Helyes blog Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések Nyelvészet és helyesírás 2014. október 10. 11:00 Folytatjuk a külön- és egybeírással kapcsolatos helyesírási tévhitek ismertetését. Nem igaz az az állítás, hogy egy melléknév + főnév típusú szerkezet biztosan egybeírandó akkor, ha az szakszövegben fordul elő, terminus technicusnak látszik. Hiába szakszó például a szabad gyök, a lépcsős mérés, a köteles példány, ezek mégis különírandók. Idegen Szóból Származó Családnevek – Neonatolog. Természetesen szakszövegekben is akadnak olyan minőségjelzős kapcsolatok, amelyek egybeírandók: légibetegség, lengőfűrész, kéziszivattyú. – Ahogy általában a helyesírásra, a szaknyelvi helyesírásokra is igaz az a szabály: az alapértelmezett írásmód mindig a különírás. Egybeírni csak akkor lehet, ha valami nyomós okunk van rá. Önmagában az, hogy a minőségjelzős kapcsolat szakszövegben fordul elő, még nem nyomós ok. Bizonytalanság esetén célszerű a szaknyelvi helyesírási szótárakhoz fordulni (orvosi, műszaki, jogi stb. helyesírási szótárak). A szakszavakkal kapcsolatos helyesírási tévhit korrigálva tehát így hangzik: bizonyos szakkifejezések egybeírandók, ha az adott szakmában hagyományosan így írják, azaz az adott szakma helyesírási szótárában (ha van olyan) egybeírva szerepel.
Dédapám Agócs János megjárta a Don-Kanyart, ahonnan élve ugyan, de a lábán fagysérülésekkel hazatért Rákoscsabai otthonába feleségéhez és három gyermekéhez. Ideagen szóból származó csaladnevek. Csányi őseim nagy része egyszerű földműves ember volt, egy ősöm volt jászberényi nemes ember, akinek igen ritka neve volt, Csőke Tóbiás. A családnevek tekintetében szintén megfigyelhetőek a foglalkozás eredetű nevek (Szabó, Kovács, Kancsár, Kerekes, Katona, Trombitás, Mészáros), származást jelölő nevek (Tóth, Cseh, Horváth, Palócz), keresztnévből képzett nevek (Gergely, Gábor, Fábián, Gál), idegen eredetű nevek tekintetében két távolabbi nép eredetére utaló név fordul elő, egyik a Langó, amelynek az olasz hosszú (longo) szóból eredeztetik, másik a Kirják, amely görög eredetre utal, görögül a kiriaki vasárnapot jelent. Elképzelhető, hogy a török időkben mint kereskedők kerültek Magyarországra. A település eredetű neveknél megfigyelhető, az északabbról, felvidékről származó eredetre utaló családnevek Szebellédi, Rappi, Ludányi, Csúzi.
Jelentősebb a szlovák eredetű nevek megjelenése is, ami arra utal, hogy az elnéptelenedett településre magyarokon kívül szlovákok is érkeztek a Jászságba és Heves megyébe, ami esetenként igen messziről származó eredetet jelent. Tévhitek a külön- és egybeírásról II. – Helyes blog – helyesiras.mta.hu. Ilyenek pl a Oravecz (árvai), Lipták (liptói), Szedmák (hetes), Holecz (meztelen), Bohács (gazdag), Galbács (balkezes). Őseim a következő településekről kerülnek ki: Bárna, Besenyőtelek, Boldog, Csány, Ecséd, Eperjeske, Felsőtárkány, Füzesabony, Gyöngyös, Hajdúbagos, Hort, Jászárokszállás, Jászberény, Jászfényszaru, Jobbágyi, Kiskereki, Mezőtárkány, Pécel, Pestszentlőrinc, Rákoscsaba, Sarud, Tiszafüred, Vámosgyörk, Zagyvaróna MÉDIA MEGJELENÉSEK: Péceli Hírek nevű helyi lap riportja. Az erdélyi Krónika és Csíki Hírlap velem készített interjúja az erdélyi családfakutatásról, melyet a Székelyhon internetes lap is leközölt: A székelyföldi, alsósófalvi blog rólam írt cikke: A Demokrata újság Családfakutatás határok nélkül címmel készített velem interjút. Online itt olvasható: Az idő egésze című cikkhez adtam interjút a Magyar Narancs nevű újságnak.
