Számomra ez már egyfajta tradíció, hogy minden év őszén ellátogatok az ARC kiállításra. Mindig is tetszett ez a kissé rendhagyó kiállítási forma, minden alkalommal találkozom új alkotói megoldásokkal és kivételezésekkel. Egyes pályázók plakátjainak üzenete nem mindig explicit, van, hogy inkább elgondolkodtat, mint rögtön az arcunkba vágja mondanivalója lényegét, van, amikor a zord valósággal szembesít bennünket, ám valahogy mégis sikerül az irónia és a humor eszközeivel ezt valamennyire ellensúlyozni vagy egyfajta diskurzust generálni a plakátokat kíváncsisággal firtató baráti társaságok vagy épp két idegen között. Az idei év plakátjait hagyományosan első körben egy szakmai zsűri bírálta el, a közönségdíjért azonban még a kiállítás végéig versenyben vannak a pályaművek. 2021. ÉLETJEL 21. ARC közérzeti kiállítás a Bikás parkban. szeptember 17-én adták át a nyerteseknek a díjakat. A legjobb alkotásért járó elismerést Vértessy Flóra és Ónodi Lóránt Volt című alkotása kapta, a dobogó második fokára Vercz Dávid lépett Újjászületés című képével, a bronzérmet pedig Mészárós Dóra kapta Házi feladat- 2021 című munkájáért.
Az ősz beköszöntével megérkezett a cinikusságot olykor nyersen, olykor humorosan tálaló 21. ARC közérzeti plakátkiállítás a XI. kerületi Bikás Parkba. Az idei ARC fő mottója az "adj életjelet", amely a 21. alkalommal megrendezett plakátkiállítás címében is visszaköszön. Az Életjel színes-szagos plakátjai az elmúlt két év nehézségeit dolgozzák fel. Arc kiállítás bikás park north. Idén 80 pályázói és kiállítói felületet és plusz egy gyűjtőplakátot csodálhatnak meg az oda látogatók. Az ARC kiállítás a leglátogatottabb köztéri kiállításként a főváros kulturális életének jelentős eseménye minden ősszel. Az ARC 2000 óta teszi közszemlére és díjazza a legkreatívabb, legőszintébb plakátokat idehaza. Az idei év kiállítói az elmúlt időszak nehézségeire reflektálva terveztek meg kritikus, olykor csipkelődő és gunyoros, a magyar nyelv adta szójátékokkal játszó óriás plakátokat a mindannyiunkat súlyosan érintő járványról és emberi létezésünket bekorlátozó hatásairól. Iróniával és kemény bírálattal illeték a közélet egyes folyamatait és szereplőit, és nem utolsó sorban plakátokon köszönt vissza napjaink égető kérdése, a vállainkat egyre többször és egyre határozottabban megkocogtató környezetvédelem témája.
A névadó egy bizonyos Gilbert Lupher (szül. 1946 május 30. Colmar, Franciaország) volt, aki nemcsak festőként volt... Govinda Vegetáriánus Étterem Debrecen A GOVINDA éttermek világszerte híresek konyhájukról, és egyedülállóan barátságos hangulatukról. Bárhol térjen is be egy Govinda Étterembe, biztos lehet benne, hogy tökéletes tiszta vegetáriánus - húst, halat, tojást nem tartalmazó - ételféleségeket ízlelhet meg. GOVINDA egy név, mely arra a személyre... IKON Restaurant Az Ikonnal egy olyan vidéki éttermet álmodtunk meg, ahol bár az ételsor magyaros alapanyagokra épül, mégis sikerül belecsempésznünk egy kis fine bistro stílus. Október 17-ig látogatható az ÉLETJEL 21. ARC kiállítás az Újbuda, Bikás parkban!. Fontosnak tartjuk, hogy olyan hely legyünk, ahol az ételt nem kell elmagyarázni, de a vendég mégis az első pillanattól a távozásig maradandó... Incognito Club Az Incognito Club egy igazi kultúrkocsma Debrecen óvárosának a szívében. Családias hangulatú hely, amely a kezdetektől igényes arra, hogy milyen zenével várja vendégeit. Az eltelt több mint egy évtizedben fő hangsúlyt a minőségi, élő zenei koncertek kapták.
Hisz minden plakát mögöttes üzenete hasonlóképp hatolt be a tudatunkba. Nem leszek buzi. Nem leszek buzi. És ugyanez a mondat leírva még sokszor köszön vissza egy csíkos füzetet imitáló plakátról. Iróniával erősítve a tényt, hogy van, ami nem döntés kérdése. Egy Messenger-beszélgetés, amelyben megvitatják az esti öltözéket, illetve hogy épp hol bombáznak a világban. Mintha probléma és probléma között nem lenne különbség. Mintha ugyanolyan súlya lenne egy emberéletnek, mint egy megfelelő ruha kiválasztásának. A Pfizer kifogyott, Moderna nem is volt – alakították át az ikonikus mondatot, miközben Bud Spencer vigyorogva nyújt egy fecskendőt. Semmi sem tart örökké, tudtuk meg egy másik plakátról, ahol egy vigyorgó néni mutat a tévéújságban a Barátok közt-feliratra. Tényleg. Három legény kullog el csalódottan a palotából, miután a király a gázszerelőnek adta egy szem lányát és fele királyságát. Arc kiállítás bikás park mall. Hát igen, szakmát választani tudni kell. Az apa férfi. Az anya nő. A bébiszitter férfi – derül ki a plakátról, ahol Mária és József nevelgeti a kis Jézust.
