Az orosz–török háború 1877–1878 között zajlott a Balkánon és a Kaukázusban. Orosz győzelemmel végződött. A háborút lezáró San Stefanó-i békeszerződést a törökországi San Stefanóban (mai neve Yeşilköy) írták alá, ez Bulgária és az Orosz Birodalom előrenyomulását hozta a Balkán-félszigeten. Az orosz–bolgár behatolást az európai nagyhatalmak az 1878-as berlini kongresszus határozataival korlátozták. Az Orosz Birodalom külpolitikájának a 19. Orosz török háború 1877 empress. század második felében egyértelműen az egyik fő célkitűzése volt, hogy a gyengülő Oszmán Birodalom kárára dél és délnyugati irányban terjeszkedjen, növelve befolyását többek közt a Balkánon. A töröktől való függetlenség kivívása és a kárukra való terjeszkedés jelentős politikai erők célja volt Romániában, Görögországban, Szerbiában, Montenegróban, illetve a megszállt Bulgáriában, és az oroszok ezeket az erőket támogatták, építve az erősödő pánszláv eszmékre is. Bosznia-Hercegovinában és Bulgáriában 1876 -ban törökellenes felkelések robbantak ki, miközben Isztambulban is állandó volt a politikai és pénzügyi bizonytalanság.
Történészek és az orosz-török háború 1877-1878. Röviden, általános jelleggel jellemezhetjük az eseményt Annak ellenére, hogy ez a háború nemaz orosz állam történetében különösen jelentős eseménynek számít, jelentős számú történész tanulmányozta. A leghíresebb kutatók, akiknek járulékát megemlítették, a legjelentősebbek a L. I. Rovnyakova, O. V. Orlik, F. T. Konstantinova, E. P. Lviv, stb. Tanulmányozták a résztvevők életrajzáttábornokok és parancsnokok, jelentős események összegezték az 1877-1878-as orosz-török háborút, röviden leírva a kiadványban. Természetesen mindez nem pazarolódott. Orosz török háború 1877 2. Economist A. Pogrebinsky úgy vélte, hogy az orosz-török 1877-1878-as háború, amely röviden és gyorsan lezárta az orosz birodalom és szövetségesei győzelmét, nagy hatással volt elsősorban a gazdaságra. Ebben fontos szerepet játszott a Besszarábia beillesztése. A szovjet politikus szerintNikolai Belyaev, ez a katonai konfliktus tisztességtelen volt, agresszív jellegű. Ez a kijelentés szerzőjének véleménye szerint mind az Orosz Birodalom, mind a Porte szempontjából releváns.
December 27-28-án csata volt Sheinovóban, ahol részt vettek a dél-detachment csapata. Ennek a harcnak a következménye volt a 30 ezrededik török hadsereg bekebelezése és elcsúszása. Január 8-án az orosz birodalom katonái minden ellenállás nélkül a török hadsereg - az Edirne városa - egyik kulcsfontosságú pontja. Katonai műveletek ázsiai színháza Az ázsiai háború irányításának fő feladatabiztosítaniuk kellett határaik biztonságát, valamint az orosz birodalom vezetésének vágyát, hogy a törökök kizárólag az európai műveleti színházban szüntessék meg a koncentrációjukat. A kaukázusi vállalat visszaszámlálásának kezdete az abháziai lázadásnak számít, amely 1877 májusában történt. Ugyanebben az időben az orosz csapatok elhagyják Sukhum városát. Augusztusig nem kapta vissza. A törökök kivonulnak Szófiából » Múlt-kor történelmi magazin » Ezen a napon. A Transcaucasia-ban végzett fellépések során az orosz csapatok számos gyalogsági lelőhelyet, helyőrséget és erődítményt foglaltak el: Bayazit, Ardagan, stb. 1877 nyarának második felében a harcok átmenetileg "befagytak", mert mindkét fél megerősítést vár.
