Olvasd el 8 perc alatt szerző Bartos László 2021 augusztus 31. A tegnapi napon indult el új sorozatunk, ahol a Bajnokok Ligája összes csoportkörös együttesét megvizsgáljuk behatóbban. Szóba kerül az, hogy a múltban mit értek el, hogy jutottak el idáig, milyen keretük van és hogy mire számíthatunk tőlük csoportjukban. Bajnokok ligája csoport állás. Elsőként a B csoport favoritját vesszük górcső alá, következzen a Liverpool együttese! Bajnokok Ligája – Rövid történelem Nagyon gazdag múlttal rendelkezik a Liverpool együttese, a BEK-et és a Bajnokok Ligáját összesen hatszor hódították el, az elmúlt évtizedben kétszer is döntőbe tudtak kerülni, abból egyszer a végén ők örülhettek. Már első fellépésük alkalmával sokáig jutottak, az 1964/65-ös szezonban egészen az elődöntőig meneteltek. A következő jó eredményre tíz évet kellett várni, a szurkolók viszont bizonyára azt mondták: Megérte! Merthogy 1975/76-ban az UEFA Kupát, egy évvel később a BEK-et hódították el, sőt további egy esztendővel később címet is tudtak védeni. Nyertek még 80/81-ben, 83/84-ben is, aztán az újbóli címvédés nem sikerült, 84/85-ben 1-0-ra kaptak ki a Juventustól, de az a meccs nem amiatt maradt emlékezetes, hanem egy nagyon sajnálatos esemény miatt.
Kapcsolódó Bejegyzések
Sancho mellett Thomas Delaney sem a csapattal készül, őt a nyáron Sevillába értékesítették. A teljes keret: Kapusok: Gregor Kobel, Roman Bürki, Marwin Hitz, Luca Unbehaun Védők: Manuel Akajni, Dan-Axel Zagadou, Mats Hummels, Marin Pongracic, Soumaila Coulibaly, Raphael Guerreiro, Nico Schulz, Marcel Schmelzer, Thomas Meunier, Mateu Morey Bauza, Felix Passlack Középpályások: Emre Can, Axel Witsel, Abdoulaye Kamara, Jude Bellingham, Mahmoud Dahoud, Tobias Raschl, Gio Reyna, Julian Brandt, Reinier, Marco Reus, Thorgan Hazard, Ansgar Knauff, Marius Wolf Támadók: Erling Braut Haaland, Bonyell Malen, Youssoufa Moukoko, Steffen Tigges A kulcsember Számunkra itt nem volt kérdés. A Dortmund akkor repül, ha Erling Braut Haaland repíti őket. A norvég nem feltétlenül olyan csatár, akit ki kell szolgálni, rendkívüli gyorsasága, technikája révén saját magának is ki tudja kaparni a gesztenyét. Ő testesíti meg a komplex csatár fogalmát. Bajnokok ligája 2019/20 a-d csoport. Még csak 21 éves, legalább 12 jó éve lehet még a legfelsőbb szinten.
Fizikai réteg (Host to Network layer) ETHERNET, CSMA/CD MAC-cím Hálózati réteg (IP layer) IP cím IP beállítások ARP DHCP Szállítási réteg (Transmission layer) TCP és UDP portok Alkalmazási réteg (Application layer) DNS PGP TELNET EMAIL HTTP FTP Források
Másrészt az OSI modell támogatja a horizontális megközelítést. A TCP / IP kézzelfogható, míg az OSI nem. A TCP / IP a felső-alsó megközelítést követi, míg az OSI modell egy alulról felfelé irányuló megközelítést alkalmaz. Különbség az OSI és a TCP IP modell között A különbség - 2022 - Mások. Következtetés A fenti cikket illetően arra a következtetésre juthatunk, hogy a TCP / IP modell megbízható az OSI modellen, a TCP / IP-t használjuk a végpontok közötti kapcsolatra az adatok interneten keresztüli továbbítására. A TCP / IP robusztus, rugalmas, kézzelfogható, és azt is javasolja, hogy az adatokat hogyan küldje el az interneten. A TCP / IP modell szállítási rétege ellenőrzi, hogy az adatok megérkeztek-e, hibásak-e, vagy nem, az elveszett csomagokat elküldi, vagy nem, a nyugtázás érkezik vagy sem, stb.
