Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. aug 7. Egész nyáron kerülendő: megfelezik a M0-s Duna-hídját - Infostart.hu. 7:33 Kiderült, mikorra fejeződhet be a M0-s hídjának felújítása / Fotó: Fuszek Gábor Augusztus közepére várható az M0-s Deák Ferenc (Hárosi) Duna-hídjának műegyetemi vizsgálata, az ezt követő, a felújítással kapcsolatos intézkedések ütemezése ezután veszi kezdetét. A Blikk is megírta, hogy márciusban korszerűsítési munkálatok kezdődtek a Deák Ferenc (Hárosi) híd északi oldalán. Emiatt az M0-s déli szektorának bal pályáján a 2x3 sávos autóút teljes forgalmát egyetlen hídra terelték át. Júliusban azonban az RTL Klub megtudta, a híd szakértői vizsgálata még néhány hónappal később is várat magára, a felújítási munkálatok ezért a vártnál is tovább húzódhatnak. ( A legfrissebb hírek itt) Csütörtökön a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) honlapján közölte, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék által elvégzett vizsgálatok befejezése és az eredmények teljes körű értékelése augusztus közepére várható.
A hárosi M0-s Duna-hídon egy tavaszi és egy nyári részleges lezárás következik, mert néhány hiányosságot még ki kell javítani. A munkálatok az év végére fejeződhetnek be. A Budapest déli körgyűrűjének részét képező, Deák Ferenc híd néven is ismert műtárgy hosszú távú használatát így lehet biztosítani a Műegyetem mérései alapján. Az M0-s híd régi szakasza 30 évvel ezelőtt épült, a most orvoslásra szoruló anomáliák eredete is odáig nyúlik vissza. Részleges lezárások jönnek az egyik fontos Duna-hídon. Az M0-s körgyűrű déli, hárosi Duna-hídján (más néven Deák Ferenc híd) a fővárosi Műegyetem közreműködésével átfogó vizsgálatokat hajtottak végre, amelyek nyomán a felújított hidat tavaly tavaszi átadása után az elővigyázatosság érdekében hamarosan le kellett zárni - írja a Magyar Építők. Ezt követően a részletes vizsgálatok és utómunkálatok, valamint próbaterhelés következett. Végül a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), a kivitelező STR M0-s konzorciummal együttműködve ideiglenesen forgalomba helyezte a hidat iskolakezdéskor folyamatos biztonsági ellenőrzés mellett.
A munkálatok idejére a hidat mindenképpen le kell zárni, a szerkezetet ugyanis hidraulikus sajtókkal megemelik, és ideiglenes támaszokra helyezik. A híd szerkezetét megerősítő munkák befejezését követően kerülhetnek helyükre az új fazéksaruk. A NIF szerint az egyedi szerkezetek gyártása megkezdődött, elkészítésük több hetet vesz igénybe. Az első saruk augusztusban érkeznek meg. Kétszer lezárják, de idén kész lesz a Hárosi Duna-híd | Érd Most!. A Duna nagyvízi medre feletti hídrész pillérein elvégzendő sarucserékhez bárkákon álló darukat használnak majd. Közöték azt is, hogy szeptember 1-jétől a forgalomterelés megszűnik, de decemberig hétvégente az északi pálya hídján rövid ideig, legfeljebb egy-két óráig tartó forgalomkorlátozásra kell számítani. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
Új szolgáltatásunk a napi programajánló, amit ide kattintva nézhettek meg. Budapesten és környékén mindig történik valami, nálunk megtaláltok minden fontos információt. A vizsgálat keretében a szakértői tanulmány megállapításainak gyakorlati igazolására 2020. július 30-án a hídon próbaterhelést végeznek. Tervezetten 25-30 megrakott nyerges vontatóval készül a vizsgálat, amely az ilyen jellegű és méretű hidakon megfelelő mértékű gyakorlati adatokkal tud szolgálni. Ahogy azt korábban megírtuk itt a BudaPestkörnyé hírportálon a vizsgálatok eredményeinek ismeretében válik megítélhetővé, hogy az eddig elvégzett fenti beavatkozásokon kívül szükséges-e a hídon bármiféle további beavatkozás, és ha igen, az milyen műszaki tartalommal és ütemezésben valósulhat meg. Lényeges, hogy a híd rekonstrukció alatti önsúlyának növekedésére vonatkozó találgatások alaptalanok, mivel az M0 autóút folyópályáján kialakított beton pályaszerkezet helyett a hídra a rekonstrukció során jóval könnyebb aszfaltburkolat került.
