Erre még várni kell, de van remény. Erről szól az LGT-klasszikus köré rendezett klip, amit a lehet megnézni először. Presser Gábor, Gryllus Dorka, Simon Kornél, Miklósa Erika, Harcsa Veronika, Thuróczy Szabolcs és még sokan mások összegyűlnek a koncertteremben. Ettől egyelőre a valóságban még messze vagyunk, a Get Closer videós kampányában azonban pontosan erről van szó. A Miénk itt a tér LGT-klasszikusának instrumentális változatára komponált videoklip arra hívja fel a figyelmet, hogy nemsokára újra élettel telhetnek meg az üres koncert- és színháztermek. Programok - Miénk itt a tér 2021 - Kiskunfélegyháza Város hivatalos honlapja. A készítők közleménye arról szól, hogy a jelenlegi helyzetet az előadóművészek is nagyon nehezen viselik. "Egy éve a koronavírus-járvány korlátozza életünket. A művészek nem csinálhatnak színházat, nem tarthatnak koncertet. Nem tehetik azt, ami a szenvedélyük: élményt nyújtani a közönségnek. Nem mehetnek fel a színpadra, nem érezhetik azt, hogy szívük együtt dobban a nézőkével. " Noha a készítők nem kampányolnak nyíltan az oltás mellett (senki nem is szólal meg a videóban), a szlogenből azért erre az üzenetre lehet következtetni: Rajtad is múlik, hogy mikor találkozhatunk!
Tehát a használót helyezi a gondolkozás központjába a tér funkciójának meghatározásában. Igen ám, de mi valójában a városi tér funkciója? Rendkívül egyszerűen, közérthetően fogalmaz Peter Brook, amikor azt írja "Az üres tér" című művében: "vegyünk egy abszolút üres teret, valaki átmegy ezen a téren, valaki más pedig figyeli, mindössze ennyi kell ahhoz, hogy színház keletkezzék. " Kétségtelenül magvas megállapítás, hát még akkor, ha összevetjük Bruno Zevi, neves olasz építész teoretikus tézisével, aki azt állítja, hogy "Az építészeti tér az a színpad, amelyen életünk lejátszódik. " Helyben vagyunk, a kör tehát bezárult. Miénk itt alter eco. Jól érzékeltem e megállapítások igaz voltát, amikor Sopronban dolgoztam főépítészként, és az irodám sőt a lakásom ablaka is a Fő térre nézett. Kitekintve tanúja lehettem egy huszonnégy órás szakadatlan előadásnak, amely hol kínai, japán vagy más nemzetiségű turisták, fafaragók, vásárosok, a tornagyőztes női kosárcsapat, rock együttesek, vagy éppen "békésen" tüntető polgárok részvételével zajlott.
Dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke, a dolgok közepébe vágva (In medias res! ) elmondta, a testület támogatását kéri a tér, forgalomtól való teljes lezárásához! Nem fél évre, nem egy évre, hanem véglegesen! (mily meglepő, kezdettől fogva szóbeszéd tárgya, hogy ez a tervük, de eddig határozottan tagadták) Konkrét elképzelést is hoztak (nem tervet, csak elképzelést), miszerint nagylelkűen átadnák egy elkerülő út építésének céljára a Katona István Ház és a Huber Ház (volt Korona Étterem) udvarát. A polgármester a képviselőknek adta át a szót vélemény-nyilvánításra. Számítani lehetett rá, hogy a testület, nem kormánypárti tagjai kényes kérdéseket fognak föltenni, és sarkos véleményüket sem rejtik véka alá. Húsz művész dolgozta fel a Miénk itt a tér című LGT-dalt. A gyengébb idegzetűek lélegzete akkor akadt el, amikor az ülés elején, dr. Körmendy Szabolcs képviselő, (aki a Kalocsai Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke és a Tomori Pál Cserkészcsapat vezetője) rövid fölvezető szöveg után kimondta, amit a lakosság már az augusztusi tüntetésen kimondott: Elég volt!
