2019. március 16., 09:54 Március 17-én lesz hetvenöt éves Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész. Fotó: Budapesten született, édesanyja Mészáros Ági Kossuth-díjas színésznő, édesapja Voith Lajos főhadnagy volt. Házasság és Balítélet. Nagyon rossz gyerek volt, s egy diákcsíny miatt – az 1956-os forradalom után társaival gyászszalagot rakott ruháján a Kossuth-címerre – kicsapták az iskolából. Az 1957-58-as évet így a svájci Biel-Bienne-ben, illetve az olaszországi Bolzanóban töltötte apácák intézetében. Zongoraművésznek taníttatták, környezetében senki, sőt sokáig még maga sem akarta, hogy színész váljék belőle. A színművészetire csak azért felvételizett, mert egyik általa tehetségtelennek tartott osztálytársnője beadta a jelentkezését, s úgy gondolta, hogy akkor ő is belevághat. A háromezer jelentkező közül felvették, s mire 1966-ban kézhez kapta diplomáját, már leszerződött a József Attila Színházhoz, amelynek 1984-ig tagja volt. Ezt követően a Thália, majd az Arizona Színház társulatához csatlakozott, 1993 óta szabadfoglalkozású.
Rácsok mögé zárt női sorsok Lorca utolsó és talán legjelentősebb művében, a Bernarda Alba házában. A darabot február 22-én egy igazi anya-lánya páros, Papadimitriu Athina és Trokán Anna főszereplésével mutatják be a Spirit Színházban. Sötét szoba, csend, rácsok az ablakokon, megrebbenő függönyök, leselkedő szemek, elfojtott vágyak, fojtogató légkör, feltörő indulatok, fülledtség, hőség, kényszerű, zsarnoki rendszabályok. Amikor Voith Ági lelépett, anyukája villáját Bodrogira hagyta - Blikk Rúzs. "A történet az édesapa halálával indul, s az akkori hagyományoknak köszönhetően nyolc évig senki, sehova. Így a testvérek be vannak zárva a házba egy nagyon szigorú édesanyával és egy kicsit már elmebeteg nagymamával, aki néha kiszabadul és kiönti a lelkét. A ki nem mondott és meg nem élhető feszültségek drámája ez" – meséli Trokán Anna, aki gyermeke születése után Adela szerepében tér vissza a színpadra. Az előadás különlegessége, hogy Bernardát édesanyja, Papadimitriu Athina játssza, a nagymamát pedig Voith Ági alakítja. Az Andalúziában játszódó történet középpontjában a női sorsok állnak.
A Spirit Színházban Maria Josefa figuráját játssza a tavaly bemutatott Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájában. Főbb színházi szerepei: Vica (Németh: Nagy család), Polly (Brecht: Koldusopera), Erzsébet (Schiller: Stuart Mária), Seress Rezsőné (Müller: Szomorú vasárnap), Anya (Boris Vian: Mindenkit megnyúzunk), Victoria (Maugham-Nádas-Szenes: Imádok férjhez menni! ), Olive (Neil Simon: Furcsa pár), Donna Lucia d'Alvadorez (Thomas: Charley nénje), Schneider kisasszony (Kander-Ebb: Kabaré), Corinna (Hervé: Nebáncsvirág), Turcsekné (Karinthy: Leánykereskedő), Schneiderné (Zágon: Hippolyt, a lakáj), Beatrice (Quilter: Csalogány család), Mária Regina nővér (Goggin: Apácák), Emma Cornamontis (Brecht: A gömbfejűek és a csúcsfejűek). Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves - Fidelio.hu. A színpadi szerepek mellett számos tévé- és játékfilmben játszott. 1966-ban mutatták be Az első esztendő és a Nem szoktam hazudni című játékfilmeket, melyekben még kezdő színésznőként kapott főszerepet. Szerepelt A postaláda, a Régi nyár, a Házassági évforduló, a Tündér voltam Budapesten, a Lyuk az életrajzon, a Szomorú vasárnap és a Kártyaaffér hölgykörökben című tévéfilmekben.
19. ) 13:45 2011 Casino 4. 1 (magyar filmsorozat, 2011) 1998 1992 Vidám esték 9. 2 (magyar színházi közvetítés, 60 perc, 1992) Imádok férjhez menni 8. 6 (magyar színházi közvetítés, 140 perc, 1992) 1990 Bo-Vo-Bo 6. 0 szereplő (magyar szórakoztató műsor, 35 perc, 1990) 1989 1986 1984 Szomorú vasárnap 8. 2 (magyar tévéjáték, 109 perc, 1984) Linda 8. 4 (magyar filmsorozat, 1984) 1983 Szerencsés Dániel 7. 7 (magyar filmdráma, 89 perc, 1983) 1980 Vízipók-csodapók 10 (magyar animációs sorozat, 1980) 1978 Krétakör (magyar játékfilm, 91 perc, 1978) 1976 Hungária Kávéház 7. 9 (magyar tévéfilmsorozat, 26 perc, 1976) 1972 Lyuk az életrajzon 9. 0 (magyar tévéjáték, 97 perc, 1972) 1971 Szilveszter 1971 7. 6 (magyar szórakoztató műsor, 180 perc, 1971) Ős-budavára 9. 3 (magyar zenés műsor, 26 perc, 1971) 1970 1969 Régi nyár (magyar zenés film, 90 perc, 1969) 1968 Irány Mexikó! 8. 1 (magyar játékfilm, 79 perc, 1968) 1966 Törékeny boldogság 6. 5 (magyar tévéfilm, dráma, 73 perc, 1966) Nem szoktam hazudni 7.
