Még adós vagyok a Fonalfalóra is, majd mérek, aztán írok, de lehet, hogy csak januárban. Ugye nem baj?
Nálatok is volt a suliban Mikuláskor vagy karácsonykor titkos ajándékozósdi, amikor mindenki húzott egy nevet egy kalapból, és annak vett meglepetés ajándékot? Nos, hasonló cserebere játékot játszottunk a facebook-on, a kötős-horgolós csoportban, csak itt mindenki egy csipkekendőt kötött egy másik résztvevőnek. Mindenki előre megadott pár támpontot, kedvenc színek, esetleges allergiák, stb, ami a kendőt kötő angyalkájának a segítségére lehetett. A szervezők szétosztották a neveket, és indulhatott a buli. :) 2 hónapunk volt a kendő kiötlésére, elkészítésére és eljuttatására. Az én ajándékozottam egy Hollandiában élő magyar lány, Kata volt. A nehézséget az adta, hogy Katát nem ismerem, így az ízlésére nehéz volt ráéreznem. Szerencsére, Kata Merel Jewels néven blogol horgolmányokról, köteményekről és ékszerekről, azok alapján igyekeztem tájékozódni. Egy fonalboltos naplója film. Kata körkardigános bejegyzése adta az ihletet, hogy egy félköríves kendőben gondolkodjam, úgy véltem, ez biztosan tetszeni fog neki. A minták között kutakodva megakadt a szemem a Dinner in the Eiffel Tower nevűn, és miután bevillant, hogy van két kis motring Malabrigo Lace fonalam Paris Nights színben, összeállt a kép.
A motringokat, kettőt a Mosó Masából, egyet a Cinegéből (ez több, csak sokkal vékonyabb, méterben lehet rendelni) beáztattam a mosdókagylóba. Amikor kivettem, a víz zavaros volt és olyan gyógyszerszagú, gondolom, valamivel kezelik a fonalat, nem tudom. Bekevertem egy rozsdamentes fazékba a leszűrt bogyólevet, 1 dl 15%-os ecetet, majd felengedtem vízzel, 3 literig. Feltettem melegedni, majd beletettem a fonalakat. Sajnos, annak ellenére, hogy nem volt száraz a fonal, azonnal látszott, hogy nem lesz egyenletes, de nem estem kétségbe, gyorsan átírtam magamban a tervet színátmenetes fonalra. Egy órát főztem a levest, épp csak gyöngyözve. Nem volt rossz színe, de kicsit fakónak találtam, mivel olvastam már Boleró italporos festésről is, egy kicsit ezt is belekombináltam. Egy fonalboltos naplója teljes film. Hogy miért volt itthon Boleró italpor, amikor az emberi fogyasztásra alkalmatlan? Hát pont ezért! Egyszer régen vettem, de nem fogyasztottuk el orálisan, mert nem lehet. Már le is járt, de gondoltam nem lehet ez romlott, elvégre mi van benne, ami megromolhat?
Egy ismerősöm írónia nélkül javasolta, hogy nézzem meg Puzsér legújabb videóját. Aki esetleg nem ismeri a formátumot, az ÉMDÁ egymással semmilyen összefüggésben nem álló, a Szaniszló Ferenc-i hagyományokat szorosan követő világmegfejtések lánca (pont mint a tévében. /s) Alaptémája a bulvár, hiszen a készítő számára a bulvár a nagybetűs, igazi Közélet, de olykor-olykor a politika is teret kap. Úgy tűnik, hogy a kicsivel koherensebb műsort már különkiadásnak kell hívni. Ahogy a legnagyobb örömömre egszer el is hangzik, Puzsér végzettsége szerint történész. Elvileg a történelem az, amihez a leginkább ért. Egy fonalboltos naplója videa. A videóban a történész úrnak elvétve sikerül tényszerű állításokat is megfogalmaznia, még ha ritkán is. Javítsunk ki néhány elhangzott pontatlanságot, természetesen a teljesség igénye nélkül: Már az ókor óta közismert tény volt, hogy a Föld gömbölyű. Az említett éhínség Bengáliában volt, nem Afrikában. A Lafayette téri Szent János-templom nem égett le. (Viszont egy szobában ütött ki tűz. )
Évekkel ezelőtt sütöttem meg az egyik Stahl könyvben szereplő póréhagymás pitét, ami egész finomra sikeredett. Na ha az Makó, akkor ez itt kérem szépen Jeruzsálem. Legszívesebben meg is tartanám magamnak a receptet... na de az meg már milyen lenne? Ráadásul ez a pite oktató célzattal készült: öcsém kért egy gyorstalpaló pite 101-t rövid ittartózkodása során. Puzsér Róbert heti véleményműsora avagy Ki veszi ezt az embert még komolyan? : hungary. Legelőször egy omlós tésztát (pate brisee) készítettem: 150 g vaj 300 g liszt egy nagy csipet só egy tojás összegyúrásával. Ha kell, egy ek vizet is lehet hozzáadni, hogy összeálljon a tészta. Mint mindig itt is lényeg a gyorsaság. Ahogy összeállt a tészta, két réteg folpack között kb 3 mm-esre nyújtottam és belesimítottam a cakkos szélű piteformába. A lelógó részeket legszebben úgy lehet levágni, hogy a nyújtófát végiggörgetjük a piteforma tetején. A tésztát villával megszurkáltam és betettem a hűtőbe pihenni. A maradék tészta (ami hulladékként keletkezett) pedig a fagyasztóba került. A munka dandárját a következő lépés jelenti: egy kiló vöröshagymá t kell hámozni, félbevágni és cikkekre metélni.
