Meghalt Hankiss Ágnes, magyar pszichológus, politikus, a Fidesz korábbi európai parlamenti képviselője – közölte az MTI. Hankiss Ágnes 1950. március 7-én született Budapesten. Édesanyja Köves Erzsébet, aki a Nagy Imre-perben meggyilkolt Losonczy Géza titkárnőjeként került száműzetésbe, az akkor hatéves Ágnes kislányával, a romániai Snagovba (később sokáig a Rakéta Regényújság szerkesztőjeként dolgozott). Édesapja Erdős Péter újságíró, popmenedzser, akit zsidó származása miatt 1944-ben Borba, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba deportáltak, ahonnan épségben hazatért. Hankiss ágnes betegsege. Hankiss Ágnes, a fővárosi Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségizett francia tagozaton, majd az ELTE Bölcsészettudományi karán 1973-ban klinikai pszichológiából diplomázott, rá egy évre pedig megszerezte bölcsészdoktori címét társadalom-lélektanból. Ezután csaknem tíz évig társadalom-lélektant tanított alma matere jogtudományi karán. 1989-ben A Jövő Irodalmáért díjat, 1992-ben József Attila-díjat kapott. 1990 és 1994 között képviselő a fővárosi önkormányzatban, ahol a Kulturális, valamint az Emberi jogi és kisebbségi Bizottságok tagja.
Létrejött a Hankiss Ágnes Intézet Hankiss Ágnes Intézet néven folytatja tovább tevékenységét a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Hamvas Béla Kultúrakutató Intézete. Az intézet március 7-től alapító igazgatója után a Hankiss... NEKED AJÁNLJUK Videó Michael Bublé a brit lista élén! A többszörös Grammy-díjas kanadai zenész-dalszerző legújabb albuma, a Higher vezeti a héten Nagy-Britannia albumlistáját. Ez Bublé ötödik lemeze, amellyel sikerül az első helyre kerülnie a... Akár ez is tetszhet KAPCSOLÓDÓ A többszörös Grammy-díjas kanadai zenész-dalszerző legújabb albuma, a Higher vezeti a héten Nagy-Britannia albumlistáját. Habár a legtöbbünk, ha meghallja Manchester város nevét, általában egyből a Manchester Unitedre, az angolok híres és eredményes focicsapatára asszociál, az északnyugat-angliai nagyváros egy-egy szuper... Elhunyt Hankiss Ágnes: otthonában érte a halál - Hírnavigátor. A Magyar Cukrász Ipartestület tizenhatodik alkalommal hirdette meg a "Magyarország Tortája" versenyt augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére.
2019 decemberétől haláláig volt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja.
Bár kritikai észrevételeket is kapott, a 19. század második felétől, sőt a 20. században is több zeneszerző idézte vissza a mű egy-egy motívumát, leginkább kezdődallamát. Mindez szép kifejeződése annak, hogy a Szózat dallama elfogadottá, a vers mondanivalójával együtt a magyarság megtartásának, fennmaradásának hangzó jelképévé vált. Vörösmarty Szózatának hangvétele széles látókörű, kifejezi, hogy bárhol a világon lehetünk magyarok. Dinamikus, a cselekvő ember, a tetterő éneke. Örökérvényű sorait Egressy Béni verbunkos zenére épülő és a korhangulatot jól megragadó zenéje felerősíti. Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője, Erkel verseny- és munkatársa. Az előlap fő motívumaként Vörösmarty Mihály félalakos ábrázolása (melyet Barabás Miklós festménye ihletett) jelenik meg nemzeti lobogóval a háttérben. Bal oldalon Magyarország címere, jobb oldalon a Szózat eredeti kéziratából vett idézet és a költő kézjegye látható. A hátoldal központjában a Szózat zeneszerzőjének, Egressy Béninek a félalakos ábrázolása jelenik meg, melyet szintén Barabás Miklós festménye ihletett, háttérben az egykori Nemzeti Színház épületével, ahol a darab ősbemutatójára került sor.
