Ám most, hogy egyre több elektromos készüléket használunk és a lakásokat ellepték a légkondicionálók az egésznek egyre kevesebb értelme van. A villamos-energiafogyasztás az év derekán így is egyre magasabb. A felmérések szerint az óraátállítást az emberek többsége ki nem állhatja. Az európaiak több mint 80 százaléka szívesen megszabadulna tőle. Nyakunkon az utolsó óraátállítás. Ezért az EU úgy döntött, hogy 2021-től el is fogják törölni. A tagállamoknak addig viszont el kell dönteniük, hogy inkább a téli vagy a nyári időszámításban akarnak élni. Egyelőre úgy tűnik, hogy a többség az utóbbi felé húz. Így könnyen előfordulhat, hogy 2021. március 28-án fogjuk utoljára átállítani az órákat. óraátállítás
Elmondása szerint az állampolgárok egyenként körülbelül tíz percet töltenek azzal, hogy átállítják az óramutatókat, és a különböző eszközök kijelzőit babrálják, amivel rengeteg időt pazarolnak – ezt sokkal hasznosabb dolgokra is fordíthatnának. A Lost-Hour Economic Index szerint az órák előreállítása összesen 434 millió dolláros költséget ró az amerikai gazdaságra; ez a szám magában foglalja az egészségügyi problémákat, a csökkent termelékenységet és a munkahelyi sérüléseket. A nyári időszámítás előnyei Hogy túllépjünk a negatívumokon, nézzük meg a nyári időszámítás előnyeit: az estébe nyúló nappali világosság például növeli a járművezetés biztonságát, csökkenti a balesetek számát és a gyalogosok elütésének kockázatát. Óraátállítás 2021 october 2008. Jennifer Doleac és Nicholas Sanders közgazdászok megállapították, hogy az időszámítás megváltoztatása után a rablások nappal összességében mintegy 7 százalékkal, este pedig akár 27 százalékkal is csökkenhetnek. Az estébe nyúló nappali fény révén biztonságban érezhetik magukat többek között a kocogók, a kutyát sétáltatók és a kint játszó gyermekek is.
A 347-es számú Dacia nemzetközi gyorsvonat a Keleti pályaudvarról október 30-án 23. 10-kor indul Bukarestbe, Lőkösházáig nyári időszámítás szerint közlekedik, majd onnét a téli időszámítás szerint 2. 39-kor folytatja útját. Néhány nemzetközi vonatot a külföldi vasútvonalakon ér az óraátállítás.
Vasárnap kezdődik a téli időszámítás, hajnali három órakor állítják vissza az órákat hajnali kettőre. A Volánbusznál október 31-én, vasárnap hajnalban a nyári időszámítás szerint indul a Budapestről 2. 15-kor Érd irányába közlekedő 720-as és az Érdről 2. 40-kor a Bem tér felé induló 735-ös autóbusz. A Mávinform közlése szerint az óraátállítás néhány belföldi és nemzetközi vonatot érint, a menetrendet azonban emiatt nem kellett módosítani. A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy október 31-én a Nyugati pályaudvarról 0. 52-kor és 1. 52-kor Szobra, valamint a 0. 43-kor és 1. 43-kor Szolnokra induló vonat a nyári időszámítás szerint közlekedik a teljes útvonalon. Már a téli időszámítás szerint indul vonat a Nyugati pályaudvarról Esztergomba 2. 25-kor, Szolnokra 2. 38-kor, Szobra 2. 52-kor, a Nyugatiba Debrecenből 2. 31-kor és Lajosmizséről 2. Óraátállítás 2021 october 2011. 45-kor, a Keleti pályaudvarra Kelebiáról 2. 09-kor és Szolnokról 2. 58-kor, Debrecenből Nagykerekire pedig 2. 20-kor. A nemzetközi forgalomban a Lőkösházáról hajnali két órakor induló, Budapesten át Bécsig közlekedő 346-os számú Dacia nemzetközi gyorsvonat a téli időszámítás szerinti 2 órakor indul el.
