A beszállítók pontos és precíz kiszolgálása, valamint az azonnali kifizetés a siker alapja - állítja Jakab Sándor, Béke-Metál Kft. ügyvezető igazgatója és tulajdonosa, aki szerint nála a fémek válogatásában és a pontos mérlegelésben is segítséget kapnak a beszállítók. A gazdasági válság miatt a fémek iránt kereslet csökkent a világpiacon, hiszen a termelés csökkenésével kevesebb alapanyagra van szükség. Így a vállalkozásnak is radikális lépéseket kellett tennie, nemcsak leépítésre volt szükség, de eszközöket is értékesítettek. A szakembert azonban jelenleg ennél is jobban aggasztja a január elsejével hatályba lépő fémkereskedelmi törvény, egészen pontosan a megnövekvő adminisztrációs terhek, valamint a kis- és középvállalatok létét fenyegető hatnapos tárolási kötelezettség. BÉKE-METÁL Kft. - Cégcontrol - Céginformáció. Az adminisztrációs és napi jelentési kötelezettségek ugyanis azonnali többletkiadást jelentenének, hiszen ezek elvégzéséhez szakképzett munkaerőre lenne szükség, amit a jelenlegi helyzetben - sok társukhoz hasonlóan - ők sem tudnak megoldani.
Adózás előtti eredmény 6. Adózott eredmény 7. Befektetett eszközök 8. Forgóeszközök 9. Követelések 10. Pénzeszközök 11. Eszközök összesen 12. Saját tőke 13. Hosszú lejáratú kötelezettségek 14. Rövid lejáratú kötelezettségek 15. Kötelezettségek A részletes adatok csak előfizetőink részére érhetőek el! Ha szeretne regisztrálni, kattintson az alábbi linkre és vegye fel velünk a kapcsolatot.
Nem kellene többletfeladatot róni a vám- és pénzügyőrségre sem, a fémkereskedelmet az azt eddig is ellenőrző szerveknek kellene felügyelniük, nincs szükség egy új hatóság létrehozására. Ez ugyanis komoly többletköltséget jelentene az államnak, tehát lényegében az adófizetők pénztárcájának.
BÉKE-METÁL Kft. Székhely: 5000 Szolnok, Kőrösi út 82/a Cégjegyzékszám: 16-09-010382 Adószám: 14444362-2-16 Alapítás dátuma: June 26, 2008 Köztartozásmentes adózó Felszámolt cég Felszámolás Egyéb eljárás Jogi eljárás E-mail cím Weboldal Aktív cég A cég elnevezése: BÉKE-METÁL Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Hatályos: 2008. 10. 13. -tól A cég rövidített elnevezése: A cég székhelye: Hatályos: 2014. 01. 08. Béke-Metál Kft. Vállalati profil - Magyarország | Pénzügy és kulcsfontosságú vezetők | EMIS. -tól A létesítő okirat kelte: A cég jegyzett tőkéje: A képviseletre jogosult(ak) adatai: A könyvvizsgáló(k) adatai: A jogelőd cég(ek) adatai: A cég statisztikai számjele: A cég pénzforgalmi jelzőszáma: A cég elektronikus elérhetősége: A cég cégjegyzékszámai: A cég hivatalos elektronikus elérhetősége: Európai egyedi azonosító: Cégformától függő adatok: Beszámolók: Típus 2017-01-01 - 2017-12-31 eHUF 2018-01-01 - 2018-12-31 2019-01-01 - 2019-12-31 2020-01-01 - 2020-12-31 1. Nettó árbevétel Előfizetés szükséges 2. Egyéb bevételek 3. Értékcsökkenési leírás 4. Üzemi/üzleti eredmény 5.
Kelt: 2020. 01. 07 Az Operaház új bemutatója A Mester és Margarita musical-opera 2020 februárjától az Eiffel Műhelyházban lesz látható. Az előadás főszerepeiben László Boldizsár (A Mester) Sáfár Orsolya (Margarita), Cser Krisztián, Kalmár Péter, Szakács Ildikó, Gavodi Zoltán, Kiss Tivadar, Ujvári Gergely, Csémy Balázs is színpadra lép. Moszkvában megjelenik a Sátán egy bármire képes, beszélő macska és egy furcsa, hórihorgas alak társaságában. Egyesek rejtélyes módon eltűnnek, a levegőben boszorkányok repkednek, s egyik pillanatról a másikra olykor bibliai időkbe csöppenünk. Bulgakov A Mester és Margarita című regényének szürreális története Gyöngyösi Levente opera-musicalében különleges zenei formában kel életre: "Régóta szerettem volna írni egy olyan darabot, amelyben a kortárs és könnyűzene különböző stíluselemeket felmutató egységgé szintetizálódik. Ami közérthető, alaposan kidolgozott és korszerű is: kísérlet a határok lebontására, eltüntetésére. " A színpadi ősbemutató a nemzetközileg elismert, lélegzetelállító Fővárosi Nagycirkusz társulatával karöltve jön létre a zenés színházban színészként és rendezőként egyaránt otthonosan mozgó Szente Vajk rendezésében.
