A hazai színházi élet több jeles képviselője is közreműködik a műsor megvalósításában, valamint ahogy az már szokás, színpadra lépnek Dunakeszi büszkeségei, kulturális és művészeti csoportjai, többek között az Et vie Danse tánccsoport, akik rendszeres résztvevői nem csupán a helyi, de az országos művészeti rendezvényeknek is, valamint közreműködik az Egyesített Dunakeszi Férfikar is. A gálaműsor zenei aláfestéséről a Váci Szimfonikus Zenekar gondoskodik. Az ünnepi műsor felvezetéseként, 19 órától térzenei koncertet adnak a Dunakeszi Koncertfúvósok, az est fénypontjaként pedig megtekinthetjük a hagyományos tűzijátékot. Ráadásul augusztus 20-a idén egy másik alkalomból is különleges lesz Dunakeszi életében, ugyanis fölavatjuk IV. Béla, városunk alapítójának szobrát is a Főtéren. Az ünnepi gálaműsorral kapcsolatos további részletekért kövesse figyelemmel a Dunakeszi Programiroda hivatalos Facebook oldalát!
1945 után augusztus 20-át egyházi ünnepként 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, az akkor több százezer embert vonzó Szent Jobb-körmenetet a következő évben már betiltották. A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. A munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ra időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatályba léptetését. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította. A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.
Büszkeséggel tölt el, hogy a jövő generációja már egy olyan városban nőhet fel, ahol a Városhoz méltó közösség tér van, ahol lehetőségük van összegyűlni, találkozni, és amire ők is büszkék lehetnek. Főterünk, amellett, hogy a várossá, közösséggé válás szimbóluma is, városunk történetének bemutatását is szolgálja. Talán nem véletlen, hogy helyszíne az egykori piacnak is helyet adó Dózsa György tér, amely kezdetektől az akkori falu központja is volt. A térépítészeti elemekben szintén többször megjelenik a történetiség. A tér közepén található 18 méter átmérőjű időspirálon Dunakeszi történelmének főbb állomásait örökítettük meg. Olyan kulcsfontosságú elemeket, mint például IV. Béla adománylevelének vagy Dunakeszi várossá válásának időpontját. Látogassanak el augusztus 20-án a Főtérre, és az előadás előtt tekintsék végig Dunakeszi történelmének egyes állomásait! Ünnepeljük együtt az államalapítás évfordulóját, városunk főterének létrejöttét, és tekintsük meg közösen helyi művészeink, diákjaink részvételével a nagyszabású, ünnepi előadást!
Az Aranyvonat 1938-ban járta az országot, meghatározott útvonalakon, minden héten 1-3 napon át. (1939-ben is közlekedett, 1941-ben és 1942-ben csak néhány állomást érintett. ) Menetrendjét plakátokon, újságokban tették közzé, a nagyobb helyeken külön programfüzetet nyomtattak. Huszonkét magyar városban emelték ki, és tették ki közszemlére a Szent Jobbot. Több helyen megállt (hosszabb-rövidebb ideig), másutt csak lassított, és az emberek fedetlen fővel, térdelve tisztelegtek a magyarság e fontos ereklyéje előtt – amelyet csak az üvegen keresztül láthattak. A vármegye-határokon díszes küldöttség "vette át" és kísérte az első, feldíszített állomásra az aranyvonatot. Kiemelt figyelmet érdemel (és a résztvevők magas fokú együttműködéséről tanúskodik), hogy a hosszú országjárás során szinte egyetlen, a Szent Jobbhoz kapcsolódó incidens sem történt. Az aranykocsi – jelenlegi ismereteink szerint – a magyar vasúti kocsi és mozdonyállomány jelentős részével együtt elpusztult a második világháború során.
Fedett terasszal, belső termeinkkel, játszósarokkal a gyermekeknek,... A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
Frissítve: augusztus 4, 2021 Nyitvatartás A legközelebbi nyitásig: 2 óra 33 perc Közelgő ünnepek Nagypéntek április 15, 2022 08:00 - 14:00 A nyitvatartás változhat Húsvét vasárnap április 17, 2022 Zárva Húsvéthétfő április 18, 2022 Munka Ünnepe május 1, 2022 Vélemény írása Cylexen Regisztrálja Vállalkozását Ingyenesen! Regisztráljon most és növelje bevételeit a Firmania és a Cylex segítségével! Ehhez hasonlóak a közelben Fóti Út 65-67., Dunakeszi, Pest, 2120 Fóti Út 65., Dunakeszi, Pest, 2120 Fóti Út 61/A, Dunakeszi, Pest, 2120 Fóti út 69, Dunakeszi, Pest, 2120 A legközelebbi nyitásig: 3 óra 33 perc Fóti út 59, Dunakeszi, Pest, 2120 Fóti út 71, Dunakeszi, Pest, 2120 Huszka Jenő u. 33/B, Dunakeszi, Pest, 2120 Huszka Jenő u. 16, Dunakeszi, Pest, 2120 Non-stop nyitvatartás Huszka Jenő Utca 16, Dunakeszi, Pest, 2120 Eisemann Mihály U. 33, Dunakeszi, Pest, 2120 A legközelebbi nyitásig: 7 óra 33 perc Kolozsvár u. 33/A, Dunakeszi, Pest, 2120 A legközelebbi nyitásig: 3 óra 3 perc Kolozsvár u.