Kép: Ez a minimális hőmérséklet a sünnél 2, 5 Celsius-fok. Egyesek – mint a mókusok – nem alszanak egyfolytában tavaszig, hanem időről időre felébrednek, élelem után kutatnak, felkeresik az ősz folyamán kialakított raktárukat, onnan lakmároznak, majd ismét elalszanak. Vörös mókus – Telelőhely A sünök és az apróbb rágcsálók gyakran választják telelőhelyül a talajt takaró vastagabb avart, illetve a szorgos sün odút is ás magának, a lustább elhagyott nyúlüregbe is beköltözik. Az egerek és a mogyorós pelék rendszerint az egész telet végigalusszák avarba épített kényelmes fészkükben. Mogyorós pele – Kép: Wikipedia/Zoë Helene Kindermann Az ürgék szakaszosan alszanak földalatti járataikban. Amikor felébrednek, alaposan belakmároznak azokból a táplálékokból, amelyeket az ősz folyamán raktároztak el a járatok öblösebb üregeiben. Ürge – Kép: Aggteleki Nemzeti Park A mezei hörcsögök – melyeknek létszáma a szántóföldi művelés térhódítása, a gyakori talajmozgatás és a vegyszerezés miatt erősen megcsappant -, októbertől márciusig téli álmot alszanak.
Ez a túlélési módszer jellemző számos madárra és denevérre. A harmadik stratégia, hogy a hideg, táplálékhiányos időszakban is ott maradnak az élőhelyükön, de jelentősen csökkentik testhőmérsékletüket, anyagcseréjüket, mozgásukat és más életfunkcióikat, azaz téli nyugalmi állapotba kerülnek. Ezt a stratégiát a legkülönfélébb állatcsoportoknál - emlősöknél, madaraknál, más gerinceseknél és gerincteleneknél is - megfigyelhetjük különböző mértékben. Téli álmot alvó nagy pele Forrás: Biosphoto via AFP/Sylvain Cordier / Biosphoto/Sylvain Cordier Mi a téli álom? A testhőmérséklet csökkentését a túlélés érdekében adaptív hipotermiának nevezzük. Azt mondhatjuk, hogy ennek szinte annyi változata van, ahány állatfaj alkalmazza ezt a stratégiát. A legtöbb állat azonban besorolható a két testhőmérséklet-csökkenéssel járó állapot - a torpor és a hibernáció - valamelyik típusába. A torpor meghatározása, hogy az egész állat hipotermiás (csökkent testhőmérsékletű) állapotba kerül, és ezt viselkedésbeli inaktivitás kíséri.
Ennek a változatnak a szőrzete melltájékon fehéres színű. Az igazi téli álom A mérsékelt égövben a tél komolyan igénybe veszi az állatok szervezetét. A közhiedelemmel ellentétben nem is annyira a hideg, mint inkább a táplálékforrások szűkössége jelent gondot az állatok számára. A madarak egy része délebbre húzódik a kérdéses időszakban, az emlősök azonban ezt nem tudják megtenni. Náluk inkább az a jellemző, hogy a nyári hónapokban felhalmozott tartalékokat – akár elraktározott táplálékot, akár a bőr alatt összegyűlt zsírszövetet – felélve vészelik át a téli időszakot. Azok az állatok, amelyek télen egyáltalán nem találnak táplálékot, viszont gyors anyagcseréjük miatt hamar felélnék a tartalékot, általában úgy takarékoskodnak az energiával, hogy téli álomba merülnek. Ilyenkor az anyagcsere "takaréklángon" működik, a szívverés és a légzés drámai módon lelassul és az állatok testhőmérséklete is lecsökken 2-4 °C-ra. A hazai fajok közül tipikusan téli álmot alvó állatok a sünök, a pelék és számos denevérfaj is.
Az elméletet, hogy a neandervölgyiek és azok elődei átaludhatták a teleket, a tudósok arra alapozzák, hogy az ősemberek megkövesedett csontmaradványain megmaradtak a téli álom nyomai, pont úgy, ahogy a téli álmot alvó állatok csontjain. A kutatók mindezt egy frissen feltárt tömegsírban talált leletek vizsgálata után jelentették ki. A spanyolországi Sima de los Huesosál feltárt 400 ezer éves barlangban ősemberek megkövesedett csontjait találták, ezeken pedig olyan elváltozásokat és egyéb károsodásokat láttak, amikből arra következtettek, hogy a rendkívüli téli hideg ellen az ősemberek úgy védekeztek, mint a medvék, vagyis lelassították anyagcseréjüket és hónapokig aludtak. Az ásatásokat vezető Juan-Luis Arsuaga és Antonisz Barciokasz szerint a csontokon megfigyelhető, hogy azok növekedése minden évben néhány hónapra megszakadt, ebből következtettek arra, hogy télen hónapokig csal aludtak az ősemberek. Elismerték, hogy elméletük "tudományos-fantasztikumnak tűnhet", de egyáltalán nem tartják elképzelhetetlennek a dolgot, hisz több emlős és főemlős is alszik téli álmot.