Tegnap este mutatták be a Bartók Plusz Operafesztiválon Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című rockos musicalszerű operáját, koncertszerű előadásban. A zenés színház világában már sokan feldolgozták Bulgakov világhírű regényét. Intő példa azonban minden zeneszerzőnek, hogy végül nem kisebb személy, mint Andrew Lloyd Webber is lemondott arról: musicalt komponál A Mester és Margaritá ból. Valóban, a mű cselekménye túl szerteágazó, utalásrendszere túl összetett, hogy a szórakoztató zenés színház kereteit ne feszítse szét. Gyöngyösi műve azonban jól válogatott a regény motívumaiból, a cselekményt hatásos egyszerűsítésekkel és húzásokkal tették színpadképessé – ez a szövegkönyvíró Várady Szabolcs, valamint a dramaturgi feladatokban közreműködő Bognár Róbert és Schlanger András érdeme. Ajánlatos néhány szót szólnunk a kompozíció műfaji besorolásáról. A Mester és Margarita ugyanis kortárs operai igényességgel komponált és hangszerelt eklektikus opusz: 21. századi neobarokk, történeti jazz, sztálinista propagandazene, késő 20. századi musical, közhelyes közel-keleti dallamfoszlányok, valamint cirkuszi, utca- és varietézene kavarog egymás mellett.
S éppígy könnyen belátható az is, hogy a jelen pandémiás állapotok közepette színpadra állítani és zökkenőmentesen közvetíteni egy sokszereplős, koreografált és eredendően felettébb érzékeny egyensúlyú produkciót: maga az istenkísértés. A február 13-i online premier láttán és hallatán mégis egyszerre ismerhettük fel a racionális előzetes fenntartások indokoltságát meg a saját dőre kishitűségünk meggyőző erejű - mi több: helyenként egyenesen felemelő - cáfolatát. Balczó Péter Azonban most lépjünk vissza, ha nem is egészen a valószerűtlenül gazdag és éppily valószerűtlenül bátor regény megszületéséig, de legalább Gyöngyösi Levente művének keletkezéstörténetéig. A Hollerung Gábor nak és a Budafoki Dohnányi Zenekarnak dedikált mű 2017-ben készült el, s azt Hollerungék is mutatták be még az év nyarán a Miskolci Operafesztivál programján - koncertszerű formában. Ennek a miskolci első megszólaltatásnak a hangfelvétele kisvártatva a Bartók Rádió műsorán is ott szerepelt, s A Mester és Margarita kevéssel utóbb az Opera évadterveiben is megjelent.
), s mi tagadás, e deficit mintha feltárta volna magának a műnek a megoldatlanabb vonulatát is. Rákossy Péter fotói. A képek forrása: Magyar Állami Operaház. Ami a színpadi szereplők énekesi és színészi teljesítményét illeti, a körülmények beszámítása itt is szükségesnek tetszik, ugyanis itt-ott egészen magabiztos előadóművészek bizonyultak sérülékenyebbnek saját sokévi átlaguknál. Az ilyen formaingadozásokat azonban nagy biztonsággal el lehet határolni azoktól az esetektől, ahol bántó, de talán mégsem teljesen kártékony udvariatlansággal nem (vagy: jelenleg nem) operai minőségű hangok szerepeltetésére kell rámutatnunk: Kőrösi András, Dékán Jenő, Varga Donát... A 2017-es miskolci megszólaltatás két címszereplője, vagyis Balczó Péter és Sáfár Orsolya ezúttal is érdemben hozzáadta a magáét a produkcióhoz, immár ráadásul a játék terén is. Balczó egész kiállása révén hiteles médiuma volt a Mester elkeseredésének, illetve Jesua tiszta emelkedettségének, míg Sáfár hangjában és színpadi lényében a női aktivitás és a szerelmes önfeladás jól porciózott kevercse vált felismerhetővé.
A mű szcenírozás után kiált: látványos díszlettel, pénzesővel és üzletsorral a varietéjelenetben, pezsgő- és csokiszökőkúttal a bálban, tágas jeruzsálemi oszlopcsarnokkal – ahogy kell. Vennék a jegyet, mint a cukrot, én sem lennék kivétel. A zárókórus azonban zavaróan didaktikus. Olyan érzésem volt, mintha egy vallásos beatoratórium fináléját hallgatnám. Aztán rettegtem, hogy a szövegkönyv Madách Tragédiá jából fog idézni ( "Szabadon bűn és erény közt / Választani, mily nagy eszme") – ahány posztmodern librettót írt Várady Szabolcs, nem lepődnék meg –, de ez csak futó balsejtelem volt. A szerzők teista értelmezésben tálalják a művet. D élután családiasabb rendezvényekre látogattam. A Spanyolnátha művészeti folyóirat Légyott című rendezvényén a 95 szín-tézis – Bartók plusz Re: formációk című miniműsort hallgattam meg. Kortárs költőket kértek föl – Zsille Gábortól Turczi Istvánig –, hogy írjanak verseket a Kékszakállúnak címezve. Ezek közül olvasott fel néhányat két színész. A Színháztörténeti és Színészmúzeumban pedig egy revü tematikájú küldeményművészeti kiállítás, valamint Zsubori Ervin – infografika és képzőművészet határán egyensúlyozó – Hamlet-tárlatának megnyitóján vettem részt.