Szerelem első vérig – Digitálisan restaurálva 1985 A Nemzeti Filmintézet Filmarchívum igazgatósága és a Pannonia Entertainment együttműködésében január 13-tól digitálisan restaurált formában visszatér a mozikba a nyolcvanas éves egyik legsikeresebb kultfilmje, a Berencsi Attila – azaz Bery Ari – és Szilágyi Mariann főszereplésével készült Szerelem első vérig. Az ismert történet főhősei Fügedi Ferenc, azaz Füge és Ágota, a szegedi iparművészeti középiskola érettségire készülő diákjai. Füge elvált szülők gyereke, festőnek készül és szaxofonozik a kollégium zenekarában. Ágota egyszer talán majd régész lesz, addig is szigorú nagymamája és habókos rendőr nagybátyja rendezi az életét. Füge látszólag mindenütt otthon van, valójában azonban ugyanolyan felületes kapcsolat fűzi a szüleihez, mint a haverjaihoz vagy a szaxofonjához. Egy nap beleszeret lesz Ágotába, és ez megváltoztatja az életét, ám amikor feltűnik a lány régi udvarlója, Füge úgy érzi, vége a világnak. Kétségbeesésében öngyilkosságot kísérel meg, majd elutazik apjához, hogy a tanácsát kérje.
Szerelem első vérig 1986-os magyar film Rendező Dobray György Horváth Péter Műfaj Ifjúsági film romantikus filmdráma vígjáték Forgatókönyvíró Dobray György Horváth Péter Főszerepben Berencsi Attila Szilágyi Mariann Zene Dés László Operatőr Andor Tamás Vágó Miklós Mari Jelmeztervező Csík György Gyártás Gyártó Mafilm Dialóg Filmstúdió Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 88 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó Mokép Pannónia Entertaiment (felújított) Bemutató 1986. március 17. 1987. augusztus 21. 2022. január 13. (felújított) Korhatár Kronológia Következő Szerelem második vérig Kapcsolódó film Szerelem utolsó vérig További információk IMDb A Szerelem első vérig egy 1985 -ben készült magyar tinédzserfilm, amit Dobray György és Horváth Péter rendezett, Horváth Péter novellájából. A Szerelem trilógia első része. A film jeleneteit Szegeden, Szentesen és Budapesten forgatták. A filmet 1, 5 millió néző látta a magyar mozikban. [1] A film teljes körűen digitálisan felújított változata 2022. január 13 -án került a mozikba.
A könnyűzene és a film kapcsolatát szorosabbra fűző BLEND új platformként 2020-ban indult útjára a Hangfoglaló Program és Nemzeti Filmintézet Fast Forward Program ja közös kezdeményezéseként. A két iparág szereplőit összehozó esemény tavaly a pandémia miatt online volt követhető. Jó hír, hogy idén, a hatályos rendezvénylátogatási szabályozások betartásával, újból élőben találkozhanak a két szakma képviselői. A program a nemzetközi szakemberek közreműködésével feltárja a filmzeneszerzők és a music supervisorok munkáját, betekintést enged az alkotói folyamaton túli gyakorlatba is. A BLEND vendége lesz márciusban Michael Pärt észt producer, music editor, aki olyan világhírű művészekkel dolgozott, mint Björk vagy Danny Elfman. A könnyűzene filmekben betöltött szerepéről kerekasztal-beszélgetést hallgathatnak meg a résztvevők, míg a filmzeneszerzés iskoláit többszereplős panel mutatja be. A BLEND tematikájában minden évben fontos szerepet játszik a piaci aspektus, így idén sem maradhat ki a reklámzene.
Nem kell félned a foly 1320
Ám Ágotának egy nap megjelenik régi szerelme. Ezért Füge öngyilkosságot kísérel meg, de sikertelenül. Ezután elutazik különélő apjához tanácsot kérni. A vetítés utáni beszélgetésre Gelencsér Gábor filmesztéta vendége lesz Dobray György, a film rendezője. A Filmklub jelképes 600 Ft-os belépőjegy mellett látogatható, a jegyeket elővételben ITT lehet beszerezni. 2019. március 16. 09:48
Végül egymásra találnak Ágotával, a lány teherbe esik, ám el akarja vetetni a gyermeket. Füge, aki általában csak sodródik az eseményekkel, előbb-utóbb kénytelen felnőttekhez méltó döntéseket hozni és felelősséget vállalni... A film még nem található meg a műsoron.
Micsánek József városplébános (1822-1839) plébánosságának emléke a Katolikus testvéregyesület újjászervezése és megszilárdítása, amelynek látható jele a Szent Mihály temető felállított közös testvér-egyesületi emlék. Micsánek József maga tervezte az allegorikus síremléket. Egy erős, négyzet alakú kőalapon emelkedik az emlékpiramis, csúcsán a szent kereszt jelével. A főhomlokzaton nyílik az örökkévalóságba vezető kapu, fölötte a 118. zsoltár 20. verse olvasható: "Ez az Úrhoz vezető kapu, az igazak mennek be rajta. " A sötét kapu jobb oldalán ül a halál felé induló élet jelképe: a fáradt agg vándor vándorbotjára támaszkodva. Baloldalán a piramisnak egy szikladarab támaszkodik, melynek lapján ez olvasható: " Utazom az örökkévalóságba, hol érek egyszer Vaj'h oda? ahova utam vége vezet, melyen most megyek. " A piramis közepén a kapu fölött emléktábla van, amelynek felirata: " E testvér-egyesületi síremléket felszentelte ezen szeretet-gyülekezet kegyes megemlékezéssel valamennyi elhunyt testvérre, az Üdvözítő Jézus Krisztus mindenható oltalma alatt, a tevékeny felebaráti szeretet és minden testvér-egyesülés végcéljaként.