mozi film Kincsem Herendi Gábor Nagy Efvin Petrik Andrea Márciusban érkezik a mozikba a Kincsem, Herendi Gábor rendezésében, Nagy Ervin és Petrik Andrea főszereplésével. Tovább (Kincsem - Herendi Gábor új filmje)
1991-től a BBDO Budapest reklámügynökség kreatív igazgatója majd, 1993-1995 között az Akció Reklámügynökség kreatív igazgatója volt. 1994-ben megalapította saját filmgyártó cégét a Skyfilm Stúdiót. A Valami Amerika rendezője. Magyarország eddig legnagyobb költségvetésből készült sikerfilmje, a Kincsem is az ő nevéhez fűződik. Számos díja mellett a Lora című filmjére megkapta a legjobb külföldi film díját is a Philadelphia Film Fesztiválon. Legújabb filmje a Toxikoma Szabó Győző színész droggal vívott küzdelmeit viszi vászonra. Producer 2021 Herendi Gábor új filmje, a Toxikoma, Szabó Győző azonos című önéletrajzi írásán alapul, mely a két főhős, a drogos alfahím (Szabó Győző szerepében Molnár Áron) és az istent játszó pszichiáter (Csernus Imre szerepében Bányai Kelemen Barna) egymásnak feszüléséről és baráttá válásáról szól. Rendező 2021 Herendi Gábor új filmje, a Toxikoma, Szabó Győző azonos című önéletrajzi írásán alapul, mely a két főhős, a drogos alfahím (Szabó Győző szerepében Molnár Áron) és az istent játszó pszichiáter (Csernus Imre szerepében Bányai Kelemen Barna) egymásnak feszüléséről és baráttá válásáról szól.
2017. február 23. - 19:43 ˆhirdetés Márciusban érkezik a mozikba a Kincsem, Herendi Gábor rendezésében, Nagy Ervin és Petrik Andrea főszereplésével. Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) mindenét elveszítette a szabadságharc után. Céltalan, kicsapongó életet él, amikor egy nap megjelenik élete nagy lehetősége, Kincsem, a csodaló, amivel sikert sikerre halmoz az európai lóversenypályákon. A sors tálcán kínálja neki az elégtételt; nemes küzdelemben győzheti le ősi ellenségét, von Oettingen bárót (Gáspár Tibor). Egyre durvuló rivalizálásukat azonban bonyolítja, hogy Ernő menthetetlenül beleszeret Klara von Oettingenbe (Petrik Andrea), apja gyilkosának lányába. Vajon mi lesz végül számára a fontosabb, a szerelem vagy a bosszú? KINCSEM ELŐZETES Elolvasok még egy cikket
Miután a hétvégén lehagyta Herendi Gábor Toxikoma című filmjének nézőszámát, és már 112 ezer néző látta. Bár a bemutató hétvégéje óta meredeken esik a nézőszáma, még így is az év legnézettebb filmje jelenleg az ElkXrtuk: a premier után 48, most pedig további 44 százalékkal esett vissza azok száma, akik csütörtöktől vasárnapig – azaz a mozik legforgalmasabb időszakában – megnézték a Gyurcsány-filmet, de már 112 ezer fölött jár a nézőszáma a hétvégi 13 970 nézőt is beleszámolva. A hétvége legnézettebb filmje az Örökkévalók című szuperhősmozi lett, erre csaknem 68 ezren ültek be. Érdekesség, hogy a adatai alapján az Örökkévalók bevételét elosztva a nézőszámmal 1700 forintos átlagos jegyár jön ki, míg az ElkXrtuk esetében ez a szám már csak 1300 forint, ami utalhat akár az ingyenes vetítésekre is, de arra is, hogy több olcsóbb művelődési házban vagy kisebb vidéki moziban is műsoron tartják a filmet. Ezzel a nézőszámmal mindenesetre az ElkXrtuk vált 2021 legnézettebb magyar filmjévé: ez mindeddig Herendi Gábor Szabó Győző és Csernus Imre párharcáról szóló filmje, a Toxikoma volt.
A Klampár forgatókönyv-fejlesztés indulásának külön aktualitást ad, hogy Budapest ad otthont a vasárnapig tartó asztalitenisz világbajnokságnak. Forrás: Fotó: