2017. március 24. Félszáz vetélkedővel a háta mögött 3 alkalommal is résztvevője volt az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Versenynek Árva Hédi. A debreceni középiskolásból e vetélkedő hatására biológia szakos hallgatóvá lett szegedi egyetemistát a versenyszellem kialakulásáról és hatásairól, a tudományterületek kapcsolatairól is kérdeztük. 2017. március 16. Pleskonics András, Plesi, avagy Dr. Rock – aki egy kicsit is jártas a szegedi zenei élet területén, annak feltételezhetően ismerősen csengenek ezek a nevek. Plesi 11 éve jegyzi az általánosan művelő tantárgyak körébe sorolt Rocktörténet nevű kurzusát a Szegedi Tudományegyetemen, minden szemeszterben óriási az érdeklődés a kurzus iráeskonics Andrással a klub 5 éves fennállása alkalmából beszélgettünk. 2017. március 10. Negyedik állomásához érkezett az SZTE Alma Mater és a ZMK közös Brahms hangversenysorozata. A ZMK művészei a Kar Fricsay Ferenc hangversenytermében mutatkoztak be, az est házigazdája, ismét Marton Árpád, újságíró, kritikus volt.
Az Orosházi Juhász Balázs Gyűjtőklub Évkönyve 1986-1988 [antikvár] Balogh Ferentz, Balogh György, Beck Zoltán, Brestyánszky Béla, Csizmadia Lajos, Dr. Borszéki (Buzeskó) Antal, Dr. Hévvízi Sándor, Dr. Kiss A. Sándor, Dr. Krupa András, Dr. Zilahi Lajos, Elek László, Farkas Elemér, Fülöp Béla, Gyenge Antal, ifj. Sain Márton, Kalmár Pál, Kiss Horváth Sándor, Kiss Horváth Sándorné, Kiss Imre, Nagy Gyula, Pados Pál, Pleskonics András, S. Szabó Ferenc, Sain Márton, Sándor Antal, Sin Lajos, Sitkei József, Szemenyei Ádám, Tóth Kálmán, Török Barnabás, Varga Gáborné, Verasztó Antal Szállítás: 3-7 munkanap Antikvár Egy kisváros a maga létét sokféle módon megélheti. Lehetséges mód a tényszerű létezés, belesimulva a nagy egészbe, s ily módon csak egy éléstér a polgárok számára az ittlevés. Van más lehetőség is, történetesen az, amikor a sajátosan formálható, a polgárok...
Fülöp Tímea 2020, november 5. 17:36 Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki Pleskonics Andrást, a rocktörténelem szegedi mindentudóját Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki Pleskonics Andrást, szegedi tanárt, újságírót, rádiós szerkesztőt, kulturális szervezőt, a Szegedi Tudományegyetem legendás rocktörténelem kurzusának…
2013 aug 29 / #szeged Ezen a héten is a megszokott időben – pénteken este 7 órakor – jelentkezik a Szegedi Panoráma a Telin Televízióban. tovább: Tóth István és Pleskonics András a Telinen Szentes - Szegeden a Rendezvényházban tartották a Citerazenekarok Minősítő Találkozóját, … Nagymágocs - A norvég Smash Fabric Recordshoz szerződött a nagymágocsi… JEGYZET - ˝Polgármester úr, kinyílott-e már a pitypang? ˝ tovább: Csak… Az észak-koreai tüzérség ágyúzott kedden egy dél-koreai szigetet - jelentette… reklámfelület kiadó Google hírdetés
Volt már szó jazz, punk, soul, és country műfajokról. A tantárgy azonban minden félévben másik korszakot, műfajt mutat be, immár nyolc éve. → A zenészek megtanultak zenélni, mi tanuljunk meg zenét hallgatni! Pleskonics András Plesi, a mi Szegedi Rocktudósunk megint kitalált valamit. Más formában tálalja a publikumnak a zene élvezetét. Kétheti rendszerességgel tart egy egyetemes zenei világokat bejáró előadássorozatot, ZENEHALLGATÁS – KULTÚRA – előadás és önismereti játék sorozat címmel, középiskolás és egyetemista fiataloknak. és mindenkinek, aki szereti a zenét. → Mégpedig a Szegedi Tudományegyetem Rocktörténet kurzusán. Sokadik éve vehető fel Pleskonics András rocktörténelmi tantárgya, és népszerűsége töretlen. Sokat beszélgettünk már Plesivel rádióban, és színpadon is arról, mennyire fontos ez a téma. Most nem is erről lesz szó. A nyári szünet után ott folytatódik a történet, ahol abbamaradt. A hatvanas és hetvenes évek zenéje kerül jelképesen nagyító alá. → A weboldalon a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket használunk.
