hu. (MAL Zrt. ) Ajka melletti tározójának átszakadt gátja 2010. október 6-án. Fotó: H. Szabó Sándor /MTI Bánáti János, az elsőrendű vádlott ügyvédje azt hangsúlyozta: már a tervezés folyamatában megkezdődött a tragédiához vezető folyamat.
A bíróság tíz ember, köztük az első- és másodrendű vádlott bűnösségét mondta ki. Az első- és a másodrendű vádlottat, a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Öt vádlottat felmentettek (Fotó: MTI/Krizsán Csaba) Vádlottak a vörösiszapper másodfokú eljárása ítélethirdetésén a Győri Ítélőtáblán 2019. december 13-án. Súlyosbította a másodfokon eljáró táblabíróság az első fokon eljáró Győri Törvényszék bűnösséget megállapító ítéletét. Eszerint az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. egykori vezérigazgatóját négy év, a másodrendű vádlottat, D. Devecser Vörösiszap Műholdkép | Vörösiszap - Blikk. Józsefet – a cég egykori műszaki igazgatóját – három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Az ötödrendű vádlottat két és fél év börtönbüntetésre ítélte (Fotó: MTI/Krizsán Csaba) Érdekes lehet számodra:
Akik maradtak, máig magukban hordozzák a tragédiát. Borítókép: Légi felvétel a katasztrófáról. A Kolontár lakóit "védő" terelőgát (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor) A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
A vörösiszapper másodfokú tárgyalása legkorábban az év végén vagy a jövő év elején várható – írja a Magyar Hírlap.
Kovács Zoltán (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője felidézte, hogy a katasztrófát követően a kormány nagyon gyorsan cselekedett, 30 milliárd forintot költve a helyreállításra, amelyből megújulhatott a tárgyi és a természeti környezet. Minden igyekezet ellenére az érintettek lelki békéjét a legnehezebb helyreállítani, hiszen tudni akarják, hogy kik a felelősek a történtekért, akik a mai napig sincsenek megnevezve – fogalmazott az államtitkár. Tíz ember meghalt, 286-an megsérültek, 4 ezer hektárt elöntött a vörösiszap, amelyből ezer hektáron mezőgazdasági termelés folyt – emlékeztetett Kovács Zoltán. Kovács Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára beszédet mond a vörösiszap-katasztrófa ötödik évfordulóján tartott megemlékezésen Kolontáron október 4-én. Jobbra Tili Károly polgármester. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Kiemelte, hogy nagyon erős országos és nemzetközi összefogás jött létre a katasztrófát követően, új házak épültek, a mezőgazdasági károkat megtérítette az állam, új utakat, csatornát, sportpályát, orvosi rendelőt kapott a település – sorolta az államtitkár, rámutatva arra is: az emberi életeket, a régi emlékeket, fényképeket azonban már nem lehet visszahozni.
3. Az aradi tizenhármak valójában tizenheten voltak. Ormai Norbert ezredest még augusztus 22-én akasztották fel Aradon. Kazinczy Lajos honvédezredest, Kazinczy Ferenc fiát október 25-én végezték ki. Ludwik Hauk osztrák származású honvéd alezredest tulajdonképpen a bécsi forradalomban játszott szerepéért ítélték el még távollétében 12 év fogházra. Végül a hadbíróság úgy döntött, hogy nem bécsi forradalmárként, hanem honvédtiszti tevékenységéért kell felelnie. 1850. február 19-én akasztották fel. 4. Lenkey János honvédtábornok volt az egyetlen aradi vértanú, aki nem a bitófán vagy a kivégzőosztag előtt fejezte be földi pályafutását. A Világosnál fogságba esett Lenkey pere az aradi vértanúkéval egy időben zajlott. Az ítélethozatalra ügyében azért nem került sor, mert a tábornok elméje időközben megbomlott. A felfüggesztett eljárás azonban nem jelentett szabadságot, Lenkey az aradi vár börtönében hunyt el 1850. Az aradi vértanúk emléknapja – Napigyümölcs. február 8-án. 5. Az aradi kivégzőosztag 12 főből állt, így minden elítéltre három ítéletvégrehajtó jutott.
Az aradi tizenhárom vértanú emlékműve Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is. Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Knezić Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Lenkey János, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József és Török Ignác perének ítéletét 1849. 12 aradi vértanú neveu. szeptember 26-án hozták meg. Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak annak helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helyiséget bezártak.
Az emlékmű egy mesterséges domb tetején álló obeliszk. Egyik oldalán az 1849. október 6. dátum szerepel, a többi oldalon a tizenhárom aradi vértanú neve kivégzésük sorrendjében. Az emlékmű a vár közelében van, a 13 vértanú téren (Piaţa 13 Martiri), méltatlanul sportpályákat alakítottak ki a közvetlen közelében és a lépcsőket lelátóként használják. 1871-ben az Aradi Honvédegylet felállított egy terméskőből készült emlékoszlopot a vár alatti zsigmondházi mezőn, a kivégzés helyszínén. 1874-ben a vesztőhelyi emlékoszlopot megmagasították egy gúla alakú oszloppal. Tíz tény a 13 aradi vértanúról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 1881-ben közadakozásból az emlékoszlopot egy obeliszkre cserélték; ez Budapesten Jablonszky Vince műtermében készült. Az obeliszk alapjában a vértanúk földi maradványait őrizte. "Csak harmadik változatában, 1881-ben épült meg az az emlékmű, amely ma is a helyén áll. A mesterséges domb, melyre 15 lépcső vezet föl, kiemeli a síkságból a sötétszürke gránitból készült obeliszket. Egyik oldalán a gyásznap dátuma: 1849. október 6., a másikon a tizenhárom honvédtiszt neve, kivégzésük sorrendjében.