A hófajd tollazatának barna vagy fehér színe a nappalok hosszától függ. Ahogyan lassan-lassan megérkezik a tél a sarkkör felől, a hosszú nyári napok egyre rövidülnek, és a hófajd hormonjai működni kezdenek. A tollak egyöntetű barnája fokozatosan elhalványul és a madár szépen kifehéredik. Mire az első hó leesik a tundrán, a hófajd már a háttérbe olvadó fehér tollazatában kapirgál élelem után. A tél vége felé, amikor a nappalok ismét hosszabbak, a hófajd kezdi elhullatni fehér tollait. A régi és az új barna tollazat színeinek keveredése a megváltozott környezetben is segít az állatnak észrevétlen maradni. Nem könnyű a tél azoknak a fajoknak, akik nem alszanak téli álmot. Muszáj túlélési stratégiákat alkalmazniuk: van, aki beépített fagyállóval rendelkezik, van, aki egyszerűen beolvad a fehér háttérbe. [1] A téli álom és az alvás [ szerkesztés] A téli álom nem nevezhető "hosszú alvás"-nak vagy hasonlónak. Téli álom alatt drasztikus fiziológiai változások is végbemennek az adott állat szervezetében.
Neki esem sebesen, sej, egyedem, begyedem. " (Itt találod: Letöltés ideje: 2019-11-14. ) A mókus is alszik télen, de ez a kis állat, ha kisüt a nap a hideg évszakban, felébred, megkeresi a rejtett üregeit, amiben makkot tartalékolt, vagy társa helyezte el és dézsmál belőle. Ezután visszamegy és alszik tovább. Lehullott levelek, kövek alatt vagy földben lévő odúban durmolja át a telet. Három-hat kicsinye tüskétlenül jön a világra, és születésükkor nem látnak. Fotó: Daniela Baack Olvasd tovább... Vízen átgázolva (Kádár Tamás képe) Anyanyelvi nevelés tevékenység kezdeményezéshez Varga Kata által írt Téli lakoma (Itt találod Letöltés ideje: 2019-11-17. ) című mesét választottam. A témához kapcsolódó mondókák és versek megtalálhatók a cikkben az öt nevelési terület összekötő elemeként. A csoportszobában rendezhetünk egy kis "mozizást" (diafilm-vetítés) is. Nézzük, meséljük el – ha lehetőségünk van és a gyerekek nyitottak rá – Fekete István meséjét, a kis Vuk történetét. Simai Mihály: Maci-altató "Méhes odu, lik-luk-lak, rajta van a csip-csup-csap, ha megnyitod azt a csapot, csoda finom méz csöppen!
[1] A téli álom és az alvás [ szerkesztés] A téli álom nem nevezhető "hosszú alvás"-nak vagy hasonlónak. Téli álom alatt drasztikus fiziológiai változások is végbemennek az adott állat szervezetében. Ezek közül a legfontosabb a test hőmérsékletének nagy mérvű csökkenése. Alvás közben elsősorban az agy elmebeli állapota módosul, elsősorban az agyhullámok jellegzetessége változik meg. Fiziológiai változások is végbemennek, például a test hőmérséklete lecsökken, kevesebbszer ver a szív, és a légzésszám is kisebb, de ezek a változások jóval kisebb mértékűek, mint ami téli álom esetén megfigyelhető. Az alvásból viszonylag könnyű felébredni, még a legmélyebb alvásból is, legalábbis az ébredési folyamat pár perc alatt végbemegy, aminek a végén az alany már valamennyire tudatában van a környezetének és annak egyes ingereire reagálni tud. Téli álom esetén az agyhullámok jellege inkább az éber állapotnak felel meg, mint az alvásnak (bár erősségük kisebb). Amikor az állat magához tér a téli álomból, alváshiány jeleit mutatja, és pár napig többet alszik, hogy behozza a lemaradást.