A Michelin-csoport tulajdonában lévő márka több évtized óta azon dolgozik, hogy a lehető legjobb minőséget a lehető legkedvezőbb áron kínálja ügyfeleinek. A BF Goodrich MUD TERRAIN T/A KM3 nyári gumi tehát kiváló választás azok számára, akiknek az esztétika, a teljesítmény és a biztonság egyaránt fontos szempont.
CoreGard Max technológia • Az oldalfal szakadásának és szöglyuk-sérülésének megelőzésére - a tereprali versenyeken bizonyított BFGoodrich® Baja T/A® KR3 abroncsból átvett technológiának köszönhetően. • A kritikus oldalfali zóna védelme - megerősített oldalfal. Traction-Armor oldalfali mintázat • A vállzóna felső részének védelme a mechanikai behatások ellen (ütközés, szakadás) • Vonóerő növelése sáros és havas felületen - a letört geometriájú vállkialakításnak köszönhetően. Terrain-Attack futómintázati kialakítás Erőteljes, masszív gumiblokkok - hihetetlen tapadás a felület minden pontján, miden erőátviteli helyzetben. Linear Flex zóna Alacsony üzemi nyomásnál szinte körülöleli a legyőzendő terepakadályt. Krawl-TEK gumikeverék Jobb tapadás sziklás és egyéb csúszós felületeken egyaránt. BF GOODRICH Mud terrain t/a km3 nyári gumi - 255/75R17 - 111 - Q - Tapadás: - Fogyasztás: - Decibel:. (1) Belső tesztek (2016) eredménye alapján: vonóerő sárban, a BFGoodrich® Mud-Terrain T/A® KM2 abronccsal összehasonlítva; LT265/70R17 méret; 2014 Jeep Wrangler Rubicon modell. A valós használati körülmények közötti eredmények ettől eltérhetnek.
BFGoodrich márka A cég 1870-ben alakult az USA-beli Charlotte-ban. Nevét alapítójáról, dr. Benjamin Franklin Goodrichről kapta. Egyéb tevékenységei, mint például a repülőgép kerék és fék gyártás mellett a BFGoodrich Amerika egyik legnagyobb gumigyártójává is vált, majd ezen tevékenységi körét és a márkanevet 1988-ban eladta a francia Michelinnek. A BFGoodrich abroncsok leginkább a versenysportból ismertek, mint a WRC, Rally, Dakar, stb. Termékei között egyedülálló minőséget képviselnek, ezáltal nagyon népszerűek a SUV és a terepjáró abroncsok, melyeket szívesen vásárolnak olyanok, akik valódi terepen is közlelekednek, vadászok, erdészek, mezőgazdasági szakemberek.
Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus szerint a felvilágosodás döntötte meg a századok óta uralkodó tekintélyelvűséget: az ember kiszabadult abból a gyámoltalan helyzetből, hogy csak valaki más irányítása alatt tudjon gondolkodni. Nem véletlenül lett a felvilágosodás jelmondata ez a horatiusi idézet: " Sapere aude! " (vagyis: "Merj gondolkodni! "). A felvilágosodás szellemi gyökerei a reneszánsz korba nyúlnak vissza, amelyet emberközpontúság jellemzett: az emberek szabadabban akartak élni, gondolkodni, mint addig, s a földi világra koncentráltak a túlvilág helyett. Persze, hosszú fejlődés eredménye volt, míg az emberiség eljutott odáig, hogy a gondolat szabadságát igényelje (ami nemcsak a szabályok alól való felszabadulást, hanem a vallási kötöttségektől való mentességet is jelentette). A felvilágosodás eszméi a 17. századi Angliában jelentek meg először (a válságba került feudalizmusból ugyanis az angol polgári forradalom mutatta meg a kiutat), de csak a 18. században terjedtek el Európában (előbb Franciaországban, majd az egész kontinensen), hogy visszahatva a szigetországra végül az Egyesült Államokba is eljussanak.
