A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területét az élőhelyek sokfélesége jellemzi. Az üde mocsárrétekhez, lápokhoz, nyílt vízterekhez és száraz gyepekhez kötődő változatos növény- és állatvilága jelentős értékekkel bír. A vízfolyásokat kísérő puhafás ligeterdők sűrűje és a vízszabályozás után fokozódó szikesedési folyamatok következtében kialakult szikes pusztaságok kontrasztja szemet gyönyörködtető. A jellegzetes felszíni formákban megnyilvánuló tájképi értékeit – a sarlólaposokat, az övzátonyokat, az egykori folyómedrekben visszamaradt morotvatavakat – elsődlegesen a környező vízfolyások munkájának, a későbbiekben pedig a Tisza szabályozásának köszönhetjük. A 19. század közepén a területet mezőgazdasági művelésbe vonták, ennek ellenére a természeti értékei máig fennmaradtak, ezért 1990-ben Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet néven, az 5/1990. Sikeres együttműködés eredményei a dél-borsodi gazdákkal - Hír - Novohrad-Nógrád Geopark. (VI. 18. ) számú KÖM rendelettel és a 232/TK/90 törzskönyvi számon védetté nyilvánították. Ekkor területe 4070, 4 hektárra terjedt ki, amit a 22/1997. (VIII.
Ezeknek a fajvédelmi intézkedéseknek egyik gyakorlati eleme az egyes állományok felmérése és az udvarló hímek felderítése, melyet a terepen szolgálatot végző természetvédelmi őrök végeznek el. Turista Magazin - Keresés. Mivel a haris szürkülettől hajnalig aktív, ezért a felmérések "kellemes" május-június éjszakai tevékenységek, melyeket az embermagasságú réten felzavart szúnyogok és a forró, párás közeg tesz felejthetetlenné. Az éjszakai kalandokat célszerű még az egyes rétek kaszálása, de legkésőbb június vége előtt elvégezni, mivel előfordulhat, hogy a madarak júliusban már nem szólnak, és így egész fészekaljak válhatnak a munkálatok áldozatává. A felmérések célja tehát, hogy minél pontosabban bemérjük az egyes szerenádozó kakasok éneklési pontjait, mely koordináták körül kerülnek kijelölésre a védőzónák, és ezeken belül a költés befejezéséig nem lehet kaszálni, így védve a fészkeket. Harisfelmérés (Fotó: Bodnár Katalin) A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet bővelkedik a harisok számára alkalmas élőhelyekben, mocsárrétekben, így minden évben elvégezzük a faj állományának felmérését.
A haris éneke: Költését tekintve igen érdekes madár, ugyanis a haris poligám faj, vagyis egy kakas több tojóval is párosodik. A hímek revírtartóak, a tojók az egyes revíreken belül építik fészkeiket növényi anyagokból, melyekbe 7-10, de akár 13 tojást is lerakhatnak május végén, június elején. A fekete pehelylabdára emlékeztető fiókák fészekhagyóak, tehát a kikelést követő rövid időn belül képesek követni anyjukat, röpképességüket azonban majd csak az ezt követő egy hónapban érik el. Addig is elsősorban állati eredetű táplálékukon cseperednek. Arról kevés információ van, hogy a hímek őrzik-e a párosodás után a revíreket, vagy, hogy hány tojó tartozhat egy-egy kakashoz, mely izgalmas titkok még feltárásra várnak. A haris hazánkban sajnos ingadozó állománnyal bír, melynek fő okai az élőhelyeinek beszűkülése, a nem megfelelő körültekintéssel végzett mezőgazdasági tevékenységek és az egyre fokozódó csapadékszegénység. Más szavakkal a modern, intenzív mezőgazdaság egyik nagy vesztese. BOON - Gémfélék a Szinvában. A haris elsősorban a mélyebb fekvésű kaszálórétek földön fészkelő faja, így ezeken az élőhelyeken a gépi kaszálás jelenti számára a legnagyobb veszélyt, aminek ideje egybe esik a költési időszakkal.
Nemcsak a fokozottan védett madárfaj állománynagyságának vizsgálata érdekében, hanem alkalmankénti veszélyes fészkelőhely választása miatt is. Ennek köszönhetően a tiszadorogmai Csetreng dűlő mellett lévő belvízfoltos gyepen két fészkelést is észleltek. Így később a gazdálkodó értesítését követően már "csak" a fészek pontos helyét kellett meghatározni. A bejelentett kaszálás közeledtével a természetvédelmi őrök megvizsgálták a fészkelés állapotát. A költések közül az egyik ismeretlen okból meghiúsult. A másik pár viszont sikeresen kikeltett 3 fiókát, amik a gazdák együttműködésének köszönhetően ki is repültek. Mivel tipikus élőhelyei egyébként is értékes, megritkult növénytársulásoknak adnak otthont, a látványos madár védelmével más ritka állat- és növényfajok védelmét is segíthetjük. Magyarországon május és szeptember között lehet megfigyelni, a telet Afrikában tölti. (Fotó: Seres Nándor) A gyepet hasznosítókkal történt egyeztetés után nem volt szükség védőzóna kijelölésére, mert a gazdák felajánlották a kaszálás megkezdésének átütemezését későbbi időpontra.