Az idei ünnepet "Húsvét – Magyar hagyományok" címmel ennek jegyében megjelent könyvvel köszöntötte a Kossuth Kiadó. Szerzője méltán jegyzett művészettörténész, Tészabó Júlia, akinek legalább a karácsonyról írt, néhány évvel ezelőtt nagy sikert aratott művét illendő ezúttal is megemlíteni. Az olvasónak éreznie kell, hogy az író most nem titkoltan azzal a szándékkal helyezte asztalunkra a húsvétot övező eseményeket nagy ívben körbeölelő művét, hogy az ünnephez köthető régebbi és frissebb korú magyar hagyományokat és jelent a világ húsvétjainak közös kosarában helyezze el. Nem az enciklopédiai teljesség megközelítésének igényével, ami akár hibaként is felróható, hanem inkább azzal a rejtett reménnyel, hogy a könyvben megismert tények erősítik az igazán kíváncsi olvasó tovább kutatási ingereit. Magyar húsvéti hagyomanyok . Gyanakszom: ezért került a kötetébe az ókori Egyiptomban meghalt és feltámadó istenség, Osiris az őt sirató Isis karjaiban – mintha Jézust gyászolná Mária. S máris a magyar húsvétnál járunk, amikor arra hívja fel a figyelmünket, hogy az angolszász pogány istennő, Eostre, vagy ha úgy tetszik, Ostara kultuszából származik a húsvét mai angol (easter), illetve német (Ostern) neve.
De azért van némi szabályszerűség benne: szokott lenni olyasmi, ami hagyományos ízű (pl. szalámik, sonkaszeletek, sajtok 1-2-féle, aprófasírtok, esetleg kisméretű rántott húsok), illetve újabban "modernebb" dolgok is. különféle töltött, gögyölt húsféleségek felszeletelve, ilyen-olyan kencék zöldségekbe töltve, illetve különféle saláták. Régebb divat volt a töltött tojás vagy a salade de boeuf (franciasaláta) külön tálakon felszolgálva, de kényességük, azaz majonézes mivoltuk miatt, mostanában kiiktatták. Ahogy a vendégek asztalhoz ülnek, némi idő után, (ami alatt általában abban reménykednek, hogy valaki máris nekifog enni) az előételnek esnek neki, a szintén asztalon lévő sós (mogyoró, üzleti vagy házi sós perecek, rúdak) vagy édes (kalács) rágcsálnivalókra csak utána kerül sor. Magyar húsvéti hagyományok háza lucázás. Az előétel után nem sokkal hozzák a levest, ami aranysárga húsleves vékonylaskával, azaz cérnametélttel, vagy újabban tejfölös-savanykás zöldségleves húsdarabokkal vagy húsgombócokkal. Érdekes módon, a mi vidékünkön a levesben főtt húst (ha húslevest szolgálnak fel) nem teszik ki az asztalra sem mártással, sem anélkül.
A császármadár, másként császárfajd (Tetrastes) pedig természetesen tojik, hiszen a tyúkidomúak (Reasores) rendjének fajdfélék (Tetraonidae) családjába tartozó madárnemzetség. Európában és Ázsiában három fajtája ismeretes, nálunk a mogyorós tyúk (T. bonasia) él közülük. Főként a budai hegyekben, a Pilisben, a Börzsönyben és a Mátrában találkozhatunk vele borókás és mogyorós sűrűségekben: az utóbbi helyszíneknek köszönheti a magyar nevét. Hasonlít a fogolyhoz, jól fut, kitűnően repül, s finom húsáért vadásszák. Mindezt az 1962-ben ugyancsak az Athenaeum által publikált Új Magyar Lexikon tanúsítja. Ahogyan azt is, hogy a gyöngytyúk ugyancsak rak tojást, bár vannak, akik vitatják, valóban azonos-e a magyar nyelven gyöngytyúknak nevezett madár a már emlegetett Haselhuhnnal. Húsvéti hagyományok előadás. A Kelemen-féle szótár ezt történetesen "das Perlhuhn" névvel illeti, az Új Magyar Lexikon pedig a fácánfélék családjához sorolja, s ráadásul Afrikából eredezteti. De mindez jottányit sem változtat azon, hogy a tojás a 16. századi Németországban már bizonyíthatóan a húsvéti ünnepkör része volt, Európa német ajkú tájain készítették az első húsvéti kosárfészkeket és az első, édességből készült nyulat is.
A locsolkodási szokásról a Kárpát-medencében 17. századi írásos emlékek is fennmaradtak.
Húsvéti szokások és hagyományok – Kellemes Húsvéti Ünnepeket! /Magyar népdalok és nóták/ - YouTube