Ami önben legendás, a szerepei is többnyire ilyenek. Nem hiányzott a dráma a színpadi létből? Valóban az első pillanattól kezdve így alakult. Annak idején, amikor bekerültem a József Attila Színházba, csupa vidám, zenés siker következett. Ab ovo én ugyan nem erre készültem, de az élet így hozta, én meg egy lusta dög vagyok, és benne maradtam a skatulyában. Komoly szerepekben ritkábban lehetett látni, a kevés kivétel egyike volt A gömbfejűek és a csúcsfejűek című dráma /Fotó: MTI - Mónus Márton Van hiányérzete emiatt? Rengeteg hiányérzetem van. Mondhatnám csak az van, mert ha én nagyon őszinte akarok lenni, akkor azt mondanám, hogy ha újrakezdeném, akkor én nem erre a pályára mennék. Akkor mi lenne? Valószínűleg állatokkal foglalkoznék leginkább, valahol a világban. Fiatalkoromban nagyon sokat utaztam, borzasztóan szeretem megismerni a különböző országokat, embereket, de főleg az állatokat. Gyerekkori álom volt, miután a papám valahogy megszerezte nekem a Tarzan-könyveket, hogy Afrikában éljek.
"A költő megjegyzi, hogy e három felvonást hűséges dokumentumnak szánta" – írja Lorca a dráma elején. Annak is nevezhetnénk, ha a mű megírásának körülményeit kutatnánk. Bernarda Alba alakját ugyanis valóságos személy ihlette: Frasquita Alba. A keménykezű özvegyasszony Federico Garcia Lorcáék házával szemben lakott családjával Asquerosaban, a költő nagybátyja kiszáradt kútjából hallgatta az Alba házban zajló dialógusokat és gyakran látta, ahogy a rácsos ablakok mögött megmozdulnak a függönyök. A drámában Bernarda a külvilágtól elzárkózva él öt lányával, s bezárva tartja anyját is, csak Poncia, a cseléd hordja a pletykát. A gyász alatt a ház lakóinak szigorú hagyományokat kell követniük. "Úgy kell majd élnünk, mintha téglával falaztunk volna be ajtót, ablakot. Addig majd a kelengyéteket varrjátok. " A fiatal lányok tehát elzárva élnek a külvilágtól, nőiségük szinte pusztulásra van ítélve. Csak Adela, a legkisebb lány nem nyugszik bele sorsába: "Nem szokom meg! Nem akarok rabságban élni. Nem akarom, hogy elfonnyadjon a testem, mint a tiétek, nem akarok szobában megaszalódni.
Pompás kilátás nyílik innen az egész községre, a Soproni-hegységre, a szomszédos osztrák falvakra és a somfalvi síkságra. Hírek, aktualítások Eszterháza szimfóniái XXII. rész 2020. július 31. - augusztus 2. között ismét komolyzenei koncertek csendülnek fel a fertődi Esterházy-kastély falai között. Magyar Városok Tengerszint Feletti Magassága — Ez A Legmagasabban Fekvő Magyar Város - A Következő Képeket Neked Is Meg Kell Nézned! - Utazás | Femina. Levendulaszüret Eszterházán Levendulaszüret a fertődi Esterházy-kastély levendulakertjében. Kiemelt ajánlatok Borkaland Sopronban Két éjszakás félpanziós tartózkodásához soproni borkóstolót kínálunk három helyszín egyikén. A... KulTÚRA Sopronban Sopron Magyarország egyik legszebb, Európa díjas ékszervárosa: műemlékekben gazdag belváros,... A krónikából, valamint Bíborban született Konstantin császár mûvébõl több, mint hetven magyar férfinevet ismerünk. Ezen nevek egyike Harka. A honfoglaló hét magyar törzs Kér nevû törzsének vezérét Téténynek hívták és a harka méltóságot viselte, ami bírót jelentett. Tétény vezér fiának, a jövendõ harkának a Harka személynevet adta. Harka, mint vezér részt vett a honfoglalásban.
Azon ne aggódjatok, hogy mint fog felépülni:- a hit, remény és szeretet felépíti. Ő mindent kieszközöl, csak meg kell kezdeni…" A zarándokok özönlöttek Fallóskútra, ezt a hatóság rossz szemmel nézte. Az asszonyt, elmeállapotára hivatkozva a gyöngyösi kórház elmeosztályára vitték megfigyelésre 1949. július 15-től december 30-ig. Itt szülte meg harmadik gyermekét; a szülés után hazaengedték őket. 1952. szeptember 17-én újra "beutalták" a gyöngyösi kórházba, hasadásos elmezavar diagnózissal. Tanácsi utasításra Gyöngyösről a gyulai közkórház elmeosztályára szállították. Itt brutális bánásmódban volt része. Naplójából idézek: "Mikor megkérdezték tőlem, Isten van-e, és én azt feleltem, hogy igen van, akkor mindig áram alá vittek. Ez így volt három hónapig majdnem minden nap. " Látogatáskor a főorvos közölte édesanyjával: a lánya nem elmebeteg, hanem mélyhitű. Gyuláról Pestre szállították a Lipótmezőre. 1954. április 5-én végleg hazaengedték. A kórházban közölték vele, mindez azért volt, mert fellendítette a vallást.