Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (Légrády Testvérek, 1895) - Szt. Péter esernyője Grafikus Kiadó: Légrády Testvérek Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1895 Kötés típusa: Aranyozott félbőr kötés Oldalszám: 341 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 16 cm ISBN: Megjegyzés: I. kiadás! Aranyozott, bordázott gerincű félbőr kötésben, illusztrált kaucsuk táblával, színezett lapélekkel. Szent peter - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Neogrády Antal szövegközti, művészi rajzaival gazdagon illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet: Viszik a kis Veronkát Özvegy tanitóné halt meg Halápon. Mikor tanitó hal is meg, szomjasan maradnak a sirásók. Hát még mikor az özvegy megy utána?
Jókai Mór: Fekete gyémántok Jókai Mór Fekete gyémántok című romantikus regénye a kis bányaüzem tisztességes igazgatója és a nagy részvénytársaság erkölcstelen vezetője közötti harcra épül. A főszereplő, Berend Iván, a tisztesség és a becsület mintaképe - bár a biztos elbukás várna rá - egy romantikus véletlen folytán megmenekül, és "jutalmul" a gyönyörű munkáslány kezét is elnyeri. Jules Verne: A dunai hajós Verne izgalmas regénye csupa titok és kaland. Senki sem az, aminek mondja magát, és senki sem az, akinek mások gondolják. Közben végigutazunk a Dunán, ismerkedünk történelmi emlékekkel és belecsöppenünk egy igazi krimibe. Jules Verne: Kétévi vakáció Jules Verne Kétévi vakáció című regénye kalandos történet. Tizenöt hajótörött, fiatal fiú kétévi küzdelmes harca az életért egy lakatlan szigeten. A műben megmutatkozik, hogy nincs az életben olyan helyzet, amellyel a rendszeretet, a bátorság és az állhatatosság ne tudna megbirkózni. Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című műve humoros és szórakoztató stílusban tárja elénk a XX.
A szerzőről MIKSZÁTH KÁLMÁN művei Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28. ) Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként. 1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit. Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is. Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
Ajánlja ismerőseinek is! A várakat régen menedéknek, védő, uralkodó erősségnek használták. Azután olyan helynek, ahol a hatalmat gyakorolták, az uralkodó pompát kifejtették, az udvari életet élték. A költészetnek csak ekképpen voltak, ha voltak, tárgyai; egyébként inkább a művek létrejöttének, bemutatásának szolgáltak színteréül. Önállósuló költői motívummá azok tették őket, akik már nemigen éltek bennük: kastélyok, udvarházak, polgárházak lakói és - a ponyva olvasóiként - lassan-lassan az egykori jobbágyok is, a falvak népe. A kékszakállú herceg vára (1981) teljes film magyarul online - Mozicsillag. Kezdetben még ekkor is főként olyan színhelyek voltak, amelyeknek ossziáni ködökben, bíborszürke félhomályban úszó vagy kísértetjárta éjszakába süppedt díszletei közt romantikus rémtörténetek játszódtak le: lovagi dicsőség, baljós végzetet felidéző átok, családi bűn, ármány és hatalom, bosszú, kín és kegyetlenség színjátékai. Azután egyszerre főszereplő lett a vár: valami mögötte meghúzódó, benne alakot öltő mélyebb gondolat, érzés, eszme hordozója, jelképe. Hasonló alakváltozásokon ment át a Kékszakállú herceg legendája is.
REGÖS PROLÓGUSA Haj regö rejtem hová, hová rejtsem... Hol, volt, hol nem: kint-e vagy bent? Régi rege, haj mit jelent, Urak, asszonyságok? Ím szólal az ének. Ti néztek, én nézlek. Szemünk, pillás függönye fent: Hol a színpad: kint-e vagy bent, Keserves és boldog nevezetes dolgok, az világ kint haddal tele, de nem abba halunk bele, urak, asszonyságok. Nézzük egymást, nézzük, regénket regéljük. Ki tudhatja honnan hozzuk? Hallgatjuk és csodálkozunk, Zene szól, a láng ég. Kezdődjön a játék. Szemem pillás függönye fent. Tapsoljatok majd, ha lement, Régi vár, régi már az mese ki róla jár. Tik is hallgassátok. A kékszakállú herceg vára film sur imdb imdb. KÉKSZAKÁLLÚ Megérkeztünk. Íme lássad: Ez a Kékszakállú vára. Nem tündököl, mint atyádé. Judit, jössz-e még utánam? JUDIT Megyek, megyek Kékszakállú. Nem hallod a vészharangot? Anyád gyászba öltözködött, atyád éles kardot szíjaz, testvérbátyád lovat nyergel. Megállsz Judit? Mennél vissza? Nem. A szoknyám akadt csak fel, felakadt szép selyem szoknyám. Nyitva van még fent az ajtó. Kékszakállú!
– Mi jelentett nehézséget a fordítás során? – Több minden, elsősorban Kosztolányi hihetetlen, rendkívüli szókincsgazdagsága. Az egyik leggazdagabb szókincsű, legválasztékosabban fogalmazó magyar író. A kékszakállú herceg vára film online. Úgyhogy a magyar–japán szótár mellett a magyar és a japán szinonimaszótárt is gyakran kellett használni a fordítás során. Emellett úgy éreztem, minden novellájában más stílust használ, vannak hosszú, bonyolult, magyarázatszerű mondatok, máskor meg rövid, mindössze három szóból álló mondattal találkozunk. Úgy gondoltam, ha az eredetivel teljesen megegyező fordítást készítek, az nagyon furcsa japánul. Azon gondolkodtam, ha a hosszú körmondatokat több mondatra tagolom, az egymást követő rövid mondatokat pedig összevonom, azt a japán olvasó könnyebben, folyamatosabban tudja olvasni, könnyebben befogadja, akkor viszont Kosztolányi eredeti nyelvezetét, stílusát teljesen elrontom. A kettő között kellett mindig dönteni, köztes megoldást találni, hogy legyen természetes, de Kosztolányihoz is hű maradjon.