Ez azonban teljesen téves értelmezés, az -i képző nem számít bele az összetételi tagok számába, csupán a szótagszámba, de azt is csak akkor kell számolni, ha többszörös összetétellel van dolgunk, márpedig az oktatástechnikai – nem az. A szótagszámlálás szabályát és a mozgószabályokat is össze szokták keverni. Ennek oka lehet például az, hogy mindkettő eredményeként kötőjelet tartalmazó összetétel jön létre. A kettő keveredéséből származó tévhit, hogy a mozgószabálynál is számolják a szótagokat. Például az indiai kender + termesztés kifejezés esetén a második mozgószabálynak köszönhetően indiaikender-termesztés lesz az írásmód, amely hat szótagnál hosszabb ugyan, de ennek itt nincs jelentősége, mivel nem a szótagszámlálás szabályát, hanem a mozgószabályt alkalmaztuk. Idegen családnevek | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. A mozgószabályok alkalmazásának semmi köze a szótagszámhoz! – Ellentétben viszont az előzővel, ha nem az indiai kender nevű növény termesztéséről beszélünk, hanem az indiaikender éről (mindkettő létező növény), akkor a szótagszámlálás szabályát alkalmazzuk, és ugyanaz lesz az eredmény, mint az előző esetben: indiaikender-termesztés.
Online itt érhető el: I nterjút adtam az román-magyar kapcsolatokról, tapasztalataimról a családfakutatás tükrében.? Zürichtől Konstancáig az ősök nyomában – Családfakutatás határon innen és túl címmel készített interjút velem a Mandiner: ELŐADÁSAIM: Előadást tartottam a Panoráma Világklub meghívására Székelyudvarhelyen, mely megjelent a torontói székhelyű Magyarság című lapban, amely az Egyesült Államokban és Kanadában jelenik meg. Előadást tartottam a budapesti Bujdosó Székely Vendéglőben Gyergyói családfakutatás jelene címmel. Előadást tartottam a MACSE (Magyar Családtörténet-kutató Egyesület) meghívására, ahol a vajdasági (szerbiai) családfakutatás lehetőségeiről beszéltem. A honlapon szereplő fényképeken közeli családtagjaim szerepelnek, a képek letöltése és más weblapokon való publikálása, felhasználása nem megengedett! Ugyan ez vonatkozik a honlapon található többi képre is.
3. Tocantins-Araguaia Ez a 2, 270 mérföldes folyó két brazil folyóból áll, amelyek az Amazonas mellékfolyói közé tartoznak (ami nem így van). A Tocantins az Amazonas mellett az Atlanti-óceánba vezet. A Tocantinok egy Tupi nyelvű kifejezés, amely Toucan szünetére utal, míg az "Araguaia" a macaw-folyóra utal. Dél-Amerika harmadik legnagyobb folyója számos brazil államon keresztül folyik, többek között Para, Maranhao, Goias és Tocantins. 4. Madeira-Mamore-Grande-Caine-Rocha A Mamore egy nagy folyó Brazíliában és Bolíviában, amely összeolvad Beni-vel, hogy létrehozza a Madeirát. A Madeira, amely körülbelül 2020 mérföld hosszú, az Amazonas legjelentősebb mellékfolyója, amely az Amazon vízének több mint 15% -át teszi ki. Kategória:Dél-Amerika vízrajza – Wikipédia. A Rio Grande csatlakozik a Mamore-hoz Ichillo Riveren, az egyik ágán. Madeira-Mamore-Grande-Caine-Rocha egyesül, hogy egy 2100 mérföldes folyót alakítson ki, amely Dél-Amerikában a 4. leghosszabb. A Madeira-Mamore-Grande-Caine-Rocha folyik Peruban, Bolívián és Brazílián. 5. Purus folyó Dél-Amerika ötödik leghosszabb folyója a Purus folyó.
), És a mélysége bizonyos területeken, és akár 100 méter. Nem meglepő, hogy a növény- és állatvilág sokféleségével kapcsolatban az Amazon is a tenyérhez tartozik. Több mint 2000 halfaj él a vizein, beleértve a piranhát, az angolnát, a rágcsálnivalót stb. Valójában a világon nincs olyan gazdag természet, mint a szárazföldi Dél-Amerikában. Az Amazon és mellékvilága évente vonzza a turistákat a világ minden tájáról. Számos tudós (entomológus, ornitológus, zoológus stb. ) Parana Mint a többi dél-amerikai folyó, A Paraná több országon keresztül halad: Paraguay, Brazília és Argentína. Nevét a partjain élő indiai törzsek kapta. A "Parana" az indiai "nagy" -ként fordul elő. Ennek a folyónak számos mellékfolyója van. Néhány közülük gyönyörű vízesések. Formációjuk a folyók medencéjének megkönnyebbülésével, valamint teljességével jár együtt, ami azzal magyarázható, hogy sok aprócsatornából és folyókból táplálkoznak. Vízvisszatartásaik nagy mennyiségű csapadékveszteségből erednek. Paraná (folyó) – Wikipédia. Éppen ezért Dél-Amerika szinte minden mély folyója vízesést jelent.