Azokat a mechanikai és villamos eszközöket, illetve eljárásokat öleli fel a réteg, amelyek az adatok átviteléhez, az adatkapcsolati entitások közötti fizikai összeköttetés létrehozásához, fenntartásához és bontásához szükséges. (fizikai összeköttetés). A TCP/IP hivatkozási modellek A TCP/IP egy olyan réteges hálózati modell amely a világméretű hálózat, az INTERNET alapjául szolgál. Négy rétegből áll: Alkalmazási réteg (Application): Felhasználói és hálózati kapcsolatot biztosító programok. A TCP/IP modell - Informatikai jegyzetek és feladatok. Transzport réteg (Transport): Az OSI model szállítási-hálózati rétegének felel meg. A létesített és élő kapcsolat fenntartását biztosítja. Két rétegprotokollból áll: a Transmission Control Protocol (TCP), azaz a továbbítást szabályozó eljárásból és a User Datagram Protocol (UDP), mint összeköttetésmentes szállítási protokollból Hálózati réteg (Internet): Az OSI-modell hálózati rétegének felel meg, a csomagok útvonal kijelölését végzi a hálózatok között. Az üzenetvezérlő protokoll cím meghatározó eljárása az IP (Internet Protocol), a foglalt címet határozza meg.
E modell a számítógép-hálózatok õsének tekintett ARPANET, illetve annak leszármazottja, a világméretû internet hivatkozási modellje. Már a kezdetektõl fogva az volt a legfõbb tervezési szempont, hogy lehetõvé tegyék tetszõlegesen sok hálózat zökkenõmentes összekapcsolását. Ez az architektúra (2. táblázat [2. ]) – a két legjelentõsebb protokollja alapján- TCP/IP hivatkozási modell néven vált ismertté, amelyet elsõként Cerf és Kahn (1974) definiált. 1: TCP/IP és OSI modell áttekintése – ciscoworld.hu – CCNA és CCNP tanfolyamok. Alkalmazási réteg Szállítási Internetréteg Hoszt és hálózat közötti réteg 2. táblázat. A TCP/IP hivatkozási modell [2. ] Mivel az amerikai védelmi minisztérium (U. S. Department of Defense, DoD) erõsen aggódott amiatt, hogy akármelyik nagy értékû hoszt, router vagy hálózatok közötti átjáró (gateway) egy szempillantás alatt megsemmisülhet, ezért egy másik lényeges tervezési szempont az volt, hogy a hálózat az éppen folyó beszélgetések megszakítása nélkül át tudja vészelni az alhálózat esetleges veszteségeit. Az internetréteg Mindezen az elvárások olyan csomagkapcsolt hálózathoz vezettek, amely egy összeköttetés nélküli internetwork rétegen alapulnak.
A modell, amelyen a TCP / IP-t fejlesztik, másrészt egy olyan modell felé mutat, amely az internet körül forog. Az a modell, amelyen az OSI-t fejlesztették, elméleti modell, nem pedig az internet. Négy szint vagy réteg van a TCP kifejlesztésére. Ezek a rétegek közé tartozik a Link Layer, az Internet Layer, az Application Layer és a Transport Layer. Az OSI átjáró viszont hétrétegű modellen alapul. A hét réteg közé tartozik a fizikai réteg, a DataLink réteg, a hálózati réteg, a szállítási réteg, a munkamenetréteg, a bemutató réteg és végül, de nem utolsósorban az alkalmazásréteg. Az általános megbízhatóságot illetően a TCP / IP megbízhatóbb opciónak számít az OSI modell helyett. Az OSI modellt a legtöbb esetben hivatkozási eszköznek nevezik, mivel a két modell régebbi. Az OSI a szigorú protokollokról és határokról is ismert. Ez nem így van a TCP / IP-vel. Lehetővé teszi a szabályok lazítását, feltéve, hogy teljesülnek az általános irányelvek. A két módszer megvalósításánál a TCP / IP egy horizontális megközelítést alkalmaz, míg az OSI modell egy vertikális megközelítést alkalmaz.