Amikor a környező tavak befagynak, a ritkán látott nádi madarak is betelepülnek Miskolcra. Nagy, fehér madarak jelentek meg télen a Szinva diósgyőri szakaszán. Sokan látták őket a II. János Pál pápa tér felduzzasztott részén is. Többen fotót készítettek a szépséges madarakról, és a képek felkerültek a közösségi oldalra. Ott pedig a kommentelők találgatni kezdtek, hogy vajon kócsagot vagy gémeket látnak-e. Kiderült, mindkét tábornak igaza van. Somoskői Pétertől, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportjának alelnökétől ugyanis megtudtuk, hogy a kócsag is gémféle. A teljesen fehér színűt hívjuk nagy kócsagnak, a sötétebb, szürkés árnyalatút pedig szürke gémnek. Összeírták – Mindkét madár megtalálható a Szinva környékén. Sőt olykor a fekete színű kormoránt is látjuk, de ebben az évben nem jött be a városba, mert nem fagytak be teljesen a környékbeli tavak. Épp az elmúlt héten volt patakbejárásunk, melynek során összeírtuk, hogy milyen és mennyi madár él a Szinva környékén és a medrében.
Mert a haris kiszorulása a nehéz munka végét is jelenti. Ekkor az emberek fölmarkolnak egy marék füvet, végig törlik a kasza pengéjét és aztán megfalatoznak. Akinek családja van, elvon a szájától egy-két falat kenyeret, hogy hazavihesse apró cselédjének, mint "madárlátta kenyeret" Jó szívre mutató szép szokás ám ez! " (Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról) Haris védelem Magyarországon A szántóföldi kultúrákban az ott végzett talajművelő munkák fenyegetik, de egyedszámának csökkenéséhez hozzájárul az is, hogy a trópusi Afrikában és vissza vezető útja során ez a faj is számos alkalommal esik áldozatul az illegális vadászatnak. A harist veszélyeztető tényezők elhárítására, illetve mérséklésére azonban a természetvédelem több preventív megoldást is kidolgozott. Ezeknek a fajvédelmi intézkedéseknek egyik gyakorlati eleme az egyes állományok felmérése és az udvarló hímek felderítése, melyet a terepen szolgálatot végző természetvédelmi őrök végeznek el. Mivel a haris szürkülettől hajnalig aktív, ezért a felmérések "kellemes" május-június éjszakai tevékenységek, melyeket az embermagasságú réten felzavart szúnyogok és a forró, párás közeg tesz felejthetetlenné.
Utóbbihoz a korábbinál alacsonyabb súlypont is hozzájárul, ami a 45 milliméterrel alacsonyabbra épített erőátviteli rendszernek is köszönhető. Az olasz újdonságokat különleges "Hybrid" jelvények és feliratok, valamint a speciális "harmatzöld" fényezésük különböztetik meg a testvéreiktől. Ráadásul most először az 500-as és a Panda egy egyedi sorozatban is kapható lesz, s a fentebb említett stílusjegyek mellett az exkluzív Hybrid Launch Edition még SEAQUAL®YARN üléskárpitokkal is büszkélkedhet. Ennek előállítása során a tengerből összegyűjtött műanyag hulladékot hasznosítják újra, kielégítve a környezetvédelemre is odafigyelő FIAT-tulajdonosok elvárásait. A fenntartható városi vezetéshez és mobilitáshoz nagyban hozzájáruló FIAT 500 és Panda Hybrid az idei év februárjában, márciusában kerül a kereskedésekbe, ám már most rendelhetők a Hybrid Launch Edition sorozatok. Fiat Panda | Schiller Autó Család. És még egy kis figyelmet kérünk a végén: még az idén megérkezik az új, teljesen elektromos 500-as is! Viszontlátásra!
Ez a kivitel összkerék-hajtással is rendelhető lesz. Az utolsó modell a Sport – a grafitszürke autó – amihez 16-os, sportos kiállású felnik járnak, és kevesebb rajta a fekete műanyag. Ehhez rendelhető külön csomagban sötétített üvegezés és vörös féknyergek is – ez utóbbi finom utalás a Panda legkomolyabb 100 HP változatára. Ezeken kívül néhány belső téri anyag és kárpit jelent még újdonságot, de valószínű, hogy ez afféle búcsúnak tekinthető. Legalábbis attól a Pandától, amit ma ismerünk. Ha minden igaz, néhány éven belül, a Peugeot-tól beszerzett alapokra új, nagyobb méretű, drágább Fiat modellek várhatók. Nem kizárt, hogy azok közt is lesz Panda nevű, de azt már új filozófia szerint tervezik, egyértelműen tehetősebb közönség számára.
0 literes, háromhengeres Firefly erőforrás rejtőzik, egy 12 voltos szíjhajtású indítómotor generátorral (BSG) és egy 11 Ah-s lítium ion akkumulátorral kombinálva. A mild-hybrid hajtáslánc az üzemanyag-hatékonyság növelése mellett körülbelül 20, illetve 30 százalékkal (Panda Cross) csökkenti a CO2 kibocsátást a régi 1. 2-es 69 lóerős FIRE egységhez képest, természetesen a teljesítmény csökkenése nélkül. Ugyanis a közvetlenül a 70 lóerős belső égésű motorhoz kapcsolódó BSG rendszer fékezésnél, lassulás közben képes visszanyerni a mozgási energiát, majd eltárolja azt a lítium-ion akkumulátorban. Stop&Start üzemmódban pedig felhasználja a motor újraindításához, illetve támogatja vele a gyorsítást. A technológia azt is lehetővé teszi, hogy 30 km/h-s tempó alatt a benzinmotor leálljon, ilyenkor – vitorlázó üzemben – a lítium-ion akkumulátor látja el a jármű elektromos rendszereit. A Panda és az 500 Hybrid a mild-hybrid hajtóművet egy új hatfokozatú manuális sebességváltóval (C514) kombinálja, melynek működése ugyancsak pozitív hatással van az üzemanyag-fogyasztásra illetve az autók mozgékonyságára.