A második világháborúban elárvult gyermekek nagy száma miatt jelentős volt a zsúfoltság, az épületek is számos kárt szenvedtek. A II. világháború után a sérült építményeket rekonstruálták és az intézményt "Országos Gyermekvédő Intézet"-té nevezték át. 1954-ben neve: Bókay János Gyermekkórház, majd 1957-től Heim Pál Gyermekkórház. Ekkor már a gyermekvédelmi feladatokat a különvált Gyermekvédelmi Intézet látta el, a gyermekkórház kizárólag gyógyítási feladatokat végez. A kórházzá válás után 555 ágyon ápolták, gyógyították a kis betegeket. Kulturális térként születik újjá a veszprémi gyermekkórház épülete - balaton.hu. [1] A kórházhoz Poliklinikát csatoltak a főváros déli-keleti gyermek betegeinek befogadása céljából. A gyermekszakorvos-képzés egy időre az épületben működő l. Gyermekgyógyászati Tanszékhez került, később a Semmelweis Orvostudományi Egyetem feladatává vált, de egyetemi tanszék azóta is működik a kórházban. Az önkormányzat javaslata alapján 2005 végén a kórházat összevonták a Madarász utcai Gyermekkórházzal. 2006 végén lebontották a régi G pavilont, helyén 2009-ben adták át új épületet, mely alapítványi támogatásból épült fel, belgyógyászati- és gasztroenterológiai ágyakkal, speciális endoszkópos és alváslaborral, ahol a szülők számára is helyet biztosítanak.
Az ActiCity ötletgazdája Bélafi László volt, korábban a Hangvilla koncepcióját is ő fogalmazta meg, valamint ő vezeti megnyitás óta azt a kulturális központot. A mostani, hasonlóan nagyszabású projekt kapcsán kiemelte, az ActiCity nevéhez illően a folyamatos mozgásról fog szólni, egyrészt a mozgáskultúrát a zászlajukra tűző helyi közösségek részvételével, másrészt azon veszprémiek miatt, akik birtokba veszik majd az épület kávézóját, részt vesznek a programokon, vagy éppen csak a parkban szeretnék eltölteni szabadidejüket. Vehir.hu - ActiCity - új korszak a gyermekkórház épületének történetében. Az intézmény jövőbeni állandó "lakóiról" elmondta, kiemelt szerepet kap majd a Veszprémben most fellendülő balettoktatás, a helyi néptáncosok, valamint a régi mosoda épülete mellett egy nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas falmászó részt alakítanak majd ki. Bélafi László végül úgy fogalmazott, szeretné, ha néhány évtized múlva erről az épületről már ne a műtétek és a betegápolás jutna eszébe az embereknek, hanem azok a színes programok és pezsgő kulturális élet, amit az ActiCity projekt valósít majd meg.
Mint mondta, az EKF amellett, hogy programjaival és infrastrukturális fejlesztéseivel tartósan növekedési pályára szeretné állítani a térséget, a helyi közösségek erősítését tűzte ki célul. Azt, hogy a magányos emberek közösséget találjanak, a már létező közösségek pedig még jobban meg tudjanak erősödni. Ehhez viszont olyan épületekre, intézményekre is szükség van, amelyek elősegítik ezeket a célokat. Az ActiCity lényege pedig pont ez, hogy még magasabb szintre emelje Veszprém kulturális lehetőségeit, miközben otthont ad a helyi közösségeknek. Heim pál gyermekkórház veszprém térkép. Porga Gyula polgármester egyenesen úgy fogalmazott, az ActiCity a tökéletes esszenciája az EKF céljainak, miközben egy méltatlanul hanyatló épületet újítanak meg, és helyezik újra a közösség szolgálatába. A polgármester kiemelte a projekt kapcsán, hogy az épület mellett a környezete is megújul és a teljes projektből – ami 10, 5 milliárd forint állami forrásból valósul meg – 1 milliárdot kizárólag a környezet megújítására, a zöldterületek fejlesztésére fordítanak majd.
Az uralkodó az 1860-ban kiadott októberi diplomával, majd az 1861-es februári pátenssel jelezte változtatási szándékát, liberálisabb szellemű összbirodalmi alkotmányt ajánlott fel. 1861-re összehívta az országgyűlést, hogy a tervezett birodalmi gyűlésbe, a Reichsratba magyar képviselők is beülhessenek. Az ország függetlenségét feladni nem akaró magyar politikai elit - hosszas politikai küzdelem után - feliratban utasította el a császári alkotmánytervet (a radikálisabbak ezt határozatban akarták megtenni), leszögezve: nem engednek az 1848-as elvekből. Ferenc József válaszul 1861. Ki a szerzője a “Húsvéti cikk” néven... - válaszmindenre.hu. augusztus 22-én feloszlatta az országgyűlést, és Anton Schmerling államminisztert ültette a hatalomba. Schmerling hajlandó lett volna reformokra, de arra nem, hogy elismerje Magyarország különleges helyzetét a birodalomban. A Schmerling-provizóriumnak nevezett átmeneti időszak alatt a színfalak mögött - főként a magyar konzervatívok részvételével - már folytak a tapogatózások a bécsi udvarral, a külön parlamentet, közös hadügyet, külügyet és pénzügyet magában foglaló, tehát 1867-ben megvalósuló megoldást évekkel korábban már felvetette a volt főkancellár, Apponyi György gróf és Dessewffy Emil gróf, az MTA elnöke is.
Szép példány. Ritka.
Nem hozzuk mi kétségbe a birodalom szilárd fennállhatásának fontosságát. Hiszen az 1861-diki országgyűlés felirata is kijelentette, hogy azt a magyar nemzet veszélyeztetni semmiképpen nem akarja.