A magyar kormány saját beruházás keretében mintegy 1, 3 milliárd forint értékben teljesen átépítette a Jelky András teret. A beruházás az elmúlt másfél évben a bajaiak és az erre közlekedők szeme előtt zajlott, a munkálatok sok türelmet kívántak a térség lakóitól. A türelem azonban kifizetődött, hiszen egy minden igényt kielégítő teret kaptunk cserébe, ami a közlekedést is gyorsabbá és biztonságosabbá tette, valamint új közösségi teret is adott a bajaiaknak. Az új Jelky tér előzetesen megosztotta a lakosságot, többen előre negatív színben tüntették fel a változtatásokat. Ezekre a kérdésekre igazából a szerdai nap adta meg a választ, amikor is az iskola kezdetével a reggeli időszakban nagy nyomás alá került a tér. A körpályás forgalmi rend jól vizsgázott, hiszen a kisebb sorok hamar eloszlottak és szinte folyamatos volt a közlekedés. Miénk itt alter ego. Ezzel szemben a város más pontjain hosszú sorok alakultak ki, például a Szent Antal utcán, a Szegedi úton és a Dózsa György úton is. Csütörtökön délután pedig a hivatalos átadó ünnepséget is megtartották.
De érzékeltem a tér számos egyéb (gazdasági, szociológiai, közösségteremtő) dimenzióját is. Ezért javaslom, hogy mielőtt éppen a Studio Metropolitana által kezdeményezett rendkívül hasznos program keretében, lelkesen "hályogkovács módjára nekiesnénk" a városi terek megújításának, tanulmányozzuk gondosan annak minden dimenzióját, dolgozzuk ki a tervezés szellemi alapjait, a tér–tervezés módszertanát. Erre azért is rendkívül nagy szükség lenne, mert szerény megítélésem szerint szakmánk mai térfelfogása meglehetősen konzervatív, csaknem "földhözragadt". Ennek illusztrálására álljon itt a következő történet. LGT - Miénk itt a tér (Sziget 2007) - YouTube. A tavalyi év során alkalmam nyílt részt venni azon a tervtanácson, ahol bemutatásra került a Szervita térre a Zaha Hadid által megálmodott "kispárna-szerű" építmény terve. A feszültség szinte kézzel fogható volt. A jelenlévők – a szakma színe-java – érzékelhetően nem tudtak mit kezdeni ezzel a sajátos, szokatlan, de – valljuk meg, mégiscsak - eredeti térfelfogással. Jól jellemzi a helyzetet, hogy ennek a "negyedrendű inhomogén egyenletrendszerekkel" leírható felületnek az építménymagasságát is csak számítógéppel lehetett kiszámítani, mert az OTÉK módszere itt már csődöt mondott.
Ilyenkor meddő teljesítményről beszélünk: a berendezés energiát ad vissza a hálózatnak. Azért, hogy megkülönböztessük a hatásos teljesítménytől, a meddő teljesítmény mértékegysége nem watt, hanem VAr (volt-amper-reaktív). A meddő és a hatásos teljesítmény összege a látszólagos teljesítmény, amelyet VA (volt-amper) egységben mérünk. Ez csak abban az esetben egyenlő a hasznos teljesítménnyel, ha a váltakozó feszültség és áram időben együtt ingadozik, egy fázisban vannak, vagyis a teljesítménytényező értéke 1. Jogosan merül fel a kérdés, ha az energia visszakerül a hálózatba, akkor kit zavar a meddő teljesítmény? A villamoshálózatot a meddő teljesítmény ugyanúgy terheli, mint a hasznos teljesítmény. Teljesítménytényező (PF). Ha alacsony teljesítménytényezőjű fogyasztókat kötnek a hálózatra, nagyobb áram folyik át a vezetékeken, mint amennyire ideális esetben szükség lenne, ezért megnő a hálózati veszteség. Ráadásul a szolgáltatónak vastagabb vezetékeket kell kihúznia, ha túlterheltté válik a megnövekedett meddő teljesítmény miatt a hálózat, ami megint csak növeli a költségeket.