A valóság megismerésének az útja szemben áll a vallásos kinyilatkoztatáson alapuló hittel. A felvilágosodás egy másik kiindulópontja a racionalizmus. Az újkori racionalizmus alapelveit a francia Descartes dolgozta ki az Értekezés a módszerről c. tanulmányában. Descartes a matematikát tartotta a legtökéletesebb tudománynak. Úgy gondolta, hogy minden más tudományt a matematika mintájára kell felépíteni. Azt hirdette, hogy az értelem, a ráció ismereteink végső forrása. Ismeretelméletének kiinduló tétele volt: "Gondolkodom, tehát vagyok! " (Cogito, ergo sum). Az empirikus indukcióval szemben Descartes-nál a dedukció nak van kiemelt jelentősége (dedukció: az általánostól kell eljutni az egyes, az egyedi megismeréshez). A józan ész világosságát szembe állították a középkori vallásos gondolkodás sötétségével. A felvilágosodás gondolkodói az emberi ész ítélőszéke elé állítottak mindent, s ami ésszerűtlennek bizonyult az elvetették. Mindenek előtt elvetették a vallásos dogmákat, hittételeket és babonás hiedelmeket, mégsem lettek vallástalanok.
E két gondolat, az új társadalmi szerződés és a népfelség elve lett a jelszava a XVIII. század végi francia forradalomnak, amely Európára kitörölhetetlen hatást gyakorolt. A kor kiemelkedő vállalkozása az Enciklopédia volt, melynek kötetei 1751 és 1772 között jelentek meg. A kötetekben a felvilágosodás eszmeiségét az élet minden területére kiterjesztették. Hiába a katolikus egyház és az abszolutista állam támadása, a cenzúra, egymás után jelentek meg az újabb és újabb kötetek, melyek külföldre, többek között Magyarországra is eljutottak. A Diderot (ejtsd: didró) és D'Alambert (ejtsd: dalamber) szerkesztette Enciklopédiába a kor szinte összes kiemelkedő gondolkodója írt szócikket. A könyvsorozatnak óriási szerepe volt a felvilágosodás eszméinek elterjedésében. Száray Miklós: Történelem III., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007 Voltaire: Filozófiai ábécé, Európa Kiadó, 1983 (utószó: Réz Pál)
1921-től a Nyugat című folyóiratban jelentek meg írásai. 1933-tól az Irodalomtudományi Társaság elnöke. Fő művei pl. Magyar irodalomtörténet (1934), A világirodalom története (1941) Himfy-versszak A magyar ütemhangsúlyos verselés egyik nevezetes versformája. Kisfaludy Sándor ebben a formában írta Himfy-szerelmei című versfüzérét. A kis Himfy 7 vagy 8 szótagos sorból áll, rímképlete ababccdd. A nagy Himfy-strófa 12 soros, ababcdcddeeff rímképletű. Kisfaludy Sándor (1772-1844) Költő. Szegedy Róza iránti szerelme ihlette a kétrészes Himfy szerelmei című versfüzérét, melynek első része, A kesergő szerelem (1801) egy csapásra a nemesi kúriák kedvelt olvasmánya lett. A második rész, A boldog szerelem 1807-ben jelent me humanizmus humanizmus=1. A reneszánsz korának filozófiai-szellemi irányzata (XIV—XVI. század), az itáliai polgárság értelmiségi gondolkodásmódja, középpontjában az ember, az emberi egyéniség, illetőleg az egyéniség önmegvalósítása áll; 2. általános értelemben az emb versciklus Valamilyen szempontból összetartozó versek sorozata.
Petrarca, Francesco követői, utánzói nem csak a híres előd témáit, hanem szerkesztésmódjait, versformáit is átvették. reformkor A magyar történelem 1825-től 1848 tavaszáig tartó korszaka. A reformkor eszméinek képviselői a polgárok és a haladó gondolkodású nemesség közül kerültek ki. Felismerték az addig uralkodó feudális rendszer elavultságát, hibáit, és a modern gazdaság megtere asszociáció ( lat. ) társítás, egyesítés, képzettársítás. aforizma gr. körülhatárolás. meghatározás)Tömören megfogalmazott, általános érdekű állítás, bölcs mondás:pl. "Aki keveset gondolkodik, sokat téved. "( Leonardo Da Vinci) pamflet Publicisztikai műfaj. Személyeskedő jellegű vitairat, mely sokszor gúnyos, durva hangú. századi angol és francia irodalomban különösen kedvelt. Berzsenyi Dániel - episztolák 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)