Ő azonban azt találta ki, hogy az erdők-mezők élővilágának bemutatásához Beethoven hatodik szimfóniáját használja majd fel. "A tanárokat minden szakon képezni kellene arra, hogy vigyenek zenét az órákra. Egy ének-zene órán elengedhetetlen lenne, hogy ne csak a tanárnő dalolja a Szánt a babámot, de a muzsika nem idegen a természettudományoktól sem, a Kraftwerk például matematikai alapon komponálja a műveit. De csak általánosságban: ha egy órán halkan megszólal valamilyen zene, az máris jobb légkört teremt, mintha a gyerekeknek csak a tanár száraz szövegelését kellene kibírniuk" – magyarázta. Drogprevenciós előadásból nőtte ki magát a zenei világjárás A kurzus egy drogprevenciós előadásból nőtte ki magát tíz évvel ezelőtt, Pleskonics András a zenészek életével szemléltette volna a kábítószerek romboló hatását. "Meg akartam mutatni azt az értéket, amit a világ vesztett Jimi Hendrix vagy Janis Joplin halálával, elmesélni a gyerekeknek, hogy mennyire kiszolgáltatottá tette őket a drog. Nagyon beleástam magam a témába, úgy éreztem, a zenével sokkal többet el lehet mondani nekik, mint amit ez a téma enged.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát. Bogár János hóhér Nem található szabad kép. (? ) Bogár János hóhér a bitófához támasztott létrán állva várja az elitéltet a börtönudvaron Bogár és a hóhérsegéde a Markó utcai börtön udvarán Bogár kötelet igazít Bogár János (máshol: László, Imre, József) ( 20. század -? ) a magyar kommunista igazságszolgáltatás állami ítéletvégrehajtója. 1956-ra emlékezve - Csongrád Megyei Hírhatár. A népidemokrácia hírhedt hóhéra (a hóhér szó bajor-osztrák eredetű, "akasztó" jelentéssel) volt Bogár János főhadnagy. Hosszú éveken keresztül minden nap megjelent fekete ruhájában és fekete puha kalapjában a kivégző helyeken. Bogár egy nyilatkozata szerint a második világháborút követő első három esztendőben, csak ő egymaga több, mint háromezer embert akasztott fel. Tartalomjegyzék 1 Életrajza 2 Idézetek 3 Ismert segédei 4 Kivégzései 5 Külső hivatkozások Életrajza Idézetek "Az inkvizíció hóhéra még letérdelt a kivégzés pillanatában az elitélt előtt… Ma röhög a hóhér és eladja a kötelet.
A gyilkosságok sorozatát követte el másokkal. Vértől csepegő keze tüntette el a magyar politikai élet porondjáról Somogyit és Bacsót, ezt a két kiváló újságírót. Törvénytelenül halálra ítéltette és kivégeztette Bajcsy-Zsilinszky Endrét és hőslelkű társait. Kovarcz működése következtében hulltak el ezrek és ezrek ártatlanul gyilkos pártszolgálatosok keze által. Kovarcz Emil szellemének gyümölcse a tízezrek leölése volt. Az esküdtszéki terem közönsége feszült figyelemmel hallgatta az ítélet indoklását. Bogár János (ítélet-végrehajtó) – Wikipédia. Kovarcz halálsápadtan fogadta a népbíróság döntését, majd úgy ő, mint védője kegyelemért folyamodott. Abban a pillanatban, amikor a bíróság tanácskozásra vonult vissza, a terem közönsége hatalmasan tüntetett a tömeghóhér ellen. Pár perc múlva vonult be a népbíróság: - A népbíróság nem találta kegyelemre méltónak, kérelmét elutasította! – fordult a halálraítélthez az elnök. – Közlöm önnel, - folytatta, - hogy az ítéletet két órán belül végrehajtják. Kovarcz megtántorodott, fejét lehajtva, valamit mondani akart, de hang nem hagyta el a torkát.