A május 30-i bemutatón Erkel Szózat át a színház férfikara énekelte, nem tudjuk, hány szólamban, kísérettel vagy anélkül. Ez a változat nem maradt fenn, a novemberben Teleki Sándor grófnak dedikált vegyeskari, kíséretet nem tartalmazó kézirat pedig máig ismeretlennek számít annak ellenére, hogy az 1930-as években megjelent Gyalui Farkas Teleki-életrajzában. A közönségnek több mint négy évet kellett várnia, hogy Erkel végre "megajándékozandja" a nyomtatott kiadással, mégpedig átdolgozott, javított formában. Kottája az L. F. Witt által szerkesztett Pester Album ban jelent meg, egyetlen énekszólamra, zongorakísérettel (1904-ben ugyanennek a kézirata is előkerült hagyatékból, 1847. Egressy Béni, a Szózat megzenésítője - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál. áprilisi datálással). A 20. századra mindhárom változat a feledés homályába merült: a férfikari, a vegyeskari és a zongorával kísért szólóénekes egyaránt. Erkel Szózatának kezdete a Pester Albumban Bárdos Lajos volt az 1985-ben, aki Erkel Szózat át felélesztette Csipkerózsika-álmából. Bizonyára nem ismerte a Telekinek dedikált ős-változatot, vagy nem tartotta megfelelőnek.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
1837-ben az akkor megnyíló Pesti Magyar Színházhoz (a később Nemzeti Színházhoz) szerződtek, ahol Béni a kórusban énekelt, s kisebb énekes és prózai szerepe-ket is játszott. 1838-ban, hogy énekhangját és technikáját csiszolja, gyalogosan Milánóba ment, ahol az ének-leckék mellett az olasz színjátszást is tanulmányozta, s tökéletesen megtanult olaszul. A Szózat megzenésítésének 175. évfordulója | stephansnumismatic.eu. Hazatérve a színészetet zeneszerzői és szövegírói munkával váltotta fel, olasz, német és francia nyelvből fordított operai és népszínműszövegeket, összességében 19 opera és 60 népszínmű, illetve vaudeville (francia zenés bohózat) szövegét ültette át magyarra. 1840-ben Erkel Ferenc Bátori Mária című operájának, majd a Hunyadi Lászlónak is ő írta a szövegkönyvét – érdekesség, hogy az opera 1844-es bemutatóján Egressy énekelte Rozgonyi királyi hadnagy szerepét. 1843-ban Bartay András, a Nemzeti Színház igazgatója pályadíjat tűzött ki Vörösmarty Mihály Szózat című művének megzenésíté-sére, s a húsz aranyat Egressy Béni nyerte meg zenéjével. Egy évvel később Kölcsey Himnuszára írtak ki pályázatot, amelyen Egressy munkája is elismerésben részesült, ám a pályadíjat Erkel Ferenc zenéjének ítélték.
E jeles munkák mellett Egressy nevéhez fűződik számos Petőfi-költemény megzenésítése is (A virágnak megtiltani nem lehet, Alku, Ez a világ amilyen nagy, Fürdik a holdvilág, Ezrivel terem a fán a meggy), amelyek némelyike népdalként terjedt el. Írt zongoradarabokat is, ezeknek néhány motívumát később Liszt Ferenc és Brahms is feldolgozta. Az 1840-es években fiatal és tehetséges cigányzenészekből zenekart alakított, saját költségén képezte, etette, ruházta őket, s hatalmas sikerrel léptek fel a Nemzeti Színházban és külföldön. A szabadságharc alatt ez a zenekar Sárközi Ferenc prímás vezetésével szórakoztatta a front mögött a honvédeket. 1848. március 15-én Petőfi Nemzeti dalához szerzett zenét, amelyet a Nemzeti Színházban Szerdahelyi József kórusátiratában adtak elő. A szabadságharc idején bátyja példáját követve ő is beállt honvédnek. 1849 februárjában a kápolnai csatában láblövést kapott, lábadozása idején zsoltárokhoz írt zenét, s orgona átiratokat szerkesztett. Így érte főhadnagyi kinevezésének híre, mire nyomban Komáromba utazott, ahol Klapka György tábornok a II.