A novella története Bede Erzsiről szól, amint a bírákkal beszélget. A cselekmény rövid a tartalomhoz képest. Mindössze annyit ír le, hogy Bede Erzsi elmegy a bírákhoz, azok jóváhagyják a büntetést, amit a testvérére szabtak ki, és el akarják vitetni. Bede Anna Tartozása Novella Elemzés – • Mikszáth Kálmán: Bede Anna Tartozása. Ekkor mondja el, hogy ő nem Anna, csak ő jött el letölteni a kiszabott büntetést, mivel a testvére egy hete meghalt. A bíráknak megesik rajta a szíve, és azt hazudják neki, hogy rossz levelet kézbesítettek. Az elbeszélő kívülről látja az eseményeket, E/3 személyben mesél. Realista jellegzetességek figyelhetőek meg, hiszen részletesen leírja a termet, ahol a bírák tartózkodnak, utal az időjárásra, habár a történetet a négy fal közé szorítja, sőt zsugorítja ezt a teret: "a köd nekinehezedett az idomtalan épületnek, s szinte összébb szorítá annak falait". A terem nyirkos, egy kályhával fűtött. Odakint tél van, jégvirág van az ablakon, Részletesen leírja a teremben lévő illatokat, ami nem hatnak túlságosan kellemesen, inkább egyfajta bűzt érez az olvasó.
Takaros egy teremtés. Délceg, arányos termet, melyre a kis virágos ködmönke olyan módosan simult, mintha szoborra lenne öntve; fekete szemei szendén lesütve, magas, domború homloka elborulva, megjelenésében báj, mozdulataiban kecs, szoknyája suhogásában varázs. - Mi járatban vagy, gyermek? - kérdi az elnök közönyösen. (Az ilyen merev, szigorú hivatalnoknak nincs érzéke semmi iránt. ) A lány megigazítja fekete kendőjét a fején, és mély sóhajjal feleli: - Nagy az én bajom, nagyon nagy. Hangja lágy és szomorú, a szívekig hat, mint a zene, mely mikor már elhal is, mintha még mindig zendülne a levegőben elváltoztatva mindenkit és mindent. A bírák arca nem olyan mogorva többé, a király képe meg az országbíróé is odább, nyájasan integet neki a néma falról, hogy csak beszélje el azt a nagy bajt. Ott az írás, elmondja az; csakhogy azt még előbb meg kell keresni a keblében, ki kell gombolni a pruszlik felső kapcsát, s kezeivel belenyúlni érte. Ó, a csúf kapocs! Ni, lepattant... leesett. Milyen elbűvölő látvány, amint lehajol érte szemérmesen, s az írás is kihull onnan.
Ajánlott autós utazás előtt költségeket kalkulálni, az aktuális útdíjakról Horvátország autópályadíjak 2020 cikkünkből tájékozódhat. Opatija belvárosa szépen parkosított, pálmák, babérok, leanderek és egyéb mediterrán növények díszítik. Kiváló mikroklímája miatt szanatóriumok is működtek itt, főként magyar orvosok vezetése mellett. A kor nagy művészei, komponistái, írói, politikusai jártak ide kikapcsolódni. Gustav Mahler többször is nyaralt itt családjával. Szapáry Gyula Magyarország egykori miniszterelnöke és Kamermayer Károly Budapest első polgármestere is itt töltötték utolsó éveiket. Opatija időjárása, klímája A város a Kvarner-öbölben fekszik, az Isztriai-félsziget északkeleti partján, közvetlenül mögötte magasodik az Ucka-hegység. A környező hegyek védettségében egyészen sajátos klímája van a térségnek: mérsékelten mediterrán, vagyis a nyár kevésbé meleg (30-32 °C-os maximális értékekkel) és a tél pedig nem túl hideg. Ucka nemzeti park.com. Éppen emiatt olyan vonzó üdülőhely a 19. század második felétől fogva.
Szintén az Ő nevéhez fűződik a szomszédos Angiolina park bambuszainak betelepítése. 5. Miramare Hotel 1890 és 1897 között épült egy burgerlandi kereskedő megbízása alapján. Következő tulajdonosa Laura Henckel-Donnersmark grófnő volt. Az opatijai- és a trieszti Miramare Villák között nagy hasonlóságot vehetünk észre, így nem meglepő, hogy számos híresség töltötte itt a nyarait illetve teleit. 6. Szabadtéri színház Eredetileg egy hatalmas egészségügyi centrumot terveztek ide a századfordulón (az 1900-as századfordulón) masszázs- és pihenő központokkal, bál- és koncerttermekkel, kávézókkal, éttermekkel, üzletekkel és egy mesterséges hullámmedencével. Ezt vállalkozást az I. Világháború szakította félbe. Ma egy szabadtéri színház található, a világ egyik legelső wellness-központjának helyén. 7. Angiolina Villa Innen indult Opatija története. Ucka nemzeti park facebook. 1844-ben Iginio Scarpa tehetős rijekai kereskedő nagyon olcsón megvette az egész félszigetet és egy villát építtetett. A villát a felesége után nevezte el, majd meghívta tehetős ismerőseit, akik szintén telket vettek itt és nyaraló palotákat építettek.
Ebben az évben valószínűleg már nem lesz több hőségriadó. A papírforma most is működött, augusztus 20. körül, ezúttal néhány nappal korábban elromlott az idő, és ami napsütés még ezután jön, az már csak a vénasszonyoké meg az indiánoké. Van ebben mindig valami elszomorító, még akkor is, ha az ősz gyönyörű tud lenni, és az utószezoni utazásoknak, kirándulásoknak is megvan a maguk bája és előnye. Nyolc horvát várost ajánlunk most a figyelmükbe, ahol akkor sem lehet unatkozni, ha már nem tűz a nap, és nem a strandolás az első számú program. Hiszen Horvátország nemcsak gyönyörű tengerpartokban, hanem kulturális kincsekben is bővelkedik. Dubrovnik, az Adria gyöngyszeme A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, a 15. Élményteli vakáció az Adrián! -35%!. században Európa egyik legnépesebb városa volt. Sokáig a Velencei Köztársaság riválisa volt, tőlük szerezte meg I. Lajos magyar király 1358-ban. A város, amelyet a magyarok Raguzának hívtak, 1526-ig a magyar korona része volt, ezért aztán rengeteg magyar vonatkozású történelmi emléket találunk itt.