Na, bocsánat, egy kicsit félreértelmeztem a választ, amire reagáltam (a numero 01-re). Mentségemre szolgáljon, hogy kissé fáradtan kattintgattam a neten. A meddő valóban leng, azért is hívjuk meddőnek, mert hosszabb időre vett átlaga a teljesítménynek zérus (egy periódus és sokszorosa). Bizonyos sempontból lenghetne úgy, mint a helikopteres példa terhe, de más szempontból meg lenghetne vízszintesen. :) A kérdés a különbség volt. Egy megfogható különbség valóban a hasznosság. Azonban, hogy a meddő az haszontalan lenne... Hát, ez már a nézőpont kérdése. És itt még mindig a valóságról van szó, nem ideológiákról. Mi a különbség a hatásos, meddő és a látszólagos teljesítmény között?. Ahol a meddő tényleg meddő, azaz felesleges, sőt, káros, például, az a kisfeszültségű hálózat, feszültségesés és melegedés szempontjából*. A fogyasztókészülékek felé menve a motoros szakember marhára nem szeretné, ha a mágneses teret neki kéne tölgyfából kifaragnia... A forrás felé menve jönnek elő a témák, mint a transzformátor szerepe - ott is az erővonalak rohangálnak... Majd a szinkrongenerátorok stabilitása, feszültségszabályozás, teljesítményáramlás szabályozás.
Nagy a kisértés, hogy az olcsóbb eszköz mellett döntsön a megrendelő. Ha a tervező csak a hasznos teljesítménnyel számol és nem veszi figyelembe a meddő teljesítményt a tervezésnél, ugyancsak alulbecsüli a villanyszámlát. (bla)
Sziasztok! Nem olyan régen ki lettek itt vesézve a KH-s vegyes alapok. A megítélésük során sokan szörnyülködtek (jogosan), hogy milyen magasak a folyó költségek (1, 8%). Most ne az ETF-kel hasonlítsátok össze, légyszíves, hanem azt segítsetek nekem értelmezni, hogy ez a meghirdetett múltbeli teljesítményekbe beszámításra kerültek-e. A KBI szerintem nem egyértelműen fogalmaz: "A múltbeli teljesítmény számítása az egy jegyre jutó nettó eszközértéken alapul, a vételi és visszaváltási jutalékok, valamint a forgalmazással kapcsolatos egyéb költségek figyelmen kívül maradtak. " (pl: logatott+lendület+alapok+alapja+%28korábbi+válogatott+3%29+-+normál+sorozat+-+kiemelt+befektetői+információ) A folyó költségek vajon az egyéb költségekbe tartoznak? Mert akkor nem lettek levonva. A bank telefonon ugyanakkor azt a tájékoztatást adta, hogy levonásra kerül és a feltüntetett hozamok már a folyó költségek nélkül szerepelnek. Megmutatni már nem sikerült, ahol ez egyértelműen kiderülne a honlapjukon. Azért is bizonytalan vagyok, mert vételi és eladási jutalék is szerepel a KBI-ben, de erről meg kiderült, hogy csak viccből, nem számítják fel.
Ha ennyire rossz a meddő teljesítmény, akkor miért nem csak az egyhez közeli teljesítménytényezőjű berendezést lehet kapni? A válasz nagyon egyszerű: ahhoz, hogy javítsunk a kapcsolóüzemű tápegységek egyébként alacsony teljesítménytényezőjén, plusz áramköri elemeket kell beépíteni az előtétbe és emiatt nő a berendezés ára. 25 wattnál nagyobb teljesítményű világítótesteknél a teljesítménytényezőnek 0, 9 fölött kell lennie a szabványok szerint, ebben a kategóriában a már elég jó és a kiváló versenyzik egymással. Az ennél kisebb teljesítményű berendezéseknél viszont alacsonyabb teljesítménytényező érték is előfordulhat. A háztartásokban csak a hatásos teljesítményt méri a fogyasztásmérő, ezután állítja ki a szolgáltató a számlát, tehát az egyéni felhasználó számára közvetlenül nem érdekes a teljesítménytényező. Nagyfelhasználóknál, ipari üzemeknél, irodaházakban viszont a meddő energiát is mérik és ezután is fizetni kell a felhasználónak. A csapda abban rejlik, hogy a 25W-nál kisebb hasznos teljesítményű és rossz teljesítménytényezőjű LED világítótestek általában olcsóbbak, mint a 0, 9 fölötti PF értékkel rendelkező berendezések.