Madeira Ez a folyó is a legnagyobb. Sok kicsi folyó egyesüléséből áll. A neve portugál és "erdő". Igaz, furcsa név a folyónak? Azonban az a tény, hogy a bankokon növekvő fák állandóan lebegnek. Ezt a folyót először a 18. század elején írta le a portugál Francisco de Melo raklap. Ő hívta Madeirát. Később Landrad Gibbon, az amerikai haditengerészet hadnagya már jól tanulmányozta. By the way, ez a folyó szolgál a határ Brazília és Bolívia között. Dél-Amerika nagyobb folyói. Tocantins Mint fentebb említettük, a legnagyobb déli folyókAmerika egyszerre több államon átáramlik. De ennek a folyó medencéje egy ország - Brazília területén található. Ez az állam központi vízi útja. A Goias, Maranhao, Tocantin és Para államok lakói használják az adott folyó vizét. A neve "toukkán csőr" -ként fordul elő. Araguaia Az Araguaia a Tocantins mellékfolyójaazt állítja, hogy az egyik legnagyobb brazil folyó. A szezontól függően lehet nyugodt és viharos is. A Bananal szigetén az Araguaya két ágat alkot, és simán körbejárja. Uruguay Uruguay összeolvad Paranával, és ezek a két szépDél-Amerika legnagyobb folyói a La Plata öböl-torkolatát alkotják, amelynek maximális szélessége 48 km.
Parana-nak négy tagja van, a leghíresebb közülük Iguazu. A La Plata mellékfolyója azonban Dél-Amerika egyik legszebb városa - Uruguay, Montevideo fővárosa. Orinoco folyó A "Legnagyobb folyók Dél-Amerikában" a harmadika hely Orinoco. Két dél-afrikai ország, nevezetesen Venezuela és Kolumbia területén folyik. Ez a folyó nem annyira szélessége, mint hosszúsága, hanem a kontinens egyik leghosszabb hossza. Orinoco partja kedvelt hely a különböző országokból származó turisták számára. Itt gyönyörű természeti tájakat láthat. Paraguay Dél-Amerikában ez a név megtalálhatószámos földrajzi objektumot. Az indiánról fordítva a szó "szarvas". Paraguay két nagy ország - Brazília és Paraguay területén folyik keresztül, és bizonyos területeken természetes határok között áll ezek az államok. Más területeken pedig Paraguay két részének - Dél, a fejletlen és az északi terület - között van, ahol az ország teljes népességének több mint 90 százaléka él. By the way, egyes folyók Dél-Amerikában is szolgálnak a természetes határok elosztó területek két vagy akár három szomszédos országokban.
A kontinens dél-amerika a leggazdagabba vízforrások tekintetében. Természetesen nincs egyetlen tenger a szárazföldön, de a dél-amerikai folyók nagyon mélyek és olyan szélesek, hogy hatalmas tavakhoz hasonlítanak egy gyenge áramlatban. A statisztikák szerint mintegy 20 nagy folyó található. Mivel a kontinenst két óceán vizei mosják, a folyók a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán medencéi közé tartoznak. Ugyanakkor a természetes megosztottság közöttük az Andok-hegység. A kontinens legnagyobb folyója Dél-Amerika. Az Amazon az egyik legnagyobb folyó a bolygón. Egy iskolai földrajzi tanfolyamról mindannyian tudjukAz egyik legnagyobb folyó nem csak a dél-amerikai kontinensen, hanem a világon is az Amazonas. Számos mellékágával együtt a világ folyami vízkészleteinek egynegyedét hordozza. Az Amazon azonnal kilenc ország területére áramlik, és fontos víziút számukra, különösen a közlekedési kapcsolatok tekintetében. A folyami hajózás az egyik legfejlettebb ágazata a kontinens Dél-Amerikában. Az Amazonas folyó szélessége egyes részei eléri az 50 km-t (jól, miért nem a tenger?