A mobilszolgáltató kínálatában megjelent új okosórával komoly mérföldkőhöz ért a Magyar Telekom: ez az első olyan eszköz, amelyben már nem a mindenki által ismert, hagyományos SIM-kártya van, hanem a chip egy jóval fejlettebb változata, az eSIM. Huawei okosóra telecom.com. A Telekom elsőként egy okosórában teszi lehetővé itthon a hagyományos SIM-kártyákat felváltó eSIM technológia használatát előfizetői számára – közölte a szolgáltató szerdán. Az új technológia a Telekom közlése szerint belépő jelent a "dolgok internetébe" (IoT), hiszen megnyitja az utat a hálózatba kötött eszközök előtt, amelyek idővel akár helyettesíthetik is a piacon ma még meghatározó szerepet játszó okostelefonokat. A hagyományos SIM-kártyákat felváltó chip mindössze 6x5 milliméteres, így kisméretű eszközökben is elfér. Ennél jóval fontosabb azonban, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez a továbbiakban nem szükséges a szolgáltatótól fizikai SIM-kártyát kérni, hiszen elegendő a szerződés megkötését követően az interneten keresztül letölteni a felhasználói SIM-profilt.
A Dyson hangmérnökökből és hangtechnikusokból álló csapata arra törekedett, hogy kiváló – egzakt mérési adatokon és széles körű hangpróbákon nyugvó – hangzásvilágot alkosson. Az eredmény: tiszta, gazdag hangzás és fejlett zajszűrés. A hordozható eszközökre jellemző, hogy a fejlesztések során meg kell küzdeni a rendelkezésre álló tér szűkösségével, hiszen az eszközök nem lehetnek túl nagyok. Készülékbeállítás - Mobiltelefonok, Tabletek, Okosórák, Telekom alkalmazások, Beltéri egységek, Hálózati eszközök. A hordozhatósággal járó helyszűke ellenére a Dyson mérnökei egy nagy teljesítményű neodímium elektroakusztikus rendszert fejlesztettek ki. A széles sávú frekvenciaválasz, a pontos bal-jobb egyensúly és az emberi fül által érzékelhetőnél lényegesen alacsonyabb torzítás úgy adja át a hangzást a viselőnek, ahogy azt a zenészek és alkotók elképzelték. A Dyson egy fejlett zajszűrő rendszer kifejlesztésével oldotta meg a kihívást, amelyet az új eszköz megalkotásával saját maga számára támasztott. A készülék passzív csillapítása és az aktív zajszűrés (ANC) az egyedülálló mikrofoncsoporttal kiegészülve csökkenti a nem kívánt környezeti zajokat és motorhangokat úgy, hogy mindenhol – otthon, a munkahelyen és útközben is fejlett zajszűrést biztosít.
Rohan az idő énekelte annak idején Koncz Zsuzsa. Ha a 60-as években igaz volt, hogy ilyen "izgága időket" élünk, akkor most még inkább igaz. Manapság ugyanis jobban rohan az idő, mint valaha, mi pedig együtt rohanunk vele. Ma is igaza van Villonnak, amikor így fohászkodik: "az évek szállnak, mint a percek, Véred kiontott harmatával irgalmazz nekünk Jézus herceg. " Kérdés persze, hogy az idő szárnyal, rohan-e, vagy mi magunk, akik érezzük, hogy az idő foglyai vagyunk. Ha meggondoljuk, hogy 4 milliárd éve kezdődött el a földi élet, akkor nem mondhatjuk, hogy olyan sietős lenne az időnek. Sőt inkább olykor megállt az idő, vagy mint ama "négy ökör, mely az országúton végig a szekérrel, lassacskán ballagott". Rohan az ido. Bizton állíthatjuk tehát, hogy mi rohanunk és nem az idő. Szeretnénk egyszerre mindenütt jelen lenni, és minden tőlünk telhetőt megtenni, úgymond sikeresek lenni. Ezzel csak az a baj, hogy közben átrohanunk az életen, és igazán sehol sem vagyunk jelen, vagyis a Hosszú távfutó magányosságát éljük át.
Sajnos, tényleg. A jó hír, hogy Szörényi Levente töretlenül dolgozik tovább, egykori zenésztársaival ebben az évben is fellépnek, és az István, a király immár klasszikus rockoperát is újra előadják a Királydombon. Tehát – minden a régi. Levi is. De mi történt az elmúlt hetven évben, őszerinte? Hogy élte meg a szocialista blokk "legvidámabb barakkjának" tartott országában lázadó beat- illetve rockzenészi élet első éveit? Honnan jött egyáltalán az ötlet, hogy zenész legyen? Valójában, hogy volt a legendás Illés eredeti sztorija? Rohan az idf.org. És miért volt szükség a szintén zseniális Fonográf megalakítására, amikor szólóban is nagy sikerei voltak? Igaz-e, hogy egy hajszálon múlott, hogy a korszak kultuszminisztersége mégis engedélyt adott az István, a király rockopera bemutatására? Valójában miért vesztek össze a rendszerváltás után Bródy Jánossal és valójában kibékültek-e azóta? És végül: Nyílik-e még az a bizonyos sárga rózsa? Vajon megváltozna-e valaha is Szörényi Levente vezényszóra? …és még megannyi kérdés, melyre évtizedek óta nem kaptunk, mi rajongók, közönség, választ.
(Pedig Rozgonyi mester nagyrészt a napóleoni háborúk alatt működött, míg Nyiri tanár úr az egyik leghosszabb európai béke idején. Kettejük közül az utóbbihoz illenék a józan optimizmus és a humor, ennek ellenére ezekkel mégis Rozgonyi dicsekedhetett inkább. ) Mi változott meg az intézményi és mediális környülállásokon, valamint a schellingi filozófia divatján túl olyannyira, hogy annak át kellett szabnia mindazt, amit az idővel versenyt rohanó szubjektumról ekkoriban gondolni lehetett? Úgy tűnik, a válasz az időben élő embernek, avagy magának a számunkra rohanó időnek kikerülhetetlennek tűnő, új leírásában rejlik. A halála előtti évben Nyiri az álmodó és meghaló szubjektumok témája helyett nekilát, hogy megírja az intézményesen cselekvő ember antropológiáját. Ebből lesz az angol műipar philosophiá ja. Írása nem gyáripari beszámoló, hiszen maga is másodkézből szerzett adatokkal dolgozik, viszont távolról is meglátja a történések számára fontos lényegét. ROHAN. AZ IDŐ? | Liget Műhely. A javában tartó angol ipari forradalom a legfontosabb változásokat nem a tájban, a környezetben, még csak nem is a létrehozott termékek révén hozza létre.