A rögtönítélő bíróság elnöke zárt ülésen kihirdette a döntést, amely a halált hozta meg a vádlott számára. Adamecz-Németh cinikus nyugalommal fogadta a döntést, még semmi megbánást nem árult el arca. Összeszorított szájjal hallgatta végig a határozatot, majd az ügyész azon kérdésére, értesítsék-e hozzátartozóját, igennel felelt. Azután lekísérték a cellájába. Itt már várta Pethő Miklós fogházlelkész, aki az utolsó pillanatig mellette volt. Ugyancsak mellette tartózkodott védője, dr. Matavovszky István is. Adamecz-Németh látszatra higgadtan ült a fogházban és fél 11 órakor meggyónt és megáldozott. Kint az udvaron ezalatt közel 50 főnyi érdeklődő jelent meg, akik külön belépőjeggyel vehettek részt a szomorú aktuson. Háromnegyed tizenegykor megérkezett a kiküldött bíró, az ügyész, a rendőrség és a városi közigazgatás hivatalos kiküldötte, a fogház gondnoka, az elítélt védője, akik sorban elfoglalták helyüket. A rendről a kivezényelt karhatalom gondoskodott. A bitófa előtt állt fekete ruhában az ítéletvégrehajtó és várta, hogy teljesíthesse a parancsot.
Figyelt kérdés Egy történetet írok, és ebből idézek egy részletet: A parapszichológiai kutatásokon belül a karma törvényeit kutató csoport munkájáról volt szó. A kutatások eredményeinek az alapján, amikor egy ítéletvégrehajtó kivégzi az elítéltet, ez ugyanolyan karmikus következményeket von maga után, mintha csak egy közönséges gyilkosságot követne el. Az őt nem mentesíti, hogy csak a munkaköréből adódó kötelességét teljesíti, a munkáját végzi és eközben semmilyen személyes ok nem játszik közre. Ugyanis erre a feladatra nincs erőszakkal kötelezve, saját elhatározásból vállalta, így minden következményét viselnie kell. Más eset az, amikor az ember a tudta nélkül okozza valakinek a halálát, egy véletlennek köszönhetően, melyre nem volt befolyással. Ebben az esetben már mentesül a karmikus tehertől. Ez így megfelel a valóságnak? Ha nem, akkor pontosan hogyan van ez? Mekkora karmikus adósságot jelenthet egy ítéletvégrehajtó számára az, hogy akár több száz embert is kivégez a munkája során?
Abban érdekelt, hogy saját céljait elősegítve elferdítse a történelmi igazságot. Nagy Imre sem volt különb a Deákné vásznánál. Egy dologban azonban őszintén hitt: a szabad független Magyarországban, a Szovjetunió katonái nélkül, de a kommunisták vezetésével. Hogy mit értett nagy nemzeti célnak, az ma már kideríthetetlen, hiszen ebben a kérdésben a történészek sem tudnak egyöntetűen állást foglalni. Emlékezésünk pillanatában tekintsük át életének főbb állomásait. 1918-ban belépett a Vörös Gárdába. Egyes történészek szerint állítólag részt vett II. Miklós cár kivégzésében. Ez azonban hitelt érdemlően nem bizonyított. 1920-ban belépett az Oroszországi Kommunista Pártba. 1925 nyarától tagja a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. A pártot a kommunisták irányították. 1921 és 1927 között politikai okok miatt 3 évet börtönben töltött. Sztálin halála után Nagy Imre szenvedélyes beszéddel illette a szovjet diktátort, és felszólította az országgyűlést Sztálin emlékének törvénybe iktatására. 1953. június 13. és 16. között a szovjet vezetés utasítására magyar küldöttség volt Moszkvában.
1956-ra emlékezve 1956-ban a sok véráldozatot követelő forradalom elbukott. Sok ártatlan ember halt meg a semmiért. Az elbukást követő kivégzések, bebörtönzések félelmet keltettek, de meg nem oldották a feszülő problémákat. Az 1956-os forradalom nem hozta el a szabadságot Magyarország népének, a népfelkelés, a forradalom nem teljesítette be feladatát. Sokan mondtak már sokfélét az 1956-os eseményekről. Egy fontos dolog azért kimaradt mindenki beszédéből és értékeléséből. Kár, mert talán ez az egy dolog világítja meg legjobban mit is akart Nagy Imre. 1956-ban Budapest sajátságos helyzetben volt az ország más településeihez képest. Itt működött a rádió, itt volt a pártszékház, itt regnált a kormány, Budapestre figyelt a világ. Nem véletlen, hogy az igazán fontos események is Budapesten történtek. Az események felgyorsultak, de segítség nem érkezett. A nyugat nem akarta igazán Magyarország demokratizálódását. A nyugat félt. A háború közelsége, a békefolyamat, a hidegháború nem tette lehetővé a beavatkozást.