A törekvő hadnagy és a veterán alezredes nem igazán jönnek ki jól egymással és a dokumentumok, amiket Wallasz halála előtt adott át a rendőrségnek, nem akarnak megérkezni. Ám Kapuváry egy naplót ad a fi atal hadnagynak, amit ő maga is egy feladó nélküli nagy borítékban talált meg erdőkertesi postaládájában. Komjáthy érdeklődve vett e kezébe a dokumentumot. A fi atal hadnagy le van sújtva az olvasott felzegyzésektől, melyek számtalan szálat és érdeket sejtet a hátt érben. Úgy érzi csalódott a rendszerben, eddig elképzelhetetlennek tartott a, hogy ennyi minden megtörténhet a rendőrség és az NNI tudomásával, de mégse lépjenek semmit. Nem sokkal azután, hogy elolvasta a naplót, megérkeznek a várva várt Wallasz akták, ám az ügyészség még aznap elveszi tőlük az ügyet és visszaviszik az anyagokat, miközben Komjáthy és Kapuváry kénytelen az eddigi munkájukat lezárni. A könyvben végig ott futnak a hátt érben egy a Wallaszt befonó háló szálai, amik lassan egyre inkább a halál felé sodorják a férfi t, ezzel is bebizonyítva, hogy élett ársa jogosan érdemelte ki a ráragasztott gúnynevet: a Fekete Özvegy-et.
2016-ban Natasa a sokovia-egyezmények megsértése miatt menekülésben van. Megszökik Thaddeus Ross külügyminiszter és fegyveres emberei elől és Norvégiába utazik, ahol egy elhagyatott helyen egy lakókocsiban él. Amikor Natasa öntudatlanul elhajt az ellenszerrel, a "Kiképző" megpróbálja felrobbantani a kocsiját, majd megtámadja egy hídon. Natasának a folyóba esve sikerül elmenekülnie és megtudja, hogy a port tartalmazó fiolákat Jelena küldte neki. A két lánytestvér Budapesten találkozik újra. Natasa megtudja, hogy Drejkov még mindig életben van és a Vörös Szoba továbbra is aktívan működik. Natasa és Jelena átszáguldozik a városon, menekülve a Fekete Özvegyek és a Kiképző elől. Utána találkoznak Rick Masonnal, aki egy orosz helikoptert szerzett nekik. Natasa és Jelena kiszabadítja Alekszejt egy sarkvidékhez közeli orosz börtönből, abban a reményben, hogy tőle megtudják a Vörös Szoba és benne Drejkov helyét. Alekszej azt mondja nekik, hogy beszéljenek Melinával, aki egy oroszországi tanyán él és intelligens disznók kitenyésztésével foglalkozik.
Ugyan Natasha Romanoff szóló filmjét és eredettörténetét már sok-sok éve várja a közönség, a Marvel nem a szó legszorosabb értelmében vett eredetsztorit mutat Romanoff babakorától addig a vagány, kemény, mégis a gyengéd női minőséget képviselő, és a Bosszúállók: Végjáték ban látott áldozatot olyan nyugodtan meghozó Fekete Özvegyig. Ennek oka, hogy egyrészt az a sztori meglehetősen messzire kalandozna a megszokott szuperhősfilmes vonaltól stílusban is, és a Bosszúállók -filmek eseményeit tekintve is, másrészt pedig mert abban sztoriban túl sok redundancia kínálkozott, hisz ha részletekbe menően nem is, de azért főbb vonalakban már tudjuk, honnan jött ez a karakter, a végtelenségig meg nem lehet nyújtani a lelketlen gyilkológéppé képzett nősereg gondolatát. Így a sztori afféle kettős múltidézésben mélyíti el az Özvegy karakterét: kapunk némi gyerekkort, és kapunk egy darabkát, amely a Bosszúállók -filmek idővonalának egy kisebb rését foltozza be. Marvel Studios Az időszak javarészt az Amerika Kapitány: Polgárháború végén történtek utáni időszak, a helyszín… nos, az mindenütt van.
Nevezhetők-e ők négyen családnak, van-e akkora ereje annak a néhány évnek, amit együtt töltöttek, és kinek merrefelé irányul a hűsége, egymás felé avagy valamiféle tanult kötelesség felé. A helyzetet nehezíti némi kémiai alapú tudatmanipuláció és az ezáltal irányított további özvegyek, élükön egy különösen veszélyes példánnyal, aki komikusan néma, viszont a harci képességei már jóval kevésbé viccesek. Scarlett Johanssonnak és Natasha Romanoff karakterének, ahogy azt már említettük, rég kijárt már egy igazán ütős saját sztori, ám ezzel a filmmel csak majdnem kapta meg az őt megillető hangsúlyt. A film ugyanis jó… de csak olyan okésan jó, sőt, megkockáztatom, ennyire is csak azért látjuk jónak, mert a járvány után annyira jólesik újra Marvel-filmet nézni más emberekkel együtt, maszktalanul, egy kriminálisan jéghidegre klimatizált multiplex mozi termében. De persze, azért vannak tagadhatatlanul jól sikerült momentumai. Képes volt például ellátni a legfontosabb szerepét: gazdagítani az Özvegy karakterét, további színeket, mélységet, hátteret, múltat adni neki, és azt a fontos szerepet is betöltötte, hogy Romanoff történetszálát, mely, mint ismeretes, a Végjáték kal véget ér, elindítsa a jövő felé.