És bár az ARC idén sem tudja elkerülni, hogy néha ismételje önmagát, tagadhatatlan, hogy a kreativitás, az intellektus, hol finom szurkálásban, hol találó poénokban, de rendszeresen fel-felragyog, és feltűnik még néhány olyasmi, amit az ismert kék plakátokon sosem láttunk: a kedvesség, a humanizmus és az emberszeretet. Ugyan a 20. ARC pályázat témája kellőképpen nyitott volt – jelesül: Hova tovább? –, azért a kiállított plakátok elég egyértelműen kirajzolják azt a néhány fő témát, amelyek manapság foglalkoztatják a honfitársainkat. Az élen egyértelműen és nem meglepő módon a járvány áll, többtucatnyira tehető a korona-fogalmat meglovagoló, maszkos, otthonmaradós plakátok száma. Ezen a témán belül külön alcsoportot alkot a covid-ubi szóvicc különféle formáit megéneklő alkotás, amivel kapcsolatban azért az felvetődik, hogy hogyan nem érezte túlzásnak a zsűriben senki, hogy ennyiszer szerepeltessék ezt az elsőre még cuki, de már másodikra is hullafáradt – savanyú? Arc kiállítás bikás park address. – poént. A koronavírus-járvány tehát egyértelműen a témák nyertese, messze elhúzva a mezőny többi részétől, a három dobogós helyezett közül kettő is ebben a témában készült: Elter Zsolt Szerelem a korona idején című plakátja az első, Szőke Dávid Hello ubik című munkája a harmadik lett, és az egyik különdíjas, Szücs János Noé/Noah 2020 című plakátja is a vírus-témát erősítette.
A Budapest X. kerületében található Kőbánya szerepe kiemelkedő a magyarországi sörgyártás történetében. Ezen a területen számos sörgyár működött a 19. század második felétől. Több ezek közül kapcsolatban állt a Dreher családdal, illetve az államosított sörgyártás időszakában a Kőbányai Sörgyárral. A Kőbányai szó mint márkanév sokkal rövidebb életű; használata csak az államosítással vette kezdetét. Nincs adat arra, hogy az államosítás előtt bármelyik kőbányai sörgyár márkanévként használta volna. (Az illusztárció mutatja, mely nevek részeként szerepelt a "Kőbánya" szó. ) A Kőbányai márkájú sört [1] jelenleg kizárólag a Dreher Sörgyárak Zrt. gyártja. Képgaléria [ szerkesztés] A kőbányai sörgyárak 1928-ban Néhányféle kőbányai sör reklámja az 1920-as évekből Egy távirat hátlapja is jó reklámfelület volt még 1932-ben a Nektár sör népszerűsítésére Története [ szerkesztés] Magyarországon a legelső sörgyár és idővel a legjelentősebb élelmiszer-ipari gyártás összpontosult Kőbányán. Kőbánya Ó-hegy mészkövéből épült a pesti kiskörút, majd a nagykörút jó részének építkezéseihez is az itteni mészkövet használták, vegyesen a drágább égetett tégla felhasználásával.
A városi legenda tehát nem igaz. Hogy állunk a sörrel? A Rákóczi-féle szabadságharc leverése után számos vidéki, uradalmi sörfőzde – akkori nevén sernevelde – szűnt meg. Az első, a főváros területén dokumentált főzdenyitás a Bajorországból ideköltözött Proberger Jakab nevéhez fűződik. Az egykori felcser 1687-ben indította az Első Pesti Serfőző Házat. A mestereket összefogó Pesti Magyar Serfőző Céh Alapítólevele viszont csak 1696-os. Az 19. század elejére a szomjúság olyan méreteket öltött, hogy a városi tanács két új serfőzde felépítését engedélyezte 1813-ban. A piacot végül az 1843-hoz kötött Pesti Serrendtartás liberalizálta – ezután újabb és újabb intézmények nyíltak szerte a városban. 1848-ban még nem volt sörgyár Kőbányán Forrás: Origo Érdekes mellékszál, hogy pont az 1840-es években kezdett kialakulni a kőbányai sörfőzés. A térségben már a középkorban is építőkövet termeltek ki, így rengeteg kisebb-nagyobb üreg és pince alakult ki. Ezek egyikében rendezte be sörraktárát Schmidt Péter, a Magyar Serfőző Céh alcéhmestere – az állandó klíma pont megfelelt az italnak.
A második világháború után [ szerkesztés] A második világháború után a kőbányai sörgyárakat is államosították és létrehozták a hatalmas méretű Kőbányai Sör- és Malátagyár at. Az állami vállalat 1949. májusábn az alábbi vállalatok egyesítésével jött létre: Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde, Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt., Fővárosi Serfőző Rt. Export Magyar Malátagyár Rt. A gyár 1949-ben az országos termelés 87%-át állította elő. Az 1959-től 1970-ig fennálló Magyar Országos Söripari Vállalat a szocialista korszak központja lett kőbányai székhellyel. Több vidéki sörgyárat is hozzárendeltek (pl. a nagykanizsai sörgyárat). [4] A gyár termelésében egyre növekedett a palackozott termékek aránya; 1959-ben itt állt munkába az első palackozó gépsor. A pasztőrözött sörök aránya az 1970-es évketől emelkedett. 1971-ben megalakították a Söripari Vállalatok Trösztjét, amelynek 1982-ig tagvállalata volt a kőbányai gyár is. 1982-ben a gyár önállóvá vált és megkezdődött a rekonstrukciója.
CSAK 18 ÉVEN FELÜLIEKNEK! Tárolása Hűvös, napfénytől védett helyen tárolandó! Tárolási típus Szobahőmérsékletű Összetevők Víz, Árpamaláta, Kukoricagríz, Komló és komlókivonat.