Vasárnap: 9:30 óra 2022. 03. 28 Városi keresztút Szent Mihály Templom 2022. április 8. Fájdalmas péntek - Keresztút a Szent Mihály templom kertjében 2022. 07 Sopron mai településének legrégibb része a Szent Mihály domb körül helyezkedett el. Itt már régebben is állhatott szentély, amelynek helyére épült a mai templom tornya és hajója, amikor Sopron Szabad Királyi Város lett. Mindezeket a Kegyúr építtette. A templom első írásos említése 1278 és ettől az évtől kezdve a városplébánosok névsora is ismert. 1450-től kezdve hozzáépítették a kereszthajót és a szentélyt. A templom mai nagyságában 1484-ben készült el teljesen. Felszentelésén egyes feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. A Szent Mihály templom méreteivel és merész arányaival a Budavári Mátyás templom után az ország legjelentősebb gótikus alkotása. A torony többször is át lett építve, utoljára 1979-83-ig. Kövei Burgenlandból Szentmargitbányáról származnak. 1567-1584-ig a katolikusok és a protestánsok közösen használták.
1608-ban a protestánsok teljesen lefoglalták és ettől kezdve 1674-ig egyedül használták. Ezután visszakapta a Városplébánia. Mátyás király idejében 20 oltára lehetett (céh oltárok). Ezeknek felbecsülhetetlen értékű gótikus szobrait 1608 után a képrombolók kidobták a templomból és elégették. Későbbi városplébánosok a belső berendezést barokk stílusban újították meg. Ezt a berendezést 1864-ben eladták, valamint az itt eltemetett előkelők barokk síremlékeit a városi múzeumnak adták át. A ma is meglévő neogótikus berendezést id. Stornó Ferenc tervei alapján készítették. A Mátyás korabeli gótika művészi alkotásainak egyetlen maradványa az a fafaragású Szűz Mária szobor, amely sok viszontagság után a bécsi Pázmáneumból került vissza Simor János hercegprímás közbenjárására 1868-ban. (Jelenleg – a templombelső felújításáig – a látogatók számára megközelíthetetlen helyen őrzik, ha csak éppen nem valamely kiállításon szerepel. ) Ugyancsak kiállításon szerepel a régi főoltárkép, Altomonte Bertalan: Magyarok Nagyasszonya harcba vezeti Szent Mihályt a törökök ellen.
Nemcsak a soproni főesperesség, hanem a SZENT MIHÁLY tiszteletére épült plébánia eredete is Szent István idejére tehető. Szent István az általa alapított veszprémi és erdélyi püspökséget Szent Mihály oltalmába ajánlotta. Feltételezhető, hogy a SOPRONI PLÉBÁNIA első hívei csupán a szent király példáját követték. De miért épült a külvárosban, és nem a történelmi belvárosban? A külvárosban szerény létszámú "falu" épülhetett, amely a királyi várral közvetlen szomszédságban volt, ami kiemelte jelentőségét. A várak területén ebben az időben amúgy sem épültek plébániatemplomok. A mai Szent Mihály templom építése a 14. századra tehető. Ebből arra következtethetünk, hogy a Szent István korabeli templom vályogból és fából készülhetett, mint abban az időben másutt is. Szent László rendeletet hozott arról, hogy a romló, enyészetnek induló szentélyeket a megyéspüspökök kötelessége újjáépíteni maradandóbb anyagból. Ezek a kőből épült templomok maradandónak bizonyultak. Ilyen a Szent Mihály templom is.
Nincs információ 🕗 Nyitva tartás Hétfő ⚠ Kedd ⚠ Szerda ⚠ Csütörtök ⚠ Péntek ⚠ Szombat ⚠ Vasárnap ⚠ Sopron Magyarország Érintkezés telefon: +36 Latitude: 47. 6876476, Longitude: 16. 5997636 📑 Minden kategóriaban
Beküldte Ősz Zoltán - 2014. szeptember 25. 10:22 Fantasztikus, hihetetlenül jó, én is azt szeretem látni, ahogy "megnőnek" a fák. Egy hasonlóan jó dolog, ha valakit érdekel, és az oldal céljától sem áll túlzottan távol. Mindenkinek ajánlom! Ebben az első, második és harmadik katonai felmérés térképeit, továbbá kataszteri térképeket lehet megnézni, érdekes lehet, hogy anno mi volt például a házunk helyén, felül van egy csúszka, ahol az átláthatóságot lehet beállítani, és alatta megjelenik a Google térkép vagy műhold, választhatóan. Én is itt tudtam meg pl., hogy amit mi emelkedetten Koronázódombnak hívunk, és annyit játszottunk arrafelé, a régi térképeken Galgenberg, azaz Akasztófahegy néven szerepel, valószínűleg, nem véletlenül. Persze, érthető, szokás volt az akasztófákat magaslatra helyezni, ahol mindenhonnan jól látható volt, elrettentésképpen, de ugyanígy valószínűleg innen látszott a legjobban az ominózus négy égtáj felé történt kardvágás is. Így talán már érthető lehet a Hóhérkereszt elnevezés is, a Tercia Hubertusz mögött?