2021. július 24-én, szobaton 19. 00 órakor Szigeti József-Horváth Z. Gergely A vén bakancsos és fia, a huszár című zenés népszinművét mutatja be a Komáromi Jókai Színház, Dráfi Mátyás főszereplésével és Eperjes Károly rendezésében. Belépő 15 euró. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők. Az esemény az aktuális járványügyi szabályoknak megfelelően kerül megrendezésre. TOVÁBBI RÉSZLETEK Szigeti József a magyar színház 1848 utáni hőskorának alkotója, igazi nagy formátumú színházi ember, "improvizátor". A vén bakancsos és fia a huszár, az egyik legismertebb magyar népszínmű a legsötétebb Bach korszakban, 1853-ban született. Főhőse Sugár Mihály, a napóleoni háborúkban kiszolgált baka (bakancsos), fia a huszár pedig a 48-as szabadságharcban veszíti el karját. Apa és fia, két generáció, amely ugyanazt a modellhelyzetet éli meg: komolyan véve a felettük álló hatalmat, háborúba mennek, testi épségüket, egészségüket sem kímélve áldozatot hoznak a királyért, a hazáért, az otthon maradókért, civil, hétköznapi életükben azonban kisemmizettekké, földönfutóvá vállnak épp azok által, akik miatt az áldozatot meghozták.
Szigeti József a magyar színház 1848 utáni hőskorának alkotója, igazi nagy formátumú színházi ember, "improvizátor". A vén bakancsos és fia a huszár, az egyik legismertebb magyar népszínmű a legsötétebb Bach korszakban, 1853-ban született. Főhőse Sugár Mihály, a napóleoni háborúkban kiszolgált baka (bakancsos), fia a huszár pedig a 48-as szabadságharcban veszíti el karját. Apa és fia, két generáció, amely ugyanazt a modellhelyzetet éli meg: komolyan véve a felettük álló hatalmat, háborúba mennek, testi épségüket, egészségüket sem kímélve áldozatot hoznak a királyért, a hazáért, az otthon maradókért, civil, hétköznapi életükben azonban kisemmizettekké, földönfutóvá vállnak épp azok által, akik miatt az áldozatot meghozták. Ilon, a zsugori és nagyravágyó kocsmáros lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám anyja fondorlatokkal, csellel elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhez menésével akarja elérni. Nem kell azonban félteni a csavaros eszű magyar bakát, kígyóvá válik a kígyók között, és csellel legyőzi a zsugori sváb kocsmárosnét, így a történet végén a szerelmesek egymásra találnak, mindenki elnyeri méltó jutalmát, vagy épp büntetését.
Darabjai nem is elsősorban irodalmi művek, hanem a passzív rezisztencia és a kiegyezés korának, társadalmának, színházi vágyainak, szórakoztatási igényeinek, történelem és valóságszemléletének lenyomatai. A Vén bakancsos és fia a huszár a legsötétebb Bach korszakban, 1853-ban született. Főhőse Sugár Mihály, a Napóleoni háborúkban kiszolgált baka (bakancsos). Szigeti tudta, ha azt írja, hogy a Sugár-fiú huszárként a királyért veszíti el egyik karját, a nézőtéren mindenki azt gondolja majd, hogy a Sugár-fiú negyvennyócas huszár. Mint ahogy a sváb korcsmáros Frici-gyerekének gyávasága a bécsiek puha forradalmának kínos bukását jelenti. Amikor pedig a csavaros magyar veterán kifog a kapzsi veres kocsmároson a közönség az árván maradt magyar szabadságharc közeli diadalával ámítja magát, és forró mámoros érzés tölti el. A halovány-imbolygó kis Veres-lány nyamvadozik érzéketlen és kapzsi apja terrorjától nyomorítva. De jön a virtusos magyar elme és a kislányt megszabadítja izzadt fogságából.
2021-07-08 14:09 A Komáromi Jókai Színházban július 9-én mutatják be Szigeti József A vén bakancsos és fia, a huszár darabot. Sugár Mihályt, a furfangos öreg bakancsost Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a számító kocsmárosnét Varsányi Mari alakítja. A fiatal szerelmespár Matusek Attila és Bencsík Stefánia e. h. További szerepekben a Jászai Mari-díjas Fabó Tibor t, Szabó Viktor t és Hostomský Fanni t, valamint Méhes Gergelyt / Mácsik Bencét láthatják a nézők. (Fotó: Dömötör Ede, Komáromi Jókai Színház) (JSZ/Felvidé) Forrás: Tovább a cikkre »
Szomorúan telnek a lány napjai, csupán egyetlen barátnője, Lidi vigasztalja. Egy napon daliás huszár állít be a kocsmába, s beszédbe elegyedik Ilonnal, aki csak akkor ismeri fel a huszárban Lacit, mikor a legény megkérdezi: "Ilon, hát nem ismersz rám? " Egymás nyakába borulnak, de az öröm édes poharába egy cseppnyi keserűség vegyül. A daliás huszárnak hiányzik a fél karja. Futótűzként terjed a hír a faluban, hogy a halottnak hitt Laci hazakerült. A vén bakancsos rohan a kocsmába, hogy keblére ölelje fiát. Veres kocsmárosnak azonban sehogy sem tetszik a váratlan fordulat, s azzal hűti le a szerelmes legényt, hogy a mai nehéz világban még két kézzel is nehezen tud megélni az ember. A vén bakancsos ravasz tervet eszel ki, melynek segítségével azután megszerzi fiának Ilont. A vén bakancsos tudja, hogy Veres kocsmáros a kántorral régóta kincset keres a mocsárban. A Ragyás-sziklához járnak éjszakánkén, s ott lesik, hogy mikor veti fel magát a láng, amely a kincs rejtekhelyét jelzi. A vén bakancsos kimegy hát fiával a sziklához, s egy ládát ás el a földbe.