Figyelt kérdés Előbb félsivatag majd lassan sivatag. Nyilván nem évről évre változna, hanem lassabban. A kérdező szavazást indított: 28 szavazat 1/5 TR75 válasza: 100% A Duna-Tisza köze egy részét már most is félsivatagos vidéknek tekintik. Kiég a fű, mélyen homokosak az utak, ahol nincs növényzet, a buckákat fújja a szél. 2020. szept. 12. 17:59 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 anonim válasza: "Sivatag lesz az Alföld helyén, ha nem lépünk – biológus kutató kongatja a vészharangot" [link] "Egy darabka sivatag az Alföldön" [link] "Ez nem a sivatag, hanem Fülöpháza" [link] 2020. 19:52 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 Thispain válasza: 2020. 20:20 Hasznos számodra ez a válasz? 4/5 anonim válasza: 73% Magyarország bizonyos részeit bár fenyegeti az elsivatagosodás, de korántsem olyan mértékben, mint a mediterrán térséget. Az, hogy valahonnan eltűnik a víz, jelentős részben köszönhető a mesterséges vízszabályozási, vízgazdálkodási intézkedéseknek is, nem csak a klímaváltozásnak. Ez a "sivatag lesz az Alföld helyén" cikk egyébként hemzseg a tudománytalan és hatásvadász kijelentésektől.
Az Alföld éghajlata A Mezőföld és a Drávamelléki-síkság nedves-kontinentális, a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl száraz-kontinentális éghajlatú terület, kelet felé erősödő kontinentális hatással. Erőteljesen érvényesül a medence-jelleg. Az Alföldön a legmelegebb a nyár és a leghidegebb a tél, 2100 a napsütéses órák száma és 3200 oC a hőösszeg. Az évi csapadék mennyisége a legkevesebb az országban (500-600 mm). A globális felmelegedés miatt az Alföld éghajlata átalakulóban van, évről-évre jobban érezhető a mediterrán hatás északi irányú eltolódása. Az Alföld vízrajzi adottságai Az Alföld a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A Tisza legkontinentálisabb folyónk, szélsőségesen ingadozó vízjárással. A tavasz eleji hóolvadásból származó áradás a jegesár, a nyár eleji esőzés okozza a zöldárat. Az őszi esőzések miatt is kialakulhat áradás. Az Alföld folyói kis esésűek, szabályozottak (az árvizek megfékezése, a hajózás és az öntözés megkönnyítése miatt). A vízhiányt csatornák építésével és artézi kutak fúrásával próbálják enyhíteni.
22:20 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 anonim válasza: 100% Ez már nagyon régóta terv, hogy a duna tisza közét csatornázni kéne. A probléma ott van, hogy már abszolút nincs vízgazdálkodás. Valamikor a folyók kiöntése, természetes folyamatai, újabb és újabb réteg mondjuk úgy, trágyázást idézett elő a kiöntött terü megszünt mikor elkezdtünk zsilipeket építeni a folyók különféle szakaszaira. Az a fura, hogy a tudósok lassan rájönnek, hogy a természetet nem szabadna befolyásolni. Hogy ezzel majd a közeljövőben, hogy tudunk alkalmazkodni vagy együtt működni, majd kiderül. 13. 07:41 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Okostankönyv
Az alacsonyabb térszínű árterek a folyókat kísérik. A Duna mentén helyezkedik el a Pesti-síkság, a Solti-síkság, a Sárköz, Gemenc, a nagyobb szigetek (Szentendrei-, Csepel-, Mohácsi-sziget). A Drávamelléki síkság része az Ormánság. A Tiszához kapcsolódik a Szatmár-Beregi-síkság (legmélyebb része az Ecsedi-láp), a Bodrogköz (a falvak homokszigeteken jöttek létre), a Rétköz, a Taktaköz, a Jászság, a Hortobágy. A Körösvidék hazánk leggyorsabban süllyedő területe, a Kis- és a Nagy-Sárrét található a térségben. A magasabb térszínű löszvidékek: a Mezőföld, a Bácskai-löszhát, a Körös-Maros köze, a Nagykunság és a Hajdúság. Legfontosabb ásványkincsei: a kőolaj és a földgáz az Észak-Alföldön pl. Hajdúszoboszló térségében és a Dél-Alföldön, Szeged környékén. A magas geotermikus gradiens miatt sok helyen találunk hévizet (pl. Hajdúszoboszló, Gyula, Gyopáros), de előállíthatunk geotermikus energiát is. Tájai: a Mezőföld, a Drávamelléki-síkság, a Duna-Tisza köze (Bodrogköz, Jászság, Kiskunság, Bácskai-löszhát), a Tiszántúl (Szatmár-Beregi-síkság, Nyírség, Hajdúság, Hortobágy, Sárrét, Körös-Maros köze.