színes, magyar tévéjáték, 82 perc Szigeti József népszínműve a hajdani parasztság korrajzát adja egy szerelem történetének megelevenítésével. Ilon, a zsugori és nagyravágyó korcsmárosnénak a lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám anyja fondorlatokkal, csellel elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhezmenésével akarja elérni. Az ármánykodás jégrecsúcsik, a fiatalok szerelme győzedelmeskedik. rendező: Horváth Z. Gergely író: Szigligeti József operatőr: Czabarka György dramaturg: Lehel Judit szereplő(k): Gobbi Hilda (Korcsmárosné) Páger Antal (Mihály) Raksányi Gellért (Kántor) Varga Mária (Ilon) Kőszegi Ákos (Laci) Csákányi Eszter (Lidi) Eperjes Károly (Frici) Szabó Tibor (Pista)
népszínmű, 3 felvonás, magyar, 2001. Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Bemutató időpontja: Stáblista: Szereplők Sugár Mihály (kiszolgált bakancsos) Dutyi Tóni (falu bolondja) Csudafy Kázmér (huszár kapitány) Talléros Simon (huszár káplár)
- A bejelentés a Felnőttképzési Államigazgatási Szervnél tehető meg, mely jelenleg a Pest Megyei Kormányhivatal. A kérelmet online felületen kell benyújtani, a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer (FAR) használatával. Engedélyezési eljárás is ugyan itt indítható. - A bejelentési eljárás ügyintézési határideje a kérelem beérkezésétől számított 8 nap, engedélyezési eljárás esetén 60 nap. - Mind a bejelentési vagy engedélyezési eljárás díjköteles. Az alap eljárási illetéket (3. Akkreditáció a felnőttképzésben - vagy az új nevén: felnőttképzési engedély: Felnőttképzési bejelentés űrlap: útmutató. 000 Ft) kell megfizetni átutalással, a Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámlára. A Felnőttképzési Államigazgatási Szerv szakértők bevonása nélkül, a jogszabályi feltételek maradéktalan fennállása esetén elsőfokú döntést hoz. Az engedélyezési kérelmek tárgyában a Felnőttképzési Államigazgatási Szerv szakértők bevonása nélkül vagy kéttagú szakértői bizottság bevonásával, a jogszabályi feltételek maradéktalan fennállása esetén elsőfokú döntést hoz. Hiánypótlásra is van lehetőség, de mindösszesen egy alkalommal.
Általános tudnivalók az engedélyes képzőkről, az engedély alapján folytatandó képzésekről: A hatóság elektronikus nyilvántartást vezet a felnőttképzőkről. Az engedély alapján működő képzők felnőttképzési nyilvántartási számában E betű szerepel (pl. E/2020/000213). A képző intézmények egy része engedély és bejelentés alapján is működik (adott képzési tevékenységétől függ, melyik jogosultságot használják), így bejelentéses és engedélyes nyilvántartási számmal is rendelkeznek. Az engedély alapján működő felnőttképzők teendői (a kötelezettségek egy része megegyezik a bejeletéses képzőkével. A bejelentéses és engedélyes képzők közös/hasonló teendői (az eltérést pirossal jelöljük): Esetleges intézményi adatváltozás jelentése a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszeren keresztül ( FAR) előírt határidőn belül. A résztvevőkkel felnőttképzési szerződést kell kötni (kötelező írásban vagy a Ptk. -nak az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó különös szabályai szerint, ha a felnőttképző az ehhez szükséges elektronikus utat biztosítja).
Ami még szintén lényeges, az az, hogy workshop szervezésekor fel kell venni az ehhez kapcsolódó tevékenységi kört is. Ez mind a TEÁOR, mind az ÖVTJ szerint a 85-ös kód, itt találhatók az oktatási tevékenységek. Azok, akik ezen kötelezettségnek sem tettek még eleget, sürgősen pótolják ezt. Tehát egyszeri bejelentési kötelezettség terhel a vállalkozásod képzési tevékenysége kapcsán. Ellenben ha valaki több tevékenységi kód szerint folytat képzéseket, külön kell majd kezelnie. Az engedélyezés bonyolult folyamat. Rendelkezni kell a képzést indítónak kidolgozott minőségirányítási, ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszerrel, saját vagyoni biztosítékkal (formája és összege a jogszabályban meghatározásra került) és a létesítő okiratban, működési engedélyben, vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban oktatási, képzési tevékenységgel. Hogy a felnőttképzés bejelentése mivel jár? Milyen kötelezettségek vannak ezzel kapcsolatban egy vállalkozónak? Hol teheti meg? Mennyi idő alatt kapható meg?